A florencziek által küldött oroszlánokról

A florencziek által küldött oroszlánokról szerző: Janus Pannonius, fordító: Hegedűs István

A cseh diadalmak idején

Méltén küldte neked, Mátyás, Etruria népe
Drága ajándékul az Afrika állatait.
Mert az oroszlán és te királyom, sokba' találtok,
Mit példáz eme vad, vaj' ki nem érti meg azt?
Míg te az emberek, ő a király a szőrnyű vadak közt;
Széppé őt a sörény, téged a fürt dísze tesz;
Néki a körme, neked a kopjád és kardod az éles,
Ám, a legyőzötthöz ő szelid, és te kegyes.
Hát még az, hogy a cseh nép czímere ép az oroszlán,
Igy diadalmi jel és büszke királyi czimer.

(A lap alján):

Krisztus szent neve rég elenyészett volna a földről:
Ezt művelé Mátyás diadalmas karral örökké.
Minden idő őrizze hiven meg drága nevét, mert
Annyit tesz mi örök fényt vetne a római névre.
Jupiter is ott hagyva egét őt vitte örökre
A magyarok földére, dicső Rómának a magvát.