Aki befolyásolható
Egyszer szeszélyesen eképp beszélek:
"A kedvesem egy drága, tiszta lélek,
fehér, akár a hattyú, oly finom,
mint az ezüst, a hó, a liliom."
Procillus hallja ezt és nemsokára
föl is köti magát egy úti fára.
Majd így beszélek, játszódó szeszéllyel:
"A kedvesem fekete, mint az éjjel,
fekete, mint a varju, a szurok,
miatta sirok, érte búsulok."
Procillus hallja ezt, a szive tárul,
s nyomban levágja önmagát a fárul.