A nap mikor...

A nap mikor...
szerző: Eötvös József

1839.

A nap mikor leáldozik,
Pirosan áll az ég határa, ─
Mohács- s Budánál vérezél
Magyar! ─ hazádnak alkonyára.

Az éj ha jön, oly bús a táj
A kelő hold halvány világán, ─
Mikor e honra éj borúlt
Félhold mosolygott pusztulásán.

De hajnal jő a hold után,
S ragyogva új nap kél egünkön; -
Leszállt a hold, s mért nem ragyog
Hát új nap ismét nemzetünkön?