1989. évi I. törvény

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1989. évi I. törvény
az Alkotmány módosításáról


A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény - amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg - (a továbbiakban:: Alkotmány) a következők szerint módosul:

1. § Az Alkotmány II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A Magyar Népköztársaság Országgyűlése, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Alkotmánybíróság.”

2. § Az Alkotmány 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.”

3. § Az Alkotmány 21. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti, (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.”

4. § Az Alkotmány 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az Országgyűlés szükség szerint tartja üléseit, de évenként legalább négy ülésszakot tart.

(2) Az Országgyűlés összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Az Országgyűlés alakuló ülését a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hívja össze.

(3) Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirenddel, valamint az országgyűlési képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.”

5. § Az Alkotmány 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá. A törvény kihirdetéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.”

6. § Az Alkotmány II. fejezete a következő címmel és a 32/A. §-sal egészül ki:

„Az Alkotmánybíróság


32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság - a törvény kivételével - minden alkotmánysértő jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást megsemmisít, az alkotmánysértő törvény végrehajtását felfüggeszti.

(3) Az Alkotmánybíróság elnökét és tíz tagját az Országgyűlés választja, s a törvényben meghatározott ok alapján hívhatja vissza.

(4) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik.”

7. § Az Alkotmány 33. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Minisztertanács megbízatása a következő Országgyűlés első üléséig tart.”

8. § Az Alkotmány 42. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tanácsot város és község, illetőleg több község közösen is alakíthat.”

9. § Az Alkotmány 64. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a szólásszabadságot és a sajtószabadságot.”

10. § Az Alkotmány 65. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet.

(2) Az egyesülési jog és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét.

(3) Az egyesülési jog és a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.”

11. § Az Alkotmány 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek.”

12. § Ez a törvény - az 1., 3., 6., és 11. § kivételével - kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az Alkotmány 30. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja a hatályát veszti. Az 1., 3., 6. és 11. § hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.