A kuruc-dalok hiteles szövegei
| A kuruc-dalok hiteles szövegei szerző: Tóth Árpád |
*
Híre járt, hogy Thaly Kálmán nem jól gyűjtötte össze a kuruc-dalokat.
Több tudósunk azt állítja, hogy a kuruc-dalok szövege nem eredeti.
Ennek a szenzációnak a kapcsán, mint értesülünk, a munkapárt kisütötte,
hogy a régi kuruc-dalok voltaképpen labanc-dalok voltak. Néhányat itt
közlünk ezekből a helyesbített költeményekből.
1
Az ócska (Lukács) Lászlórul való ének
Mungók, mungók, mungók, haj szegíny labancok,
Beh megsötétedett ti fényes napotok.
Óh, gonosz szerencse, óh, keserves óra,
Pártkassza-mezőnek sóval borítója.
Jó Andrássy Gyula, Zichy Aladárral,
Hosszú Apponyi is derék Justh Gyulával,
Esküsznek Désyvel egymásnak kezére
Erős esküvéssel az Lukács vesztére.
Akkoron az Désy Lukács nyomán járván,
Szorítja az örményt az királyi táblán.
Az táblai bírák ott egybengyülének,
Örmény ügyi felett ők széket ülének.
Nosza riporterek, írjad sereg diák -
Vérveres tentával az nagy szentenciát:
"Világ példájára az megkívántassék,
Hogy az Désy vádja megbizonyíttassék."
Hallatára pedig az szentenciának
Nagy Holló Lajosok sűrűn szálldosának.
Nagy Holló Lajosok vígan szálldosának,
És az vezércikkek ekként károgának:
"Kár, kár, kár, kár vala az Lukács Lászlónak
Lenni az örménynek ily só-árulónak."
- Ezt pedig nem szörzék ezerhétszáztízben,
De az szegény mungók bent vannak a vízben.
2
Bujdo-só ének
Te vagy a legény, Lukács Lászlókám,
Nem olyan mint más, mint Désy Zoltán,
Teremjen hát országunkban sok só, semmi más,
Nem egy fillér, négy millió kell ide, pajtás.
3
Bujdosó Tisza
Kiállott az Tisza
Mungóvári sáncra,
S reákacsingatott
Magyar Figyelősi
Hírös Herczeg Fráncra:
"Hallod-i te, Fránci,
Bajbul most kirántsz-i?
Ne úgy írjad, mint eddig,
Isten tudja, hogy lesz, mint?
Hanem úgy írd: rajta!
Utolsó nagy harcra!
Hej dungó, dungó!
Mégis mungó a mungó!"
- Sós ízű nehéz köd
Mindent búsan béföd,
Az Tisza már sírhat,
Herczeg Fránci írhat,
A mungók kezében
Legörbült a zászló?
Szegény mungótábor...
Hej, te Lukács László!
Hej, te Lukács László,
Laci, Laci tarka,
Hol van szép táborom,
Se füle, se farka.
Most rejá kérdelek,
Álljunk meg egy szóra,
Vagy ha nem egy szóra,
Hát egy marék sóra.
A te árulásod
Meg fogják torolni,
Nekem most már innét
Ki kell vándorolni.
Utál Magyarország,
Utál Erdélyország,
Lemondok már sírván,
Még az gyermekök is
Az sárgába kíván.
Az sárgába kíván.
Így kesergett Tisza
Mungóvári sáncon,
Így botlott át szegény
Lukács Laci bácsin,
Az örmény fináncon...