3969/1915. M. E. számú rendelet
Ő császári és apostoli királyi Felsége 1915. évi október hó 11. napján a cs. és kir. Ház és a külügyek miniszteréhez intézett s egyidejűleg a m. kir. miniszterelnökkel is közölt legfelsőbb kéziratával (Budapesti Közlöny 1915. évi október hó 12. napján megjelent száma) az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára címert méltóztatott legkegyelmesebben megállapitani.
Szükséges, hogy a hatóságoknak és a lakosságnak az idézett legfelsőbb kézirat kiséretében már közölt cimerleiráson felül a cimerrajzok is rendelkezésükre álljanak. A m. kir. minisztérium tehát a jelen rendelettel és mellékleteivel a közös címerre vonatkozó leirást és címerrajzokat a következőkben összefoglalva teszi közzé :
A közös intézmények használatára megállapitott közös címer leirása egész terjedelmében a következő :
A közös címernek ezidőszerint két kategóriája állapittatik meg: a »közép« (I.) és a »kis« (II.) címer, mig a »nagy« címer megállapítása későbbi időpontra marad.
Ebből a célból az elválaszthatatlanul monarchiaként egyesült két államnak : Ausztriának és Magyarországnak külön-külön zárt egészet alkotó, egymás mellé állitott címereit (B. és C.) a legfelsőbb uralkodóháznak a két állam címerpajzsai fölé emelkedő s az aranygyapjas rend, nyakláncával körülvett címere (A.) és a pragmatica sanctióból, illetőleg az 1722/3. évi II. magyar törvénycikk 7. §-ából átvett : »INDIVISIBILITER AC INSEPARABILITER« jelmondat köti össze, fölvétetvén mindkét állami címerbe a középcímerben addig, amig Bosznia és Hercegovinának a monarchiában elfoglalt államjogi helyzete rendezést nyer, e tartományok címere is.
Ez a címer a monarchia két államában megállapitott, saját koronájukkal födött közép címerekből és ez állami címereknek egy-egy pajzstartójából olyképen alakul, hogy alattuk aranyos diszitmény van, amelyen átfonódik a jelmondatos szalag s a címerek között helyet foglal a három legmagasabb érdemrend is.
A. A legfelsőbb uralkodóház címere a két államnak : Ausztriának és Magyarországnak címerpajzsaira, föléjük emelkedve, akként helyezkedik, hogy azt a két államcímer történelmi koronái : az osztrák császári korona és a magyar szent korona magasságban felülmulják.
Ennek a címernek pajzsa kétszer hasitott ; középső vörös mezejében ezüst pólya (»Ausztriai Ház«); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kioltott kék nyelvű vörös oroszlán (Habsburg) és balról aranyban három, haránthelyzetű, csonkított ezüst sassal megrakott vörös harántpólya (Lotharingia).
A pajzson az osztrák császári hercegeket s főhercegeket és magyar királyi hercegeket megillető hétabroncsos királyi korona nyugszik ; a pajzsot az aranygyapjas rend nyaklánca veszi körül.
B. Az osztrák tartományoknak jobbról álló címerében négy, egymásra helyezett pajzs látható : az alappajzs (d), a nagypajzs (c), a középpajzs (b) és a szivpajzs (a).
a) A szívpajzsot az »Ausztriai Ház« címere alkotja : Vörösben ezüst pólya.
b) A középpajzs vágott, fent egyszer, lent kétszer hasított, és egyesiti magában a régi örökös tartományok címereit :
1. (Fent, jobbról.) Alsó-Ausztria főhercegség : Kékben öt (2, 2, 1) arany sas.
2. (Fent, balról.) Felső-Ausztria főhercegség : Hasított mező ; elül feketében arany sas, hátul ezüsttel és vörössel háromszor hasítva.
3. (Lent, jobbról.) Stíria hercegség: Zöldben vörösszarvú és vörössel fegyverzett ezüst párduc, amely torkából tüzet lehel.
