A Székelyföld leírása/Udvarhelyszék/I. Udvarhelyszék nyugoti határszéle

A Székelyföld leírása szerző: Orbán Balázs (Udvarhelyszék/I. Udvarhelyszék nyugoti határszéle)

II. Székely- vagy Szitás-Keresztur →

A székelyföld határszéle a sárdi hidnál. Ujszékely községe; abban a székely házak berendezése, galambbugos kapuk. Székely családi élet. Az udvarhelyszéki unitáriusok. Ujszékely községének régi harangja. E falu régibb neve. Törökvár. Alsó-Boldogasszonyfalva. E falu régisége, különféle vallásfelekezetü lakóinak testvériessége. Vaskaja. Kis-Görgény nevü elpusztult falu.

A székelyföldre vezető főutvonalt követve, a mint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésü fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hazánkat keletről behálozó hegységek közé. Már messziről feltünnek szemei előtt a székely havasok legszebbikének és legmagasabbikának, az ős Hargítának kéklő ormai, melyek mélázva emelik mohos trachyt-homlokzatukat a tenyészvonalon felül, a hol már csak itt-ott teng egy gyalog- és futó-fenyőbokor, a vihartól féltében földre lapultan; a Hargita központi ősatyja a székelyföldet behálózó hegylánczolatoknak, melynek tetejéről a székely föld nagy része belátható.

Nem sokára gyönyörködni fogunk annak égbenyuló magaslatáról a nagyszerü körlátványban, mely onnan szemlélhető.

De ime! szekerünk a Nagy-Küküllő hullámai felett átvezető hidon robog.

Ez a sárdi hid, a székelyföld anyaszekének, Udvarhelyszéknek, határszéle nyugatról, s alig haladtunk egy rövid negyedórát tovább, már elértük az első székely falut, melynek rendszeres házsorai közt haladva a legkedvezőbb benyomás üditi fel kedélyünket.

E falu neve Ujszékely, a Küküllő jobb partján elvonuló hegyek alján, széles utzákkal, melyeket nagyrészint cseréppel fedett kőházak szegélyeznek, mintegy hirdetve a jóllétet s culturai fokot, melyen e derék nép ál.

Alig van itt ház, melynek utzára néző homlokzatán, bemélyülő fülkében cserfakoszoruba, vagy czifra tulipán-keretbe foglalva föl ne lenne jegyezve a ház gazdájának s kedves élete párjának neve, meg az évszám, melyben a ház „Isten segedelmével” épült, s a feliratok közt kedélyesen rimelők s igen régiek is láthatók.

Általában a székelynép nagy előszeretettel viseltetetik a feliratok iránt. Oly jellemző szokás ez, mely – kevés kivétellel – mindenütt előfordul, sőt igen sok helyt láthatni a névhirdető fülke mellett sajátságos falfestvényeket, melyek leginkább virágokat és állatokat ábrázolnak; de gyakran emelkednek azok, legalább tárgyilag, a történeti festészet szinvonalára, a mennyiben csataképeket is láthatni, melyekben a huszár – a magyar hősiesség e jelképes leventéje – szerepel, másutt oly falfestvények vannak, melyek történelmünk kiválóbb férfiait, mint Hunyadi Jánost, Mátyás királyt, Bethlen Gábort, Zrinyit, Szapárit stb. ábrázolják, alattuk rendszerint verses felirat, s ezekre a megérthetés tekintetéből szükség is van, mert az ily falfestvények legtöbb esetben falusi műkedvelők ecsetének lévén szerény teremtményei, azok nagyon kezdetlegesek és legfeljebb a szépmüvészet iránti hajlamot, a történeti nagy nevek iránti tiszteletet tanusitják.

A házak előtt ott pompálkodnak a hagyományos galambbugos cserfakapuk, melyek rendszerint igen szép dombormüvü faragványokkal, metszvényekkel, dus arabeszkekkel és növénydiszlettel vannak ékitve, élénk, kirívó szinekkel kiemelve.

