A megelégedő házastárs

A megelégedő házastárs szerző: Kis János

Nincs palotám, aranyom sincs,
   De szegény hajlékomban
Aranynál sokkal nagyobb kincs,
   Békeség, követ nyomban.
A leghűségesb szerelem
   Nyájassága vesz körül,
S a legnagyobb fejedelem
   Annyit mint én nem örül.

A nap első súgárjával
   Csókolva költ fel hívem,
Bájoló mosolygásával
   Megvídámítja szívem.
Azután vídám elmével
   Repűl gyors munkájára,
Frissen varr s fon szép kezével
   Kis angyalink számára.

Estve dolgaink fogytával,
   Karját karomba fűzi,
Majd énekkel, majd tréfával
   A gond fellegit űzi.
S csak egy patak csendes árja,
   Melly öntözi kertünket,
S csak a hold szelíd súgárja
   Látja szép örömünket.

Melly boldog, ki vígan éli
   A közép sors javait,
S irígy szemmel nem szemléli
   A föld pompás nagyait!
Egek, nékem fényességet
   S nagy kincset ne adjatok.
Adtatok vígszívűséget -
   Attól meg ne foszszatok!