Arteria ulnaris

A Wikiforrásból
Arteria ulnaris
szerző: Regeczy
A forrásoknál megjelöltek felhasználásával.

Arteria ulnaris- singcsontütőér az alkaron.

Topographia[szerkesztés]

Két részlete van; proximalis része rézsutosan halad le a könyökárok felől ulnaris irányba az alkar közepéig, a flexorok közös izomtömege alatt, a musculus flexor digitorum profunduson. A nervus medianustól a musculus pronator teres mély feje választja el. Distalis része felszínesebben fut a musculus flexor digitorum superficialis és a musculus flexor carpi ulnaris közti barázdában, csak a fascia antebrachiitól fedve. A két rész közti tompa szögletű átmenet helyén csatlakozik az arteriához a könyök hátulső oldaláról jövő nervus ulnaris, mely innen kezdve a kéztőig szorosan együtt halad a verőérrel. A kéztőn az arteria az os pisiforme radialis oldalán a lig. carpi transversum felett fut el, a tenyéren az aponeurosis palmaris alá nyomul, s ez alatt, közte s a felületes ujjhajlító izmok inai közt az arcus volaris superficialist alkotja, igen gyakran (40%) az arteria radialis ramus volaris superficialisának hozzájárulásával.

Az alkar artériái

Ágai[szerkesztés]

  • 1. Arteria recurrens ulnaris. Proximalfelé hajolva két ágra oszlik; az elülső a könyökárok elülső oldalán, a másik a flexorok izomtömege alatt elfutva az izület hátulsó oldalán oszlik el. A két ág anastomosál a collateralis ulnarisokkal.
  • 2. Arteria interossea communis. Még a könyökárok területén ered az arteria ulnaristól, melynek legerősebb ága. Csakhamar két ágra válik.
    • a) Arteria interossea dorsalis. A csontközti hártya felső hézagján, a chorda obliquától distalisan az alkar dorsalis oldalára jut, itt először a musc. supinator alatt halad, s azután ennek distalis szélén a nervus radialis mély ágával együtt előlépve az alkar extensorainak felületes és mély rétege között fut a kéztő felé, hol a rete carpi dorsaleban végződik. A musc. supinator alatt adja az arteria recurrens interosseát a könyök hátulsó felszínéhez.
    • b) Arteria interossea volaris. A csontközti hártyán húzódik lefelé a hasonnevű ideggel, a musc. flexor digitorum profundus és flexor pollicis longus közt. Lejebb a musc. pronator quadratus alá nyomul s a membrana interosseát átfúrva a kéztő háti oldalára jut, hol a rete carpi dorsalesbe megy át. Egy gyenge volaris adja az alkarcsontok tápláló ereit, az arteria nutriciákat.
  • 3. Arteria mediana. Leggyakrabban az arteria interossea volaris ága, de eredhet közvetlenül az ulnarisból is. Rendesen igen jelentéktelen erecske, mely a nervus medianust kíséri egy darabon, néha azonban magzatkori nagy jelentőségű szerepének fentartásával erős arteria, mely akár a tenyérre is lemehet s felületes tenyérívet alkothat.
  • 4. Ramus carpeus volaris. Gyenge ág, a rete carpi volareban végződik.
  • 5. Ramus carpeus dorsalis. A kéztő háti érhálózatához megy.
  • 6. Ramus volaris profundus. Ellátja a hypothenar izmait, és az os pisiformenál a musc. flexor és abductor digiti quinti közt, vagy a musc. flexor radialis oldalán a mélységbe, a musc. adductor alá hatol, hol az arteria radialistól alkotott mély tenyéri ívet egészíti ki.
  • 7. Arteriae digitales volares communes, három ág a felületes ívből erednek, mely a kézközépcsontok (II.-V.) között halad az ujjak felé s ezek tövén két-két arteria digitalis propriá-ra oszlik. Ezek az ujjak szélein húzódnak distlis irányban s az ujjbegyen ívalakúan áthajolnak egymásba. A 2. ujjperctől kezdve az ujjak dorsalis bőrfelületét is ellátják. A kisujj ulnaris ága önállóan ered a tenyérívtől; arteria digitalis propria ulnaris dig. quinti. Tehát az ujjak tiz ága közül hetet ád az arteria ulnaris, hármat az a. radialis. A felületes ív, mint halottuk, főképen az arteria ulnaris ága, azonban az esetek egy részében, 4O%-ban, részt vesz benne az arteria radialis ramus superficialisa is. Domborulata a metacarpuscsontok közepéig ér, a typikus bőrredőkre vonatkoztatva kb. a linea cephalica és vitalis közti távolság közepéig. Görbülete igen erős. Az arteria radialisszal való anastomosisait az utóbbi arteriánál olvashatod.
  • 8. Arcus volaris profundus, melyet főképen az arteria radialis alkot, de melyben az a. ulnarisnak is része van, jóval proximalisabb helyzetű a felületes ívnél: a metacarpuscsontok proximalis részei előtt fut oly harántvonal mentén, amely a tenyér középső háromszögletű bemélyedésének proximalis csúcsán, vagyis ott vonul át, ahol a thenar és hypothenar árintkezik.Nem ívben jár, hanem egyenesen, harántul, részben befedve a musc. adductor pollicistól; főágai az arteria metacarpeae volares.