Az ily kapuknak rendszerint két körives nyilata van: a nagy kapu, melyen szekérrel járnak^[1], és a gyalog vagy kis kapu. Amaz magas, e törpe lévén, fölötte betöltetlen tér marad, mely hogy nehézkessé ne tegye a különben könnyüded kapuzatot, dus alakitásu diszmüvezettel, vagy áttörve alkalmazott mérművel van betöltve; de egyik esetben sem marad el a felirat, mely a csináltatók nevét s az évszámot tudatja. Nem ritkán lehet 150, 200 éves, sőt régibb ily kaput is látní a székely földön, melyek a fametszésnek nagy tökélyéről és a keleti ékitményezés iránt való nagy előszeretetről tanuskodnak.

E kapuk inkább ékitményül, mint szükségből állanak ott, mert a székelynek hagyományos vendégszeretete nem igen engedi meg a kapu bezárását; tárva van az boldog, boldogtalan előtt, mint a székelynek nyilt, emberszerető szive, s ezt akarják kifejezni a kapu szemöldre felvéselt ily feliratok:

BÉKE A BELÉPŐKRE.

ÁLDÁS A KIMENŐKRE.

vagy ez:

HA JÓ SZIVED, NEVED, E KAPUN BEJÖHETSZ,

HA PEDIG ÁLNOKUL ÉLSZ, FEL S ALÁ MEHETSZ.

s több ilyenek, melyek a népköltészetnek néha meglepő gyöngyeit mutatják fel.

Az életek^[2], hová e diszkapuk vezetnek, rendszerint csinosak és nagyon tisztán tartvák; elől van hosszmentes fekvettel a ház, vele szemben a sütőház^[3], hátul átmentesen elhelyezve a csűr, kétfelől pajtákkal a barmok és lovak számára, ezen hátul a csűrös-kert, hol az asztagok magas cserfa-lábakra vannak felmagasztalva^[4], és végre leghátul az elmaradhatlan veteményes és gyümölcsös kert.

A lakok előtt kis kert, virágok diszlenek, a lakokban az egyszerüség és összetartás által előidézett elégültség és boldogság, mert ott lakik egy fedél alatt gyakran az atya három-négy nős fiával s ritka az eset, még a jobb móduaknál is, hogy a fiu a szülői szárnyak alól elszálljon, mi birtok-összités tekintetéből, de még inkább azon patriarchalis viszony alapján történik, mely a székely családi életben még őseredetiségében fenntartja magát; azon kegyeletes tisztelet alapján, melylyel a székely Spárta fiaként becsüli a tapasztaladus öregeket, tiszteli a szülőket. S ott láthatni gyakran azokat az ős-üstökü^[5], becsületes képü nagyapókat künn ülve a tornázc árnyában, vagy a kapuk melletti ülőpadokon^[6], körülte az unokák- és dédunokáknak játszva rivalgó seregét, s az öreg törzs gyönyörködik az ágainak rügyein felfakadott e szép virágokon, a néző pedig a multat és jövő reményeit láthatja megtestesülve a legvonzóbb, legbiztatóbb alakban. Estve felé pedig elégült munkás csapatja jön haza a háznépnek, hogy a nap fáradalmait édes otthonjában kipihenje s nem hiányzik e kedves körből egy-egy meglepően szép leány vagy menyecske sem, ki a jelenet költőiségét emelve, fokozza. És e családi érzelemmel a legforróbb hazaszeretet párosul, mely a multban és közelmultban is oly dicső és hősies tettekben nyilvánult, s a mely magasztos érzelem otthonos a székelyek közt nemcsak a müveltebb osztálynál, hanem meg van az öntudatosan az utolsó földmüvesnél is. Oly erény ez, mely e nemzet mindenkit egyenlőnek és szabadnak vallott ős alkotmányának éltető földében csirázott és nőtt nagygyá, oly erény ez, melyet talán egy népnél is oly mérvben kifejlődve nem találunk, mint a székelynél.

Ily vonzó, ily szép a székely családi élet, s midőn az itt nehány szóval jellemezni szükségesnek hittem, melléklem egyszersmind egy székely lakásnak és a népviseletnek a rajzát is.

Ujszékely templomán e felirat van:

IN HONOREM SOLIUS DEI.

