A K-1 küzdősport szabálykönyve
K-1 HIVATALOS SZABÁLYKÖNYV
1. §
A mérkőzést 7,2 x 7,2 méteres, 4 szintű kötéllel körbevett ringben kell megtartani
2. §
Minden versenyzőnek kötelező a szervező által biztosított boksz-kesztyűt, továbbá herevédőt és fogvédőt viselnie. Kontaktlencse viselése tilos. A kesztyűméretek súlycsoportonként a következők:
légsúly
50,80 kg alatt
6 oz.
harmatsúly
53,50 kg alatt
6 oz.
pehelysúly
57,15 kg alatt
6 oz.
könnyűsúly
61,23 kg alatt
8 oz.
váltósúly
66,68 kg alatt
8 oz.
középsúly
72,57 kg alatt
8 oz.
szuper középsúly
76,20 kg alatt
10 oz.
félnehézsúly
79,38 kg alatt
10 oz.
cirkálósúly
86,18 kg alatt
10 oz.
nehézsúly
86,18 kg fölött
10 oz.
3. §
1, A küzdelmek az alábbi módozatok szerint tarthatóak:
a) Egy mérkőzéses küzdelem:
Minden mérkőzés öt (5) darab három (3) perces, vagy három (3) darab három (3) perces menetből áll.
b) Bajnokság:
Minden mérkozés három (3) darab három (3) perces menetből áll.
A versenyzők biztonsága érdekében egy versenyző sem vehet részt naponta tizenöt (15)-nél több menetben.
2, Ha egy versenyző a földre kerül, és a vezetőbíró még számol amikor a három (3) perc lejár a következők szerint kell eljárni:
a) Minden menet esetén, kivéve az utolsó menetet az idomérő jelzi a menet végét. A vezetőbíró tovább számol, és ha a rászámolás meghaladja a tízet (10) a földön lévő versenyzőt kiütöttnek kell tekinteni.
b) Az utolsó menetben az idomérő jelzi a menet végét, és a mérkőzés abban az esetben is véget ér, ha rászámolás még nem fejeződött be. (Tehát a versenyzőt a gong csak a az utolsó menetben mentheti meg.)
c) Az „utolsó menet” meghatározás ebben az esetben a győztest meghatározó döntés előtti menetet jelenti, ezért egy extra menetet beiktatása megfontolandó.
4.§
A pontok odaítélésének az alábbi elemeken kell alapulnia:
1, Egy hatásos és pontos támadás kivitelezésének felismerése, amennyiben az ellenfelet ért találat szabályos küzdéstechnikával lett végrehajtva.
2, A pontok odaítélésekor az alábbi prioritási sorrendnek kell érvényesülnie:
(1) A leütések száma
(2) Az ellenfél ellen intézett támadás hatásfoka
(3) A tiszta találatok száma
(4) Az agresszivitás mértéke (a támadó javára)
A domináns küzdőfelet tíz (10) ponttal kell jutalmazni, míg ellenfelétől pontokat kell levonni.
5. §
VÉGEREDMÉNYEK
1, PONTOZÁS:
Abban az esetben, ha sem KO, sem technikai KO vagy kizárás nem dönti el a mérkőzést. Három (3) bíró pontozza a küzdő feleket, és az a versenyző kiáltandó ki győztesnek, amelyik az utolsó menet utáni összesítésben kettő (2) vagy három (3) bírónál a magasabb pontszámot szerezte.
2, DÖNTETLEN:
(a) Abban az esetben, ha a győztes nem állapítható meg bírói döntéssel az 5-1. paragrafusban foglaltak alapján.
(b) Abban az esetben, ha mindkét küzdő egy időben a földre kerül, és egyik sem áll lábra a rászámolás során kilenc (9) számolásig.
3, KIÜTÉS (KO):
(a) Abban az esetben, ha a versenyző nem áll fel tíz (10) rászámolás előtt, vagy a vezetőbíró úgy ítéli meg, hogy nem lesz képes felállni a tíz (10) rászámolás ideje alatt.
(b) Abban az esetben, ha megítélés szerint a versenyző elvesztette a küzdelem folytatására irányuló szándékát, még akkor is, ha a tíz (10) rászámolás alatt talpra állt, és/vagy a versenyző alkalmatlannak ítéltetik a mérkőzés folytatására.