Nomenklatúra[szerkesztés]

Az anatómiában a latin elnevezések egységesítését három időpontban végezték el az anatómusok. Az elfogadott anatómiai elnevezéstanokat (nomenklatúrát) azon városokról nevezték el, ahol kihirdették őket. Ezek alapján megkülönböztetünk Bázeli (BNA) 1895, Jénai (JNA) 1935 és Párizsi (PNA) 1955 anatómiai nomenklatúrát. Jelenleg anatómiát a legutóbb megjelent Párizsi Nomina Anatomica alapján oktatnak, de a mindennapos orvosi gyakorlatban a legrégebbi Bázeli elnevezéstan szerint írott meghatározásokkal találkozhatunk. : Az alábbiakban a szócikkhez tartozó anatómiai nevek nomenklatúra szerinti tagolása látható, az egy anatómiai fogalomhoz tartozó elnevezések megtalálásához:
BNA JNA PNA
ANGIOLOGIA
angiologia systema vasorum angiologia
arteria arteria arteria
arteriola arteriola arteriola
vena centralis vena centralis vena centralis
venula venula venula
vena cutanea vena cutanea vena cutanea
vena comitans vena comitans vena comitans
plexus venosus plexus venosus plexus venosus
rete arteriosum
rete venosum rete venosum rete venosum
sinus (venosus) sinus venosus sinus
vas collaterale vas collaterale vas collaterale
vas anastomiticum vas communicans vas anastomiticum
anastomosis arteriovenosa
ramus communicans ramus communicans vas communicans
plexus vasculosus plexus vasculosus plexus vasculosus
rete vasculosum rete vasculosum
rete mirabile rete mirabile rete mirabile
emissarium emissarium vena emissaria
corpus cavernosum corpus cavernosum
vas capillare vas capillare vas capillare
vas lymphaticum vas lymphaticeum vas lymphaticum
plexus lymphaticus plexus lymphaticeus plexus lymphaticus
lymphoglandula lymphonodus nodus lymphaticus (lymphanodus
nodulus lymphaticus lymphonodulus folliculus lymphaticus
cisterna cisterna cisterna
tunica externa (adventitia) tunica externa tunica externa
tunica media tunica media tunica media
tunica intima tunica intima tunica intima
valvulae vasorum
valvulae venarum valvula venosa
vasa vasorum vasa vasorum vasa vasorum
vagina vasorum vagina vasorum
sanguis sanguis sanguis
lympha lympha lympha

Források[szerkesztés]

  • Toldt: Anatomischer Atlas (1901)
  • Regéczy-Toldt: Az ember anatómiája (Oktatási anyag Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar 1993)