A hajnal
szerző: Faludi Ferenc
1.
A szép hajnal mihelyt hasad,
Mindenek megujulnak,
A setétség gyorsan szalad,
Erdők megvidámulnak,
2.
A madárkák felserkennek,
Rázogatják szárnyokot;
Éneklésre készülgetnek,
Próbálgatják torkokot.
3.
Harmatgyöngyét hullogatja
Arany haja szálain;
S aranyhaját lobogtatja
Alabastrom vállain.
4.
Piros rózsák mosolyognak,
Kinyitják kebeleket,
Rozmarintok illatoznak,
Újítják leveleket.
5.
Vannak gondban a pókocskák,
Hálójokat sétálják,
Hol megszakadt, foltozgatják,
Legyek útját elállják.
6.
Prédát várnak, lesben állnak,
Fúlánkokot készítnek;
Fia vagy, légy! a halálnak,
Ha hálóba kerítnek.
7.
Madarászok lépvesszőkkel
Rakják készült fájokot;
Gunnyójokban mesterséggel
Fújják csalárd sípjokot.
8.
Jön a rigó, harkály, szarka,
Felzendül a tollas nép.
Mátyás kiált, oda farka;
Sok baglyokat fog a lép.
9.
Bús gerlice vesztett társát
Felkeresni útnak megy;
Zokog, sírja árva sorsát,
Nyögésétül zeng e hegy,
10.
Fáradságát nem sajnálja,
Erdőt, bércet megkerül,
Méglen hímét feltalálja,
Zöld ágakra le nem ül.
11.
Kelj fel, pásztor! hull a harmat,
Hinti hajnal gyöngyeit.
Siet pásztor, szakaszt álmat,
Hágja hegyek teteit.
12.
Juhocskái vígan járják
A harmatos völgyeket;
A mezőket beretválják
És nevelik tölgyöket.
13.
Nyulacskák is kibaktatnak
Tavaszi vetésekbül,
A szarvasok ugrándoznak
A friss forrásvizekrül.
14.
Erdő szélén farkas kullog,
Húsra feni fogait,
Barlangjában medve morog,
És szoptatja kölkeit.
15.
Már a récék sem alusznak,
Úsznak a patakokon,
A parasztok hason másznak,
Vigyáznak a partokon.
16.
Ha puskájok szerencsét hoz,
Vigassággal megtérnek,
Napkeletkor tiszttartóhoz
Bátrabban bemehetnek.
17.
Úthoz fognak zarándokok
A hajnali hívesben,
Izzadoznak a kovácsok
Homlokig a műhelyben.
18.
Elmélkednek a deákok
Írnak, törik fejeket.
Félnek, netán preceptorok
Megszegdelje bőröket.
19.
De már a nap a tengerrül
Emelgeti szekerét,
A hajnal is az egekrül
Elindítja kerekét.
20.
Napkeletkor egyéb dolgok
Fárasztják embereket.
Versírásban kik boldogok,
Megmondhatják ezeket.