(c) Abban az esetben, ha a versenyző három (3) alkalommal a földre kerül egy menetben (vagy két (2) alkalommal egy bajnokság során kivéve a döntőt).
4, TECHNIKAI KO (TKO):
(a) Abban az esetben, ha a vezetőbíró úgy dönt, hogy a mérkőzés folytatása lehetetlen egy vétlenül okozott sérülés miatt. Egy ilyen döntés meghozatala összhangban kell, hogy legyen a 12-es paragrafussal.
(b) Abban az esetben, ha egy segítő bedob a ringbe egy törölközőt a mérkőzés ideje alatt. Amennyiben a vezetőbíró nem veszi észre a törölköző bedobását, a hivatalos megfigyelő bejelentheti a mérkőzés végét.
(c) Bírói megállítás: abban az esetben, ha a vezetőbíró úgy dönt, hogy az egyik versenyző rendkívüli módon jobb az ellenfelénél és az alárendelt küzdő fizikailag veszélyeztetett állapotba kerül.
(d) Orvosi megállítás: amennyiben a mérkőzés hivatalos orvosa úgy dönt, hogy a küzdelem komoly sérülés, vagy sorozatos kisebb sérülések miatt nem folytatható. Amennyiben az egyik fél padlóra kerül és komolyabb, tartós sérülést szenved, az orvosnak megegyezés szerint lehetősége van megállítani a mérkőzést.
5, NINCS GYŐZTES (SEMMIS és ÉRVÉNYTELEN mérkőzés)
(a) Ha mindkét küzdőfél bűnösnek találtatott egy szabály vagy szabályok megszegésében; a mérkőzés „eladása”, vagy összejátszás esetén.
(b) Ha mindkét küzdő a vezetőbíró többszöri figyelmeztetetése és intése után is képtelen megfelelő hozzáállással harcolni (lagymatag küzdelem), ezért az kihirdeti mindkét fél diszkvalifikálását.
(c) Amennyiben úgy ítéltetik meg, hogy egy a - még eldöntetlen - küzdelem alatti vétlen sérülés miatt egyik küzdő fél sem alkalmas a mérkőzés folytatására. A 12-es paragrafus 3-1 alfejezetének esete megvizsgálandó.
6. §
EXTRA MENETEK (csak bajnokságokon)
Az 5. § 2. bekezdésének figyelembevételével megítélt döntetlen esetén extra menetet kell elrendelni a győztes megállapítására.
1, Ha a győztes nem meghatározható három (3) darab (bizonyos esetekben öt (5) darab) három (3) perces menet után, egy (1) darab három (3) perces extra menetet kell elrendelni. Ezen extra menet eredményének megállapítása során a megelőző (3) darab (bizonyos esetekben öt (5) darab) három (3) perces menet eredménye nem vehető számításba.
2, Amennyiben az extra menet [negyedik (4.) vagy hatodik (6.)] eredménye döntetlen, egy (1) végső extra menetet kell elrendelni. Ha ennek az utolsó extra menetnek az eredménye is döntetlen lenne, a bírói döntést az egész mérkőzés lefolyása alapján, az első (1.) menettől kezdve kell meghozni, és kötelező győztest hirdetni még akár a legkisebb különbség figyelembevételével is.
7. §
ENGEDÉLYEZETT KÜZDÉSI TECHNIKÁK
A következő küzdési technikák engedélyezettek.
Ütések: egyenes ütések, horgok, felütések és fordulásos ütések.
Rúgások: egyenes-, mély (comb)-, közép-, magas (fej)-, oldalsó-, hátra-, belső szűk-, ugró- és térdrúgások
A fordulásos ütésekre a következő megkötések érvényesek.
(a) A fordulásos ütés esetén érvényes találati felület a kesztyű csuklóhajlattól annak csúcsáig terjedő része.
(b) Ha az érvényes találati felületen kívüli felület találja el az ellenfelet és az véletlenül megsérül, a 12. paragrafus 3. alpontja alkalmazandó.
