A szunnyadó

A Wikiforrásból
A szunnyadó
szerző: Kis János

   Rózsás partu patak csörgésénél,
Fülemilék zengedezésénél,
Szunnyad Lilli, szivem mindene,
S szebben mint most még nem pihene,
A szép lélek. Vajjon mit álmodik,
Ékes szája kire mosolyodik?
Miért készül kezét emelni,
Mint ha kedvest vágyna ölelni?
Én, én, tudom s olvadva képzelem
Tegnap kötött örök frigyet velem,
Arcát az én szerelmem gyujtja,
Hószin karját énértem nyujtja.
Fülemilék, kérlek kiméljétek,
Szép álmából fel ne ébreszszétek,
Vagy olly hangtok zengjen fülében
Melly több lángot gyujtson szivében.