A lap feldolgozottságának foka

A legnagyobb bolond a világon

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A legnagyobb bolond a világon
szerző: Mikszáth Kálmán

                                - Nem igaz történet -

       Mikor történt, mikor nem, bizony nem tudhatom, de megtörténhetett volna akár most is, hogy egy gazdag örmény kereskedő halálos ágyán magához hívatta a fiát, és így szólt hozzá:

- Minden vagyonomat neked hagyom fiam, csak ezt a gyémánt almát nem, melyet ebben a dobozban tartok. Akié ez a gyémánt lesz, annak megromlik a szeme világa s mindent ferdén, visszásan fog látni. Én jót akarok cselekedni valakivel, ahelyett, hogy a saját fiammal cselekedném rosszat. A testamentomban a világ legbolondabb emberének hagyományozom. Ha az ilyennek ferdül meg az esze, meglehet, hogy éppen ezzel helyreigazodik. Azért hát mihelyt meghaltam, indulj útnak, s add át hagyatékomat a legbolondabb embernek, akit találsz.

Az örmény kereskedő csakugyan kiadta lelkét, s a fiú, aki sohasem volt túl eddig szülőföldén, nyakába vette a világot, egy szeredásba téve a gyémánt almát.

Keresztül-kasul utazta az országokat: volt Ausztriában, Török-, Franciaországban, Angliában, Magyarországban, s tömérdek bolond embert talált útközben (nálunk elvitték az országgyűlés karzatára is), de egyiknek sem adta át az almát.

- Hátha még bolondabbra is akadok!

Sok helyütt híre járt, mi járatban lenne, s még az okos emberek is beálltak bolondoknak, hogy a gyémánthoz juthassanak; de őt ez éppen nem zavarta, mert könnyebb megismerni az okos embert, aki bolondot szimulál, mint a bolondot, aki okosnak játssza magát.

Így érkezett el sok vándorlás után fáradtan tikkadtan Oroszország fővárosába, ahol egy fényes palota előtt tömérdek katonaságot lát fölállítva.

- Mit csinálnak itt ezek a katonák? - kérdé egy muzsiktól.

- A cár életét őrzik.

- A cár életét? Ki az a cár?

- Aki mindnyájunk közt a leghatalmasabb.

- Hogyan? Ő a leghatalmasabb? És mégis nekik kell őrá vigyázni, nemhogy ő vigyázna rájok!

- Van rá ok elég. Apja, nagyapja, ükapja is cárok voltak, és valamennyi erőszakos halállal halt. Gondold meg ezt, kíváncsi idegen.

- Szegény cár! - sóhajtott fel az örmény fiú. - És szegény katonák, akik itt fáznak, dideregnek naphosszat. Hát nem volna elég őrizetnek kevesebb is?

- Máskor úgyis csak félannyi van. De most hazaérkezett a cár öccse a nagyherceg, aki váltig azon mesterkedik, hogy a cárt megölesse.

- Meg akarja öletni. És mi célból?

- Ej, hát mi egyébért, mint hogy ő maga lehessen cárrá!

Az örmény fiú örömteljesen kiáltott fel:

- Megtaláltam hála istennek!

- Mit találtál meg, jámbor ifjú?

- Itt van húsz kopek, muzsik! Vezess engem a nagyherceghez! Egy hagyatékot adok át neki.