Mi azt hirdeti, hogy e falut unitáriusok lakják. Ezen a reformatio korából származott legifjabb s legtisztultabb hitvallás Udvarhelyszéken leginkább el van terjedve^[7] itt a havasoktól körülölelt vidéken tartották fenn magukat azon vallás hivei, mely kezdetben egész Erdélyben el volt terjedve s melyet az ország fejedelme is vallott egykoron, s mivel az a józan észszel és evangeliummal egyező elveket vall, hitem szerint, nem csak a mult, hanem a jövő vallása is, mert az emberiség ugy politikai mint erkölcsi tekintetben hátramenni nem szokott; a bal körülményektől, a zsarnokságtól előidézett tespedés feltartóztathatja, megállapithatja utjában, de elvégre is Isten szellemereje által érintetve felébred lethárgikus álmából s még nagyobb erélylyel, s a mulasztásokat kárpótolni törekedvén, még nagyobb sebességgel szokott az előhaladás, a tökélyesülés utján elöretörni.

Ujszékelynek régi harangja ujra öntetett, de körirata egy régi visitationalis jegyzőkönyvbe bejegyzetten megmaradt következőleg:

„IN NOMINE DEI PATRIS ET FILII EIVS UNIGENITI JESU CHR. FUSA EXPENSIS SZÉKELY-UJFALU ECCLESIAE ISTI STEPHANUS BOLTOS. C. H. CORONENSIS FECIT ANNO 1684.”

E körirat pedig nem annyira régi eredetéért, mint azért nevezetes, mivel abból az tünik ki, hogy Ujszékelyt még a 17-ik század végszakában is Székely-Ujfalunak hivták és hogy mind régibb- mind mostani neve ujabb településére enged következtetést. Hagyományok szerint régen a falu bennebb a Küküllőpartján vizenyős helyen feküdt, s Viztelek volt neve, de áradozásoknak kitett fekhelyét elhagyván, mostani biztosabb helyére huzódott, s akkor vette fel a Székely-Ujfalu nevet, melyből rövidités által Ujszékely keletkezett.

Ujszékelyen azon sajátságos szokás van elterjedve, hogy a törökbuzakasokat (kukuricza-kas) az ut szélére helyezik el, mi a székely népnek a tulajdon iránti tiszteletéről tanuskodik.

Régészeti tekintetben kevés érdekest tud Ujszékely felmutatni, bár van szemben a faluval (a Küköllő balpartján) egy magaslat, melyet Pad-nak neveznek. A törököknek egy várát keresi itt a szóhagyomány, mely, mivel csak föld erőd lehetett, nyomtalanul eltünt.

Ujszékelyen felül a Szurdokpatakának torkolatja előtt fekvő Alsó-Boldogasszonyfalva következik, melyet a nép röviditve egyszerüen Bodogfalának nevez^[8]. Hogy ezen elnevezés sz. Máriától származik, s hogy e falu a XIV. század elején már tekintélyes egyházmegye volt, arra biztos adatot találunk a pápai dézmák regestrumában^[9].

Boldogfalva sok vallásu lakói boldog egyetértésben élnek^[10], mi a hazánkban mindenütt, de főleg a székelyföldön meglevő vallási türelemnek bizonyitványa.

Boldogfalván a történész és régész meddő téren kutat, megemlitést legfeljebb a Szurdok patak fejénél levő azon önálló domb érdemel, melyet Vaskajának a hagyomány szerint azért neveznek, mivel vész idején a lakosok ezen meredek, bajosan megközelithető hegytetőre vonulva oltalmazták magukat; a hegy élén vashorgok voltak, melyek segélyével az élelmet és egyéb féltőbb holmijokat oda felvonták s onnan eredne a hegynek elnevezése is^[11].

A falun felül egy másik, a Tornapataka által átfolyt keskeny völgy nyomul be a hegyek közé, ezt Kis-Görgényvölgyének a hagyományok szerint azért nevezik, mert a most Komlóstövisse nevü helyen^[12] hajdan Kis-Görgény nevü falu feküdt, melyet a tatárok meglepvén, annyira elpusztitottak s lakóit ugy kiirtották, hogy csak két árva leány maradt életben. Ezek egyike Boldogfalvára, a másik Kereszturra ment férjhez, s azért a megsemmisült falu határa is ezen két falu között oszlott fel, s azok birják ma is.

Boldogfalván felül negyedórára van Sz.-Keresztur.


