A magyar helyesírás szabályai/A betűk
A betűk
[szerkesztés]| A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás |
|---|
|
3. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak, azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. A magyar betű vagy egyjegyű, azaz egyetlen írásjegy: e, í, á, ü; b, r, s, v; stb.; vagy többjegyű, azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs, sz, ty, zs; dzs; stb.
Mind kézírásban, mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a, ő; c, r, gy, zs, dzs; és vannak nagybetűink: A, Ő; C, R, Gy, Zs, Dzs; stb. (Vö. 5., 8., 10.)
A magánhangzók írása
[szerkesztés]4. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük; egy részük ékezet nélküli, más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva).
- a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül, illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a, e, o, u; i, ö, ü: ceruza, nyolc, közül, szikes, iparkodik stb.
- b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á, é, í, ó, ú; ő, ű: játék, lódít, húr, hős, űr stb.
5. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban, mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket, mint a kisbetűkre: Ökrös, Ürményi, Ázsia, Óbuda, Őze stb. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona, Izland stb. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország, Új Írás stb.
6. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós:
| akar – akár | kemény – kémény |
| bal – bál | öt – őt |
| oda – óda | irt – írt |
| áru – árú | tüzért – tűzért |
| koros – kóros – kórós stb. | Vereb – veréb – véreb stb. |
- Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. Stb.
A mássalhangzók írása
[szerkesztés]7. Mássalhangzóinkat egy- vagy többjegyű, mellékjel nélküli betűkkel jelöljük.
- a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z: pálma, fejtegetés, kér stb. Nyolc betűnk kétjegyű: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs: batyu, csökönyös stb.; egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb.
- b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz: add, aggot, kellett stb. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű, fénynyaláb, díszszemle stb.; egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket, vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs: loccsan, eddzük, asszonnyal stb. [De elválasztáskor: locs-csan, edz-dzük, asz-szony-nyal stb.; vö. 226. f), 227.]
8. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma, Dzsingisz, Szolnok, Zsolt stb. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó); Nyár van. (mondat); stb.
A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ, CSKP, GYSEV stb. [Vö. 283. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ; TILOS A DOHÁNYZÁS; stb.
9. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós:
| hal – hall | hason – hasson |
| len – lenn | feje – fejje |
| eset – esett | orom – orrom |
| megy – meggy stb. | kasza – kassza stb. |
- Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.
Az ábécé
[szerkesztés]10. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.
A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz, alakjuk a következő: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs. (Vö. 3., 5., 8.)
11. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t, w-t, x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p, q, r … v, w, x, y, z, zs; … P, Q, R … V, W, X, Y, Z, Zs. Az így kialakult 44 betűs magyar ábécé: A, Á, B, C, CS, D, DZ, DZS, E, É, F, G, GY, H, I, Í, J, K, L, LY, M, N, NY, O, Ó, Ö, Ő, P, Q, R, S, SZ, T, TY, U, Ú, Ü, Ű, V, W, X, Y, Z, ZS.
- A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. (Vö. 15.)
12. Régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. (Vö. 87., 157.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek:
| aa = á: Gaal [e.: gál] | ch = cs: Madách [e.: madács] |
| eé = é: Veér [e.: vér] | cz = c: Czuczor [e.: cucor] |
| eő = ö: Eötvös [e.: ötvös] | s = zs: Jósika [e.: józsika] |
| ew = ö: Thewrewk [e.: török] | th = t: Csáth [e.: csát] |
| oó = ó: Soós [e.: sós] | ts = cs: Takáts [e.: takács] |
| y = i: Kölcsey [e.: kölcsei] stb. | w = v: Wesselényi [e.: veselényi] stb. |
Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. pont szól.
13. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók, mind mássalhangzók jelölésére:
angol: Greenwich [e.: grinics], joule [e.: dzsúl]
cseh: Dvořák [e.: dvorzsák], Škoda [e.: skoda]
francia: Eugène [e.: özsen], Nîmes [e.: nim]
német: Schäfer [e.: séfer], Werther [e.: verter]
olasz: Bologna [e.: bolonya], quattrocento [e.: kvatrocsentó]
portugál: Guimarães [e.: gimarajs], piranha [e.: piránya]
román: Tîrgovişte [e.: tirgovisté], piaţa [e.: pjácá]
szerbhorvát: Đurić [e.: gyúrity], Živogošće [e.: zsivogostye]
Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. pont tartalmazza.
A betűrendbe sorolás
[szerkesztés]14. A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé, hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. A fontosabb általános szabályok, melyek a szótárakban, lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők:
- a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg:
| acél | kettő | remény |
| cukor | Nagy | sokáig |
| csók | nyúl | szabad |
| gép | olasz | Tamás |
| hideg | öröm | vásárol stb. |
- A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között.
- Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb:
| cudar | dac | Zoltán |
| cukor | domb | zongora |
| cuppant | duzzog | zúdul |
| csalit | dzsem | zsalu |
| csata | Dzsungária | zseni |
| Csepel stb. | Dzsungel stb. | Zsigmond stb. |
- b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg:
| lom | pirinkó | tükör |
| lomb | pirinyó | Tünde |
| lombik | pirít | tünemény |
| Lontay | pirkad | tüntet |
| lovagol stb. | Piroska stb. | tüzér stb. |
- c) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől, tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: bb = b + b; rr = r + r; stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk, s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. (Vagyis: ccs = cs + cs; ggy = gy + gy; ddzs = dzs + dzs; stb.)
| kas | mennek | nagy |
| Kasmír | mennének | naggyá |
| Kassák | menü | nagygyakorlat |
| kastély | menza | naggyal |
| kasza | meny | nagyít |
| kaszinó | Menyhért | nagyobb |
| kassza | mennybolt | nagyol |
| kaszt stb. | mennyi stb. | nagyoll stb. |
- d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút:
| ír | Irán | író |
| Irak | írandó | iroda |
| iram | iránt | irónia stb. |
- A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik:
| égbolt | kerek | szel |
| Égei-tenger | kerék | szél |
| Eger | keres | szelel |
| egér | kérés | szeles |
| éger | koros | szelés |
| égés | kóros | széles |
| egész stb. | kórós stb. | szelet stb. |
- e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.
| Kis részben | márvány | tiszafa |
| kissé | márványkő | Tiszahát |
| Kiss Ernő | márvány sírkő | Tisza Kálmán |
| kis sorozat | Márvány-tenger | Tisza menti |
| kissorozat-gyártás | márványtömb | Tiszántúl |
| kis számban | Márvány Zsolt | Tisza-part |
| kistányér | másféle | tiszavirág |
| kis virág stb. | másol stb. | tiszt stb. |
- f) Különleges célt szolgáló névsorokban, tárgymutatókban, kartotékokban stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat, vagy csak az első elem alapján szokás besorolni, ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401).
15. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben, valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar, illetőleg idegen betűket.
A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w; ch = c + h; cz = c + z; stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. (ch = c + h; oe = o + e; sch = s + c + h; stb.). – Az idegen betűk közül azok, amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek, az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább:
| cérna | Gaal | moshat |
| Černý | galamb | mosna |
| Champagne | Gärtner | Mošna |
| Cholnoky | gáz | mosópor |
| címez | geodézia | Møsstrand |
| cukor | Georges | mostan |
| Czuczor | góc | munka |
| csapat stb. | Goethe stb. | Muñoz stb. |
16. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok és térképek névmutatói stb.), amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással, rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z. Ebben a rendszerben mind a magyar, mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön, önálló egységnek számít, és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre, sem az idegen betűk mellékjeleire.
Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő, illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.
| ←Általános tudnivalók | A magyar helyesírás szabályai (A betűk) | A kiejtés szerinti írásmód→ |