A tavaszhoz (Tisza Domokos)

A tavaszhoz szerző: Tisza Domokos

Köszöntve légy te fris virágaiddal
Vidám tavasz, és vidám kék eged!
Minden bokorban ujra hangzik a dal,
Ezer dalnok csak téged emleget.

Elment a tél, már ujra szép a róna,
Lehullott róla a fehér lepel,
És mintha egy mély sírból lépett volna
A félzöld táj, szabadabban lehel.

S a helyt, hogy egy szín volna földön, égen,
Vegyült határuk vón’ bizonytalan,
A szétterült sík puszta messziségen
A kék és zöldnek változása van.

Az erdő ujra él. Tölgyek tövénél
Lassú morajjal csúsz el a patak,
Tekergő partján ujabb nefelejts kél,
Tükrén a már erősb sugár mulat.

Minden vígad, és minden ujra éled,
De árva szív, te nem vigadhatsz vélek.