8. §
TILTOTT TECHNIKÁK
Az a versenyző, aki tiltott technikát alkalmaz figyelmeztetéssel, intéssel, vagy pontlevonással büntetendő. Két (2) figyelmeztetés egy (1) intést von maga után, a második (2.) intés után már figyelmeztetés helyett is intés adandó. Két (2) intés pontlevonáshoz vezet, és 3 pontlevonás egy meneten belül diszkvalifikálással jár. Ez a cikkely nem alkalmazandó - közös bírói döntés alapján - abban az esetben, ha a tiltott technika alkalmazása nem szándékosan történt.
(a) Az alábbi technikák tiltott technikák:
• Fejelés.
• Könyökütés
• A lágyék támadása (a lágyék támadása térdrúgással vagy kéztechnikákkal mélyütésként értelmezendő és tiltott technikaként elbírálandó)
• Judo és birkózó technikák, pl. dobások, leszorítások alkalmazása,.
• Az ellenfél fojtogatása, ujjal való támadása, vagy megharapása.
• A földön fekvő, vagy épp felálló ellenfél támadása.
• Az ellenfél támadása miközben a vezetőbíró szétválasztja a küzdő feleket.
• A kötél fogása az ellenfél megtámadása, vagy a támadásának elkerülése érdekében. A szabály azonban nem alkalmazandó, amennyiben a vezetőbíró megállapítja, hogy a kötél megfogása elkerülhetetlen volt.
• Hergelő, inzultáló kifejezések alkalmazása.
• A fej hátsó részének támadása (a fej oldala és a fül körüli terület nem tekintendő a fej hátsó részének, ezek érvényes találati zónák).
• Az ellenfél ringből való kilökésének kísérlete.
• A ring önkéntes elhagyása a mérkőzés ideje alatt.
(b) Azonnali pontlevonással büntethető a versenyző, amennyiben a bírók megállapítják valamely tiltott technika szándékos alkalmazását.
(c) Figyelmeztetni kell azt a versenyzőt, aki több ízben, lehajtott fejjel előre nyomul ellenfele közelébe (pl. a támadás megakadályozása végett). Ezt fejelés megindításaként kell értelmezni. Amennyiben az egyik fél megsérül és vérzik, az okozó felet egy (1) pont levonással kell büntetni még akkor is, ha a fejelés nem szándékos volt. Ha a vezetőbíró úgy találja, hogy a fejelés szándékos volt, két (2) pont levonással büntetendő. Ha mindkét fél megsérül és vérzik, akkor mindkettő egy (1) pont levonással büntetendő.
(d) Bírói döntés alapján figyelmeztetéssel, intéssel és pontlevonással kell büntetni azt a versenyzőt, aki több ízben olyan öleléssel, lefogással próbálkozik, amelyet nem előz meg vagy követ támadás, hanem védekező/passzív küzdésmódként kerül alkalmazásra (pl. támadás kikerülése). Ugyanez a szabály alkalmazandó amennyiben a támadás után a versenyző azonnal fog (pl. azért, hogy megelőzzön egy ellentámadást), ez is pontlevonáshoz vezethet. Kettő (2) figyelmeztetés egy (1) intést von maga után, majd a következő figyelmeztetés egy (1) pont levonásával jár. Ez az adott figyelmeztetés fajta külön elbírálás (számolás) alá kell essen, és nem adódik össze a többi figyelmeztetéssel.
(f) Az ellenfél rúgó lábának folyamatos megtartása tiltott technikaként elbírálandó. A láb megfogásának ideje alatt egy támadás engedélyezett, a folyamatos tartás tilos. Ha a versenyző nem indít támadást a lábfogás ideje alatt a bírónak szét kell választani a küzdő feleket. A láb megfogásából indított dobás tiltott technikának számít.
9. §
DISZKVALIFIKÁCÓ (KIZÁRÁS)
Egy versenyző az alábbi esetben diszkvalifikálható:
1. Tiltott technika szándékos alkalmazása. 2. A versenyző nem követi a vezetőbíró utasításait a mérkőzés ideje alatt. 3. A versenyző késik a mérkőzésről, vagy egyáltalán nem jelenik meg. 4. A versenyző beteges, vagy rossz indulatú megnyilvánulásokat mutat a mérkőzés ideje alatt. 5. A vezetőbíró úgy ítéli meg, hogy a versenyző nem akar küzdeni. 6. Amennyiben a versenyző három (3) pont levonást kap egy meneten belül, két (2) intést számítva egy (1) pont levonásnak. 7. A hivatalos orvos vizsgálat során küzdésre alkalmatlannak ítéli meg a versenyzőt. 8. A versenyző segítője belép a ringbe, vagy megérintette a küzdő feleket a küzdelem ideje alatt. 9. A versenyző más szabályokat szeg meg.
