A Felvidék visszatért
szerző: Móra László
Szívem mélyéből száll a szent öröm
S csapong bohón, mint füttyös víg madár.
Most ott piheg az ős oltárkövön,
Kassán, a dómban. Aztán tovaszáll
S a fenyveserdők ágbogán piheg.
Örömét csak az Isten érti meg!
Öröm most nékem minden szívverésem,
Öröm az óra, perc és pillanat,
Mert érzem, hogy a régi küldetésem
Termését termi! S az új pitymallat
Tüzében látom szívem szent hitét:
Egy lett velünk a drága FELVIDÉK!
Öröm most nékem még a bánat is!
Öröm a könny és öröm a robot,
Mert vélem mondják még a házak is:
Millió testvér, az Isten hozott!
Harangok, zászlók hirdetik velem:
Velünk az Isten és a győzelem!
...Csak szívem egyik rejtett kis zugában
Sikolt fel vérem bánatos szava:
Ebben a boldog őszi napsugárban
Engem a sors még nem enged haza!
Szülőföldem még rabkenyéren él...
De él hitem és ringat a remény:
Hogy ott is lesz még szőlő, lágykenyér!!!