4. (Lent, balról.) Karinthia hercegség : Hasított mező ; elül aranyban három egymás fölött lépő fekete oroszlán, hátul vörösben ezüst pólya.
5. (Lent, középen.) Krajna hercegség : Ezüstben császári koronás, vörössel fegyverzett kék sas, amelynek melle és szárnyai holdsarlóalakú, aranynyal és vörössel két sorban hétszer-hétszer sakkolt pánttal vannak megrakva.
c) A nagy pajzs kétszer hasított és háromszor vágott ; a harmadik és a negyedik sor középső osztályai között a vágóvonal egy osztály félmagasságával lejjebb van helyezve ; a harmadik sor középső osztálya ismét hasított. és a legalsó sor ugyanazon osztályába ék tolul :
1. (Legfelső sor, középen.) Cseh királyság: Vörösben arany koronás, arannyal fegyverzett, kétfarkú ezüst oroszlán.
2. (Legfelső sor, jobbról.) Galicia és Lodoméria királyság : Kékben vörös pólyán lépő fekete holló, alatta három (2, 1) arany korona.
3. (Legfelső sor, balról.) Dalmát királyság : Kékben három (2, 1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
4. (Második sor, jobbról.) Felső- és Alsó-Szilézia hercegség : Aranyban aranykoronás és arannyal fegyverzett fekete sas, amelynek melle és szárnyai lóherelevélben végződő, középen kis kereszttel megtűzött, felfelé hajló ezüst pánttal vannak megrakva.
5. (Második sor, balról.) Salzburg hercegség : Hasitott mező ; elül aranyban fekete oroszlán, hátul vörösben ezüst pólya.
6. (Harmadik sor, jobbról.) Morva őrgrófság : Kékben aranykoronás, arannyal fegyverzett, vörössel és arannyal sakkolt sas.
7. (Harmadik sor, balról.) Tirol hercegesitett grófság : Ezüstben aranykoronás és arannyal fegyverzett vörös sas, amelynek szárnyai egy-egy, lóherelevélben végződő arany pánttal vannak megrakva.
8. (Harmadik sor, középen jobbról.) Vorarlberg tartomány: Ezüstben háromhasitékú vörös templomi zászló.
9. (Harmadik sor, középen, balról.) Isztria őrgrófság : Kékben vörössel fegyverzett, lépő arany kecskebak.
10. (Legalsó sor, jobbról.) Bukovina hercegség: Kékkel és vörössel hasitott mezőben három (1, 2) hatágú arany csillag között szembenéző, természetes színű bölényfej.
11. (Legalsó sor, balról.) Bosznia és Hercegovina : Aranyban a bal szélen ezüst felhőkből kinyuló, könyökben hajlott vörösruhás kar, puszta kezében arany markolatú, kivont görbe szablya.
12. (Legalsó sor, középen.) Görc és Gradiska hercegesitett grófság : Hasított pajzs ; elül harántvágott, fent kékben arany koronás arany oroszlán, lent ezüsttel és vörössel ötször balharántvágott (Görc) ; hátul arannyal és kékkel vágott mezőben ezüst horgonykereszt (Gradiska).
13. (Betolt ék.) Trieszt közvetlen birodalmi város: Vágott mező ; fent aranyban mindkét fején aranykoronás és arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas ; lent vörösben ezüst pólya fölött a mező aljából kinövő, liliomosvégű arany lándzsacsúcs (u. n. Szent Szergiusz lándzsája).
d) Az alappajzsban az osztrák császári méltóság jelképeként : Aranyban mindkét fején királyi koronás, arannyal fegyverzett, fekete kétfejü sas, amely jobb karmában kardot és kormánypálcát, bal karmában pedig birodalmi almát tart.
Az alappajzson az osztrák császári korona nyugszik ; a pajzsot jobbról álló, arannyal fegyverzett, feketével és arannyal vágott griff tartja.
