Asszony-bajtársam

A Wikiforrásból
Asszony-bajtársam
szerző: Gyóni Géza
(1916.)

Nincs jogom kérni, hogy viseld tovább
A martir-koronát.
Isten türelme sem határtalan, ─
S asszony szivének annyi vágya van.

Nincs jogom kérni, hogy szép napjaid
Bálványoltárra vidd,
S gyász-füst csavarja orrod és szemed.
Bús áldozatot én nem kérhetek.

Csak ha szemedben bizó asszonyok
Derüs hite lobog,
S mosolyogva győzöl a lidérceken,
Asszony-bajtársam akkor vagy nekem.

Lásd, tul a harcok vad keservein
Nincs már szivembe kín.
A Golgotán túl rózsák lengenek, ─
S öröm nekem, hogy érted szenvedek.