A jelenvalóval élés

A Wikiforrásból
A jelenvalóval élés
szerző: Kis János

Ne nyomozd, a mit nyomozni
   Nem szabad halandónak,
Az ég végedet elhozni
   Hol s mikor tartja jónak.

Csak az esztelen kérdezi
   A néma csillagokat,
Hány öröm s bú környékezi
   A leendő napokat.

Melly szép lenni elégedve;
   Akár veled több tél vív.
Akár csak ez, melly mérgedve
   Ellentállásra most hív.

Légy bölcs, s ma tégy szert jó borra,
   Szabd kinyult reményedet
Rövid idődhöz, s máskorra
   Ne halaszd jó kedvedet.

Míg szólunk is, fut sietve
   Az élet, vedd, a mit ád,
Ne higyj, ámbár hitegetve
   Mosolyog jövendőd rád.