10. §
Az 5. § 4 (c) pontjával összhangban a vezetőbírónak joga van a győztes kihirdetésére és küzdelem megállítására annak vége előtt, ha az egyik versenyző a másikkal szemben jelentős fölényben van.
11. §
Ha az egyik küzdőfél megsérül, a bíróknak és a hivatalosan kirendelt orvosnak kell meghatározni, hogy a mérkőzés folytatódhat-e. Az orvos nem adhat a sérülésre semmiféle kezelést a mérkőzés ideje alatt.
12. §
Ha egy versenyző úgy megsérül, hogy a mérkőzés nem folytatható, akkor a következők szerint kell eljárni.
1, Amennyiben egy versenyző megsérül, mert az ellenfele megszeget egy szabályt, a vezetőbíró pihenési időt kell, hogy biztosítson a sérült részére. Ha a sérült állapota nem javul és a mérkőzés nem folytatható, az a versenyző, amelyik megszegte a szabályt, elveszíti a mérkőzést (a szabálytalankodót diszkvalifikálják). Továbbá aki szabályt szegett, egy bajnokság esetén nem léphet a sérült ellenfele helyébe akkor sem, ha az nem képes a további mérkőzéseken való részvételre.
- Megjegyzés: egy mélyütés miatt bekövetkezett sérülést balesetként kell kezelni, attól függetlenül, hogy az szándékos, vagy nem szándékos volt. ***
2, Amennyiben a mérkőzés folytatását lehetetlenné tévő sérülés a sérült versenyző önhibája miatt következik be, a sérült versenyző elveszíti a mérkőzést (a sérült diszkvalifikálása).
3, Amennyiben a sérülés véletlenül következik be, amelyben mindkét versenyző vétlen, először el kell dönteni, hogy a mérkőzés érvényes-e.
Érvényességi kritériumok:
5 menetes mérkőzés: a mérkőzés a második (2.) menet végétől érvényes.
3 menetes mérkőzés: a mérkőzés az első (1.) menet végétől érvényes.
Ha a mérkőzés nem érvényes a következő szabályok alkalmazandók:
(a) Bajnokságok: az a versenyző, aki olyan kondícióban marad, hogy folytassa küzdelmeket lesz a győztes.
(b) Egy mérkőzéses küzdelem: a mérkőzést érvénytelennek kell tekinteni.
2, Ha a mérkőzés érvényes, a következő szabályok irányadóak: A pontokat a befejezett menetek alapján kell megítélni, a több ponttal rendelkező versenyzőt kell győztesként kikiáltani. Ha egy versenyző a harmadik (3) [bajnokságban második (2)] menetben sérül meg, a sérülés időpontjáig szerzett pontokat kell a végeredménybe beszámítani.
• Bajnokságok: Az a versenyző a győztes, aki megfelelő állapotban marad a küzdelem folytatásához.
• Egy mérkőzéses küzdelmek: A mérkőzést döntetlennek kell megítélni.
3, Egy bajnokságon, ha a magasabb ponttal rendelkező versenyző nincs olyan állapotban a további mérkőzésekhez, az ellenfele folytathatja a küzdelmeket.
13. §
Sem versenyző, sem edző és/vagy menedzser nem nyújthat be óvást a vezetőbíró, vagy a bírók döntései, felszólításai ellen, de hivatalos tiltakozás nyújtható be írásban a Szabálybizottsághoz a mérkőzést követő két héten belül.
14. §
BÍRÓI KISZÁMOLÁS
1, LEÜTÉS-nek számít az, ha egy támadás következtében a versenyző bármely testrésze (a talpán kívül) a földet érinti.
2, Bizonyos esetek, melyekben nem volt érvényes támadás, de az ellenfél a földre esés után nem áll fel azonnal, LEÜTÉS-nek számít.
3, A földre esés nélkül is (álló) LEÜTÉS-ként kell értékelni, ha a versenyző egy találat nyilvánvaló utólagos hatásától szenved, és a vezetőbíró az állapotát úgy ítéli meg, hogy a támadás további folytatása az állapotát veszélyeztetné.
