Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam

Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam szerző: Csang Csiu-ling, fordító: Kosztolányi Dezső

A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan feltündököl az ég.
A szeretőknek szétszakadt szívét
most egybefűzi az áldott Merengés.
Gyertyám kiojtom, ám nincsen sötétebb,
zekém felöltöm, ám nincs melegebb.
A holddal izenek hát s ágyba térek.
Álmomba tán találkozom veled.