A lap feldolgozottságának foka

A szerelem

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A szerelem
szerző: Kis János

Édesb a szerelemnél
   Semmi a földön nincs;
Minden szerelemben él
   Akarmerre tekints;
A gerlice párjában
   Leli boldogságát,
S elvesztvén, bús nótában
   Nyögi árvaságát.

A virág nyílt kebellel
   Vár Zephyr csókjára;
A repkény részvétellel
   Foly fel a szilfára;
Egyik patak sebesen
   Fut a másik felé,
Habjait szerelmesen
   Hogy vegyítse belé.

A madarak lángjokat
   Zengik az erdőnek,
S szeretői hangokat
   Hallván tűzbe jőnek,
Epednek s szemérmesen
   Rejteznek bokrokba,
A hol mesterségesen
   Ér párjok nyomokba.

Életünk is szerelem
   Nélkűl kit bájolna?
Akármelly fejedelem
   Szerencsétlen volna;
Csak az hint meg virággal
   Kopasz kősziklákat,
Az boldogít vígsággal
   Kunyhót s palotákat.

Hogy hát érezz éltedben
   Édes gerjedelmet,
Ártatlan légy szívedben,
   S úgy érezz szerelmet;
Széppé csak ez teheti
   Itt bujdosásodat,
S mosolyogva vezeti
   Styxen csónakodat.