Antepirrhema
Lássátok, így tekintve szét
Az ős szövőné remekét,
Egy lépés ─ s annyi szál mozog.
Forog az orsó véghetetlen,
Az ezer szál mind egybefog,
Egy-egy ütésre ki s be reppen...
Nem koldus kézzel gyűjti ő,
Már ős időktől egyre sző
És várja azt az örök-élőt,
Ki bizton veti a vetéllőt.