6. levél 1917.

A Wikiforrásból
6. levél 1917.
szerző: Gyóni Géza
1915. 1917.

Miért hagyod, hogy igy kinlódjam?
Megváltásom egy árva szódban!

A börtönöm kastéllyá tennéd,
Melyben az öröm lakja termét;

Ez a számüzött bús királyfi,
Kinek szeméten kell most hálni.

Egy szavaddal megkoronáznál,
Királyiabban egy királynál.

S magad, bús ősz szomorú fűze -
Lennél a dal koszorús szűze;

Ki az időben el nem fonnyad,
Mert én hivtam Őrangyalomnak.

Hol vagy: a mennyben, vagy pokolban?
Miért hagyod, hogy igy kinlódjam?