A tűz ünnepe
Ez a tűz ünnepe. A mély vizek felett
az őrjítő forróság nő nyugodtan,
a nap okádja aranyos habokban,
mint egy dühös Vezúv, s mindent-mindent
befed.
Halványkéken cikáz a toma-sárga ég.
A gőzfürdőszerű víz forró üst már.
Hullámain olvadt, folyós ezüst jár.
Ez a tűz ünnepe. A víz tajtéka ég.
A tűz birokra kel a bús sötéttel.
Hiába lebben a fekete éjjel,
a hab, a széltől verve, nékitámad;
és mégse tagit a kevély, pogány nap
küzd, és a víz tüzes párnája lesz már.
és a legyőzött éj is foszforeszkál.