A szeretov

A szeretov szerző: Karinthy Frigyes

Orosz életkép a szibériai lagúnák mélységéből. Írták: Brodoff Ivanovics Alexander és Mulatovics Reggelig. Gábr. Magyarra fordította: B. S. Orosz szabad. Angol szabad. Francia szabad. Magyar nem szabad. Zenéjét írta: Bátyuska. Fordította: Atyuska. Fordította: Márkusevics Lászl. A siker óriási, a közönség ordított. Ordította: Kapitányovits Sándor. Négy felvonás. Felvonta: Függönyövits Húzó. A darab értékéből az előadás sokat levon.

Első levonás

Egy nisni-novgorodi falucska barlanglakása, a Kerepesi úti 27. számú házban, negyedik emelet 6. Végképpen elkopott bútorok, egy féllábú orosz asztal, két orosz szék, lábak nélkül. Asztal közepén nagy darab penész. Az egész lakásban nincs semmi ennivaló. A fal mellett üres szekrény. Jobbra és balra szűk ajtó, rozoga ablak. Elöl rozoga ágy. Az ágyban Anna apja és nagyapja éppen éhenhaldokolnak. Elöl szalmazsák két tüdővészes rokonnal. További tüdővészes rokonok a szín különböző helyein, tetszés szerint elrendezve. Gyomorkorgás hallatszik.

Anya oroszul. Immár négy nap óta nem volt egy meleg a gyomromban.

Haldoklók. Megjegyzem, ez igaz.

Tüdővészes rokonok kara. Megjegyzem, hogy aki nagyobb nyomorban van, az már csal. Tegyük hozzá, hogy jobban felkösse gatyáját, aki nálunk nagyobb nyomorban akar lenni.

Anna rózsaszínű színházi belépőben, nyakán kopott kékrókaboa szegény Berkovicstól, egyszerű szürke, szegényes briliáns fülbevaló. Nem lehet kitartani ezt az igazi, orosz nyomort. De ne féljetek. Én erős vagyok. Férfiak kedvelnének. Kedvelhetnek. Maguk ne féljenek. Magukat nem bántják. Kit kedvelnék, majd lesz. Megyek, majd, akkor. Ha, és igen, ám. Csak ám is, be. Oda. Neki. Nekem. Vele. Tüdővészt kap.

Gróf Ausgetippeltoff herceg kijön a mellékhelyiségből. Én itten jó estét maguknak.

Anna. Akar? Mit? Ide?

Gróf herceg súgva. Hát nem tetszik rám ismerni? Én vagyok az a bizonyos törzsfőherceg, aki ezekbe a szegény, de becsületes leányokba szokok beleszeretni. Legutóbb az a zsidólány volt, hogy is hítták, ojan neve volt, mint egy szőnyegnek. Linó Lea. Aztán én voltam a vengerka őnagyságánál is, nem tetszik emlékezni? Most itt vagyok alkalmazva, ojjé, jobban itthon vagyok én, mint maguk. Veszek szegény, de becsületes árvalányokat, tüdővészes fivérekkel és anélkül, házassággal és gyilkossággal eredeti csomagolásban. Kívánatra házhoz jövök. Hangosan. Én itten, csak. Jöttem. Magát. Magában. Magánál.

Anna. Állok itten. Szobát lakom. Férfinek. Magát is. Fürdővíz.

Gróf Herceg Ferenc. Száját akarom. Fogát benne. Kedvelném.

Anna. Pénzét elfogadom. Magát nem.

Dr.Herceg. Óriási! Mindig ez volt az ambícióm, hogy egyszer egy nő, akit szeretnék megkapni, ne legyen az enyém, csak a pénzemet fogadja el. Nagyapám is ezzel szerezte a család vagyonát, hogy pénzt adott olyan nőknek, akik nem akartak vele szeretni. Gyorsan kimegy, és átdolgozza a következő felvonást.

Második levonás

A reimsi székesegyház kupolacsarnoka Moszkvában, amit a gróf két hónapra lefoglalt Anna részére.

Anna átdolgozva. Gazdagságot unom. Férfit kedvelem. Férfit unom. Tüdővészes rokonait elküldi a Tátrába.

Grófok, hercegek és diplomaták bejönnek és fesztelenül mulatnak, igazi orosz könnyelműséggel.

Anna. Jót. Maguknak. Estét. Hanyagul leül, és néhány hónap múlva beleszeret a szeretőjébe.

Gróf Palóff belép a szárnyas orgonán. Uraim, örömmel jelentem, hogy át vagyok dolgozva. Átmegy a színen, odamegy a zongora mellé, leüt egy billentyűt, és egy félév alatt lelkében nagy változások történnek, amennyiben el akarja venni Annust. Énekeljen valamit.

Anna meghajtja magát. Te szőke gyerek, szövegét írta Harsányico Zsoltoff, zenéjét szerzette Zerkovics. Énekel.

Talpra magyar, hí a haza,
Itt az idő, most vagy soha.

Gróf elmerengve. Milyen szépek ezek az orosz népdalok! Megtörli homlokát, és fényképes igazolványt állít ki Annuskának, mely az illetőt feljogosítja, hogy záróráig bárhol, vásár- és ünnepnap kivételével minden hétfőn és csütörtökön megesküdhessék a gróffal.

Anna. Köszönöm. Kedvelem. Elfogadja az igazolványt, de két hónap múlva összetépi büszkeségből, és másikat kér.

Harmadik levonás

Fővárosi kastély pofozóterme.

Nagymama. Te vagy az?

Gróf. Én.

Nagymama felpofozza.

Gróf képét törülgeti és megunja Annát.

Negyedik levonás

A szín egy szerény kis ágyat ábrázol, kétoldalt ajtóval, elöl lépcsővel.

Anna kétségbeesetten szaladgál fel és alá az ágyban, és beleszeret a grófba.

Gróf kijön az ágy alól. Anna! Újra beleszeret Annába.

Anna. Te vagy az, Fedor? Még mindig szereti a grófot.

Gróf. Én vagyok az. Átmegy az ágyon és megunja Annát.

Anna. Esküdjünk meg! Egy pillanatra elfordul, és nem veszi észre, hogy a herceg közben éppen megunja őt.

Közönség. Szerző! Szerző!

Herczeg Ferenc. Na, milyen volt az Árva László?

Anna lelövi a grófot.

Cadorna. A fene egye meg, hiszen ezek bevonultak Udinéba.

Ugron. Mi az, hogy bevonultak? Levétetem a műsorról.

Egy katona az Isonzó-fronton. Mit szólsz, kérlek alássan, a Szeretőbe, amit betiltottak és mégis előadtak, a herceg megunja a szeretőt? Gyorsan agyonvág kézigránáttal kilenc olaszt.

Másik katona rémülten. Megunta? Lehetetlen! Iszonyú! Biztos vagy benne?

Első katona. Éppen most olvasom a Hatvany kritikájában.

Másik katona. Iszonyú! Golyótól találva elesik.

Anna. Megöltem.

Függöny