A nagy miniszterelnök sírjánál
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| A nagy miniszterelnök sírjánál szerző: Tu Fu, fordító: Kosztolányi Dezső |
Amint bolyongok itt a messze tájon,
megállítom a sírjánál lovam.
Könnyem vizétől ázik hantja fájón,
sötét egen sötét felhő rohan...
Ki sakkozgattam Véle, a nagy Elnök
kedves tőrét hoztam Neki ide...
Hull a virág, a szellő néha felnyög,
más nem beszél, csak egy kenderike...