A fogoly

A Wikiforrásból
A fogoly
szerző: Rainer Maria Rilke, fordító: Kosztolányi Dezső
Nyugat 1916. 5. szám HÉT NÉMET VERS

Gondold el, hogy mi mostan élvezet,
lég a szájadnak s a szivednek szikra,
az csupa kő és csupa-csupa szikla,
melyen elalszik a szived, kezed.

És ami most holnap, igéret és:
majd, később, vagy: azután, vagy: jövendő ─
az csupa seb, amelybe csúnya genny nő
és nem fakad fel a dagadt kelés.

És ami volt, az mint egy bús bolond
őrjöngve a szájad körül bolyong,
mely már nevetni sem tud s bús előre.

És ami Isten, az börtönöd őre,
ki egy lyukra rányomja éhesen
piszkos szemét. S nem tudsz meghalni sem.