A bűnös barát

A bűnös barát
szerző: Juhász Gyula

1912

A szöges örveket hiába hordom,
A vér zajog a szöges örv alatt.
Parázs a párnám, égő szén a combom,
Remegve vár egy távoli tavaszt.

Hiába olvasom Kempist könyörgőn,
Öl a betű. Szemem sorvadva lát
Fiatal némbert templomi könyöklőn,
Ki víg és büszke, finom és galád.

Mikor hamut szórt a prior fejemre
S a rekviemet rekedten rebegte,
Sírtam, de én az életet sirattam

S érzem, fölöttünk a vak, láthatatlan
Erők kara kereng kegyetlenül
S az örök múlás szele hegedül.