A szerető ohajtása

A Wikiforrásból
A szerető ohajtása
szerző: Vörösmarty Mihály

Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
     S repkény karjaival tartja ölelve hiven:
Úgyan fogjanak át, lánykám, hű karjaid engem,
     Majd ha nagy álmomnak végtelen éje közelg.