== Jegyzetek ==

1. S mivel ezen a széna- és gabonával rakott szekérnek is be kell férnie, azok rendszerint nagyon tágasak s három ölet megközelitő magasak, mi miatt a kapunak magának is tekintélyes nagysága és fellövellő magassága eredményeztetik. Fenn ikesen végződő fedélkével van ellátva, mely alatt a galamboknak körives nyilatkákkal ellátott bugja van.
   
2. Életnek vagy épségnek nevezik az összes belső telket minden épületeivel.
   
3. Mely egyszersmind nyári konyha is.
   
4. Az asztagoknak lábra helyezése igen célszerü, mert az az asztagalj megnedvesülését nem csak gátolja, de sőt a netalán nedves gabona kiszáradását is elősegiti; emellett az egerek felhatolását és a marhák prédálását is akadályozza, mert az egész asztag 4–5 láb magas lábra van fektetve, melyek felfelé izmosodván az egerek felmászását elhárintják.
   
5. Az üstököt régebben a székely nép általánosan viselte, most már kimenvén divatból, csak az öregeknél lehet látni.
   
6. Az ülőpadok a székely lak előtt sohasem hiányoznak. Ezek az ugynevezett szakálszoritók, hová ünnepnapon és munka-szünetkor ki szoktak ülni a háziak, s összejönnek a rokonok, szomszédok beszélgetni, a fiatalok enyelegni, de a melyek a gyalogutazóknak is kedves nyughelyet adnak. Az ily ülő padok, – ha az udvart kökerités veszi körül, – a fal vastagságában vannak fülkeszerüleg bemélyitve, s a fedélzet felettük kirugtatva, hogy esős időben is használható legyen. Másutt, hol csak deszka- vagy sövénykerités van, ott az ülőpad egy ahoz támasztott kis nyitott erkélyke, diszesen faragott oszlopkákon nyugvó fedéllel s háttámos lóczával ellátva.
   
7. Innen kezdve a Gagy- és Nyikomenti falvakban, és a két Homorod mentén kizárólag unitáriusok laknak, s másutt is, mint Dersvidékén és Bardoczszéken is több egyházmegye van, ugy hogy 47 egyházmegyében 23.000 unitárius lélek találtatik.
   
8. A székely tájbeszédnek megvan azon sajátsága, hogy két mássalhangzót nem igen tür egymás mellett, s azon ugy segít, hogy vagy kihagyja egyiket, mint Boldogfalánál, vagy a kettő közé egy magánhangzót illeszt, mint Kirisztus, karajczár, stb.
   
9. Az 1332-ik év rovatában a 680-ik lapon levő e bejegyzés szerént: Paulus sacerdos de Villa S. Mariae solvit 6 banales antiquos. Az 1333-ik év rovatában 739. lapon: Paulus sacerdos de Villa S. Mariaes olv. 2. ban. ant.
   Ezen nevezetes regestrum, melynek oly sok érdekes adatot köszönhetünk, a vaticani levéltárban van Romában, de egy hiteles és teljes másolata meg van Károly-Fehérvártt a püspöki (Battyányi) könyvtárban, NSV. 15, czime ez: Regestrum saeculi 14, de decimis et aliis sportulis camrae Apticae spacio 6 annorum incoleando ab anno 1332 usque ad annum 1337 inclusive collectis, a collectoribus pontificiis Jacobo Berengarii et Raimondo de Bonofato, conscriptum ex archivo applico vaticano transsumptum. Ezen regestrumban ben van az egész székelyföld, az akkori Archidiaconatusok felosztása szerént. Udvarhelyszék a Thelegdi Archidiaconatus Erdenbach-(Erdőlak) kerületébe van beosztva. Ezen megbecsülhetetlen adattárt szolgáltató regestrumot azért jelölöm itt, hol legelőbb használom, ekként részletezve, mert ezutáni hivatkozásaimat csak is egyszerüen a pápai dézmák regestrumára fogom tenni.
   
10. Öt vallásfelekezetnek van e faluban temploma, ugymint: Unitarius, reformatus, katholikus, görög egyesült és nem egyesült.
    
11. Kaja e szerént vashorgot, vagy csigát jelentett a régi székelyeknél.
    
12. A völgy közepe táján. Régen az országut ezen völgyön ment fel, és Nagy-Solymost érintve a Locztetőn vezetett át a Kis-Küküllő völgyébe; a gagyi ut elkészültével azonban egészen felhagyatott.