A hajnali csillaghoz

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A hajnali csillaghoz
szerző: Kosztolányi Dezső

Haló csillagfény, ó tekints le
az éj sötétjiből ma rám.
Vándor remények drága kincse,
enyhítsd tusakvó éjszakám.

Oly messze késik még a reggel,
s párnák nehéz dagálya nyom.
Hímezd be hűs ezüst szövettel
fehér halotti paplanom!

Hajolj le lágyan ablakomba,
sugáros égi látomány.
Nagy bánatom felett mosolygva
ezüstözd meg betegszobám.

Haló sugarad lágy ezüstje
hintsen vigasztaló kegyet,
hisz amikor reggel letűnsz te,
haló sugár - én is megyek!