C. A magyar szent korona országainak balról álló egyesített címere nagypajzsot (b) tüntet fel reáhelyezett középpajzzsal (a).
a) A hasított középpajzson a magyar állam kis címere : Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező ; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt.
b) A nagypajzs négyeit; behajló szélű, betolt, hasított ékkel :
1. (Fent, jobbról.) Dalmát királyság: Kékben három (2, 1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
2. (Fent, balról.) Horvát királyság: Öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkolt mező.
3. (Lent, jobbról.) Szlavon királyság : Kék mezőben két ezüst, hullámos keskenypólya közt vörösben természetes színű, futó nyest, a felső keskenypólya fölött lebegő, sugárzó, arannyal keretezett, hatágú, vörös csillag.
4. (Lent, balról.) Erdély : Vörös keskenypólyával osztott mező ; fent kékben arannyal fegyverzett, kinövő fekete sas, amelyet a felső jobb sarokban sugaras arany nap, a felső bal sarokban fogyó ezüst holdsarló kisér ; lent aranyban hét (4, 3) háromormú vörös bástya (vár) egy-egy zárt kapuval, két-két oromsorral — a felső három, az alsó négy ormú — és az oromsorok között két-két ablakkal.
5. (Ék, jobbról.) Bosznia és Hercegovina : Aranyban a balszélen ezüst felhőkből kinyuló, könyökben hajlott vörösruhás kar, puszta kezében arany markolatú, kivont görbe szablya.
6. (Ék, balról.) Fiume : Vörösben sziklán álló, balra néző, arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas, amely bal karmát fekvő barna urnán tartja, ebből viz ömlik bőségesen a szikla alja felé ; a kétfejű sas fölött kék bélésű, lengő kék szalagos lebegő császári korona.
A pajzson a magyar szent korona nyugszik és a pajzsot balról lebegő, fehérruhás angyal tartja.
A legfelsőbb uralkodóház címerpajzsát körülvevő aranygyapjas rend alatt a két állami címer között a három legmagasabb érdemrend nagy keresztjei foglalnak olyképen helyet, hogy a katonai Mária Terézia-rend a maga vörös-fehér-vörös szalagján legfelül van, és ehhez csatlakozva következnek egy sorban egymás alatt — nyakláncaikon — a magyar királyi Szent István-rend és az osztrák császári Lipót-rend.
Az egész csoportosítás alatt levő diszitményen az »INDIVISIBILITER AC INSEPARABILITER« jelmondatot fekete lapidáris betűkben viselő, aranyszélű, ezüst mondatszalag fonódik át.
Ez a címer a legfelsőbb uralkodóház címeréből (A.) és a két államnak : Ausztriának és Magyarországnak jelmondatos szalaggal összekötött kis címereiből (B. és C.) alakul ugyanabban a csoportosításban, mint a közép címer, de a pajzstartók és az érdemrendek hiányzanak.
A. A legfelsőbb uralkodóház címere ugyanolyan, mint a közép címerben (Lásd fent I. A. alatt).
B. Ausztria kis címere arany pajzs, amelyben mindkét fején királyi koronás, arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas látható, amely jobb karmában kardot és kormány pálcát, bal karmában pedig birodalmi almát tart (A császári méltóság jelképe). A sas mellén vörös szivpajzsban ezüst pólya (»Ausztriai Ház«). A pajzson az osztrák császári korona nyugszik.
C. Magyarország kis címere hasitott pajzs ; jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettős kereszt. A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
Közvetlenül a pajzsok alatt van az »INDIVISIBILITER AC INSEPARABILITER« jelmondatot fekete lapidáris betűkben viselő, aranyszélű, ezüst mondatszalag.
A közös intézmények használatára szolgáló címer két kategóriájának rajzát az idemellékelt I. és II. ábra tünteti fel.
A közös intézmények használatára szolgáló címer alkalmazásáról külön szabályok rendelkeznek.
Budapesten, 1915. évi november hó 5-én.
m. kir. ministerelnök. |
I. ábra a 3.969/1915. M. E. számú rendelethez.
.png)
II. ábra a 3.969/1915. M. E. számú rendelethez.
.png)