A borz és a mókus

A borz és a mókus szerző: Kis János

BORZ. Hová, kis állat, hová futsz?
Jöjj egy szóra hozzám!
MÓKUS. Itt vagyok. Mi kell? mi jót tudsz?
Mi szükséged van rám?
BORZ. Házamból sokszor vizsgálom
Tettedet, sokszor csudálom
Serénységed s szorgalmad melly nagy,
S mellette melly vidám kedvü vagy.
Nem szünsz bokrok közt bujkálni
Vagy ágról ágra ugrálni.
Mondd meg, mikép tudsz ennyi fáradságot
Elbirni, s illy vig s gyors lenni,
S annyi állaton kitenni?
Taníts meggyőznöm a rút lustaságot.

MÓKUS. Könnyü e részben adni tanuságot.
Ha magatokat a lyukba zárjátok,
Mintha már élve megholtak volnátok,
S szivogatjátok hájtokat:
Ki ne látná az okokat,
Mért szül még a járás is bajokat.
Hiszen, a ki semmit sem tesz,
Az napról napra tunyább lesz;
A ki pedig a munkát kedveli,
Az a gyakorlással erejét neveli.