4, A rászámolást megelőzően a vezetőbíró a LEÜTÉS tényét megfelelő gesztikulációval és szóban jelzi. A jelzés után az időmérő meggyoződik róla, hogy a rászámolás a hivatalos óra másodperceivel megegyező ütemben történik. A vezetőbíró az egyetlen személy aki fel van hatalmazva a LEÜTÉS jelzésére.
5, Annak a küzdőfélnek, aki leütötte a másikat, a rászámolás ideje alatt ring semleges sarkában kell tartózkodni addig, míg más utasítást nem kap.
6, Amennyiben a semleges sarokba küldött versenyző nem követi a vezetőbíró utasításait és nem ott várakozik, a vezetőbíró felfüggeszti a rászámolást, és csak azután folytatja, hogy a versenyző visszatért a semleges sarokba.
15. §
A SEGÍTŐKRŐL
1. Egy küzdőnek maximum három (3) segítője lehet, egy (1) fősegítő és két (2) segítő. 2. A menetek közben mindhárom segítőnek a kijelölt saroknál kell tartózkodnia. 3. Csak a fősegítő adhat tanácsokat a versenyzőnek az egyes menetekben. 4. A segítők nem érinthetik sem a köteleket, sem a ring bármely részét a küzdelmek alatt. 5. A menetek közti szünetben, csak egy segítő léphet a ringbe. 6. A menetek idején a segítőnek tilos a ringbe mennie, vagy megérinteni a versenyzőket. (Ekkor a 9. paragrafus 8. pontja lép életbe.) 7. A segítők nem helyezhetnek el semmilyen tárgyat (pl. törölköző, stb.) a ring sarokoszlopa körül. 8. Amikor a „Seconds Out” elhangzik a vezetőbíró szájából, a segítőknek azonnal el kell hagyni a ringet. 9. A bíróknak figyelmeztetni kell bármelysegítőt, aki megszegi a fenti szabályokat. Sárga lapot kell felmutatnia a második, és minden ezt követő figyelmeztetéskor. A harmadik sárga lap piros lapot von automatikusan maga után, és az adott segítőnek el kell hagynia a küzdelem szinterét.
16. §
ÖLTÖZKÖDÉS
1. A ringbe lépéskor - mint pl. a megnyitóünnepség - a versenyzőknek az alkalomhoz megfelelő, tiszta, rendezett ruhában kell megjelenni. 2. A három (3) segítő a versenyzővel egységes csapatmezt kell, hogy viseljen. Az olyan kombinációk, mint pl. farmer-póló megengedettek, kivéve a „csapat”-pólók. 3. A küzdők szabadon választhatják meg, miben szeretnének küzdeni, de a 2. 17. és 19. § tiszteletben kell tartani. 4. Bármely öltözet viselése, mely az ellenfelet megsebezheti tilos. Minden védőfelszerelést, stb. jóvá kell hagyatni, és alá kell íratni a bírókkal. Amennyiben a bírák valamely védőfelszerelést veszélyesnek ítélnek, azt nem hagyják jóvá.
17. §
RAGTAPASZ ÉS BANDÁZSOK HASZNÁLATA
A küzdők bandázson, és ragtapaszon kívül nem viselhetnek semmit a kézfejükön, vagy a kéz bármelyrészén. A rendező által biztosított ragtapaszt és bandázst kell használni, a mérkőzésen saját ragtapasz és bandázs nem használható. Ezeket AZUTÁN lehet föltenni, ha a rendező rendelkezésre bocsátotta, előtte nem. Használt ragtapasz, vagy bandázs nem alkalmazható. A rendező által biztosított ragtapasz és bandázs csak a kézen alkalmazható, pl. sérülésellátására a szervező ilyesmit nem biztosít. Erre saját kötszert kell használni, amelyet szintén alá kell íratni, és ellenőriztetni kell a bírákkal.
18. §
MEGSZORÍTÁSOK A RAGTAPASZ-HASZNÁLATTAL KAPCSOLATBAN
A küzdők minimális mennyiségű ragtapaszt használhatnak a kéz védelmére. Semmilyen tárgy nem helyezhető a bandázs, vagy a ragtapasz alá. A „minimális” az a mennyiség, amelyet a bírák még elfogadnak a bandázs ellenőrzése során.
