A távozó (Juhász Gyula, 1911)

A távozó
szerző: Juhász Gyula

1911

...És másnap halkan a szívébe célzott
És elesett. - Hogy elkísértem őt,
A hold delelt az égen s holtfehér volt,
Ő némán állt meg a halál előtt.

A holdba nézett és a hűs fenyőkre,
Melyek őrt álltak bús kövek felett!
Nem szólt. Oly csöndes volt, mint kertek ősze,
Ha december jő és minden beteg.

A holdba nézett. Én nedves szeméből
Kiolvastam a titkot, a nagyot:
A holdba néz és nem lát több napot.

Kezet fogott velem. Az éj, a késői,
Úgy hallgatott, mint ősmély kriptabolt.
Becsöngetett. Halálharangja szólt.