Anyánk

Anyánk szerző: Móra László

Budapest, 1922.
Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben.

Szeme a régi szép:
Égből darabka kék,
Mely mindig csak nevet,
Mely mindenkit szeret.

Hajába hópihe,
Mit új Tél szórt ide.
De ajka még nevet,
Nem érzi a telet.

Kezébe munka ég.
Mert így tanulta rég.
Hajnalharangra kel,
Éjfél altatja el.

Beszédje lágy zene,
Senkit nem vérzene.
Szaván nőtt – emberek –
Egy fészken hét gyerek.

Lelke fehér rózsa,
Sok szép szirmát szórja.
Szórja erre, arra,
Szivünket takarja.

Szive is egy rózsa,
Piros szirmát szórja
Elfáradt szivünknek
Vigaszt adó ünnep.

Szemét, szivét, lelkét,
Rózsaszirmos kertjét
Heten áldjuk áldva,
Szive hét virágja.