Antik óra

A Wikiforrásból
Antik óra
szerző: Juhász Gyula

Bús, alabástrom oszlopfejeken
Méláz az óra, antik ébenóra.
Üvegharang alatt halkan lebeg
Monoton, ódon, fáradt mutatója.

Virrasztok egy kopott, rőt szőnyegen,
Lelkemben mélabúnak hangfogója,
Aranyport szitál rám ma a jelen
S nótába fog az ódon ébenóra...

A dallam megtörik az üvegen.
Ó ez üveg a mult bús hangfogója,
Ott virraszt benn napokon, éjeken
Húnyt álmaim elnémult indulója.

Ó, komor óra, rokonom nekem,
Perczegő perczek beteg mutatója,
Üveglelkem kong komor csöndesen,
Fáradtan száll a múltba mutatója...