A lap feldolgozottságának foka

31. szonett

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← 30. szonett31. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly
32. szonett →

Kebledben élnek mindazon szivek,
Kiket, nem látva, halva lenni véltem:
Szerelmeim szerelme, s a hivek,
Kiket temetve hittem sír ürében.
Oh mennyi sok szent s tartozó könyűt
Csalt e szemekből kegyelet s hiv emlék,
Sok olyanért, kiről most im kitűnt,
Hogy halva nincs, csak kebeledbe’ rejlék.
Sir vagy, hol eltemetve él szerelmem,
Szerettim emlékkoszorúival;
Mi részök egykor bennem volt s szivemben:
Mind rád hagyá, urának téged vall.
        Imádott képöket benned lelem;
        S tiéd (övék tebenned) mindenem!