19. §
Gumiból, műanyagból, vagy bármely más anyagból készült védőfelszerelések használata semmilyen okból, még sérülések elkerülésére sem használható. Fehér ragtapasz, vagy fástli a sérült területek óvására igénybe vehető, de ezeket a hivatalos orvossal és a bírákkal ellenőriztetni kell, és alá kell íratni. Minden bandázst és ragtapaszt, az ellenőrzést bizonyító hivatalos aláírás nélkül, el kell távolítani. Nem alkalmazható további ragtapasz és bandázs a mérkőzés kezdete után.
20. §
A KESZTYŰ ELLENŐRZÉSE
Minden versenyzőnek jelentkezni kell kesztyűellenőrzésre, mielőtt azokat felveszi. Ellenőrzés után hivatalos pecsét, vagy aláírás kerül a kesztyűt lezáró ragtapaszra. Ellenőrzés után a kesztyű nem vehető le a mérkőzés végéig. Ha bizonyítást nyer, hogy a kesztyűt eltávolították, vagy erre kísérletet tettek (pl. a hivatalos pecsét megsérült), a küzdő újabb ellenőrzésnek kell, hogy alávesse magát.
21. §
A FOGVÉDŐ
Amennyiben a mérkőzés közben egy versenyző fogvédője kieseik, a vezetőbíró - elviekben- felveheti és a menet végén továbbíthatja a segítőnek.
22. §
A K-1 egyedülálló sportszerűségének és presztízsének megóvása érdekében a versenyzők a rendező kérésére doppingtesztnek kell, hogy alávessék magukat. A pozitív teszteredmény büntetést von maga után, beleértve a megszerzett cím és díj visszavonását.
23. §
ORVOSI ELLENŐRZÉS
A verseny előtt minden résztvevőnek hivatalos orvosi vizsgálaton kell átesni. Bajnokságokon, a nyertes versenyző időközi vizsgálaton kell, hogy részt vegyen, a következő mérkőzés előtt.
24. §
AMI A SÉRÜLT VERSENYZŐ ELLÁTÁSÁT ILLETI
1. A verseny hivatalos orvosa nem alkalmazhat semmilyen kezelést a mérkőzés ideje alatt. A 11. paragrafus alkalmazandó. 2. Senki sem, -beleértve a segítőt is- kezelheti a versenyző sérüléseit a mérkőzés alatt. Ebbe a szünetben történő leragasztás, bekötözés is beleértendő. A 19. paragrafus alkalmazandó.
25. §
AMIKOR AZ EGYIK KÜZDŐFÉL KIESIK A RINGBŐL
Amikor egy versenyző kiesik a ringből, az órát meg kell állítani, és az orvosnak meg kell vizsgálni a versenyzőt. Ez alatt a bíróknak meg kell tárgyalniuk a kiesés okát
(a) A menyiben szabályos technikával történt leütésnek ítélik:
1. Ha a versenyző folytatni tudja a küzdelmet:
Egy leütésnek számít, és a mérkőzés onnan folytatódik, ahol az órát megállították.
1. Ha a versenyző nem tudja folytatni a küzdelmet:
A mérkőzést Technikai KO-val kell befejezni, orvosi megállítással.
(b) Amennyiben nem számít leütésnek:
1. Ha a versenyző folytatni tudja a küzdelmet:
A mérkőzés onnan folytatódik, ahol az órát megállították
1. Ha a versenyző nem tudja folytatni a küzdelmet:
A sérülést olyan balesetnek kell megítélni, melyben egyik fél sem hibás, és a12. § 3. bekezdése lép életbe.
26. §
OLAJ ÉS VAZELIN HASZNÁLATA
Az arcon minimális mennyiségű vazelin használata engedélyezett. Semmilyen más anyag nem használható. A minimális mennyiség az a mennyiség, amit a Szabálybizottság engedélyez. Az a versenyző, akinek az arcán és/vagy testén felesleges mennyiségű olaj/vazelin van, nem indulhat. Ilyen esetben a fölös mennyiségű olaj/vazelin eltávolítandó.
27. §
Bármilyen probléma, mely olyan eseményhez vagy körülményhez kapcsolódik, amely nem foglaltatik benne ezen Hivatalos Szabálykönyvben, a bírák és a vezetőbíró egyetértésével oldható meg.