A titkos bú

A titkos bú szerző: Dayka Gábor

1791.

Homályos bánat dúlja lelkemet.
Talám újúlnak régi szenvedésim?
Talám tündér előre-érezésim
Rémítnek, s új lest hány a Végezet?
Sírnék - de tsak el-fojtott sóhajtások
Emelkednek kétséges szívemből:
Tsak rejtett áh, tsak néma jajgatások
Váltják eggymást, s a titkos bú elöl.


Ó Végezés! öröm-könyűt nem várok,
Részt abban eggy sebes szív nem vehet,
Melly önn-nyugalmának gyilkossa lett, -
De ennyi jaj, de olly keserves károk,
De ez emésztő bú enyhíttsen! Adj
Tsak eggy könny-tseppet méltó bánatimnak!
S azonnal hozzd el végét napjaimnak,
Vagy e kősziklánál keményebb vagy.