A poéta

A poéta
szerző: Berzsenyi Dániel

Mint majd ha lelkünk Lethe vizébe néz,
Minden földi tehert róla lehullva lát,
  S ujjászületve, nyílt karokkal
    Elysion rokon árnyihoz leng:

Így, aki Kastal vedreiből merít,
Új, tündéri világ bája ragadja el;
  Magát felejtvén, élve meghal –
    S egy melegebb nap alatt lel éltet.

Ott gerjed abban a csuda lángerő,
Onnét hinti alá égi virágait;
  Ne nyúlj azokhoz durva kézzel:
    Megfagy az égi, hideg kezekben!