1987. évi XI. törvény
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgálja,
a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá, hogy
az alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben,
a következő törvényt alkotja:
A jogszabályok
1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
a) az Országgyűlés törvényt,
b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) törvényerejű rendeletet,
c) a Minisztertanács rendeletet,
d) a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,
e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) rendelkezést,
f) a tanács rendeletet.
(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
2. § Az Országgyűlés törvényben állapítja meg
a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket,
b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat,
c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.
3. § A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen
a) az Alkotmányban felsorolt állami szervek működését,
b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását,
c) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását, valamint jogállását,
d) a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét,
e) a népszavazást,
f) a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást,
g) a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást.
4. § A gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen
a) a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait,
b) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a népgazdasági tervezést, továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét,
c) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket,
d) a középtávú népgazdasági tervet és az állami költségvetést,
e) a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit.
5. § Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen
a) az állampolgárságot,
b) a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit,
c) az egyesülési és a gyülekezési jogot,
d) a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket,
e) a házasságot és a családot,
f) az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket,
g) a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését,
h) a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket,
i) az oktatást és a közművelődést,
j) az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást,
k) a honvédelmi kötelezettséget,
l) a személyi nyilvántartást.
6. § (1) Az Elnöki Tanács a saját vagy - ha az Országgyűlés nem ülésezik - az Országgyűlés jogkörében törvényerejű rendeletet alkot; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat törvényerejű rendeletet a 2-5. §-ban meghatározott esetekben.
(2) A törvényerejű rendeletet az Országgyűlés legközelebbi ülésén az Elnöki Tanács köteles az Országgyűlésnek bemutatni.
7. § A Minisztertanács az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.
8. § (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.
(2) Miniszteri rendelet kiadására a miniszter akadályoztatása esetén a minisztériumi államtitkár, az utóbbi akadályoztatása esetén az ügykör szerint illetékes miniszterhelyettes jogosult.
9. § (1) Az államtitkár a Minisztertanács által meghatározott feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendelkezést.
(2) Az államtitkári rendelkezés kiadására az államtitkár akadályoztatása esetén az ügykör szerint illetékes helyettese jogosult.
(3) Az államtitkári rendelkezés - törvényben kapott felhatalmazás alapján - a miniszteri rendeletet is módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti, ha az állami irányítás változása folytán a korábban miniszterhez tartozó feladat ellátását államtitkár vette át.
10. § A tanács rendeletet ad ki
a) törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására;
b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.
11. § (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra.
(2) A tanácsrendelet hatálya a tanács illetékességi területére terjed ki.
12. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.
(2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni.
13. § A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt.
14. § (1) A jogszabályt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Népköztársaság hivatalos lapjában: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni.
(2) A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés melléklete - ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti - kivételesen a minisztérium, országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépéséig a mellékletet közzé kell tenni.
(3) A tanácsrendeletet a tanács hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit a tanács szervezeti és működési szabályzata állapít meg.
15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni.
16. § (1) Az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni.
(2) A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
A jogszabályok megalkotása
17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi.
18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.
(2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.
(3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű.
19. § Az állampolgárok - közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján - közreműködnek és életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában.
20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.
21. § (1) A Minisztertanács a törvények, törvényerejű rendeletek és egyes jelentős minisztertanácsi rendeletek előkészítése, továbbá meghatározott körben a jogszabályok átfogó felülvizsgálata céljából ötéves időszakra szóló programot állapít meg.
(2) A Minisztertanács a jogalkotási programról és végrehajtásáról beszámol az Országgyűlésnek.
22. § (1) A jogalkotási program előkészítéséért az igazságügyminiszter a felelős.
(2) A jogalkotási program összeállításához ki kell kérni a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, a társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szerveknek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsoknak a javaslatait.
(3) A jogalkotási program előterjesztésével egyidejűleg az igazságügyminiszter beszámol a Minisztertanácsnak a korábbi jogalkotási program végrehajtásáról és a jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól.
23. § A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter, államtitkár, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: szakminiszter) felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére.
24. § (1) Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.
(2) E felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter
a) a törvényjavaslatok és a törvényerejű rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Minisztertanács elé,
b) a minisztertanácsi rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel egyetértésben terjeszti a Minisztertanács elé,
c) a miniszteri rendelet, illetőleg az államtitkári rendelkezés tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügyminiszternek.
25. § (1) A Minisztertanács elrendelheti, hogy jelentős jogszabálytervezet előkészítésére az igazságügyminiszter, illetőleg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson.
(2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érdekelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői is.
(3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalkotó szervet tájékoztatni kell.
26. § Ha a miniszteri rendelet vagy az államtitkári rendelkezés más miniszter, illetőleg államtitkár feladatkörét is érinti, a rendeletet, illetőleg a rendelkezést vele együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni. Véleményeltérés esetén a Minisztertanács dönt.
27. § A Minisztertanács elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak
a) a miniszterek,
b) a szabályozásban érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá
c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek.
28. § A törvény, a törvényerejű rendelet és a minisztertanácsi rendelet tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek, továbbá - ha az a bíróságok hatáskörét is érinti - a Legfelsőbb Bíróság elnökének is.
29. § A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés tervezetét meg kell küldeni véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt miniszternek, országos hatáskörű szerv vezetőjének, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek.
30. § A tanácsok tevékenységét jelentősen érintő jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fővárosi és a megyei tanácsoknak.
31. § (1) A véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni.
(2) A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni.
32. § A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is.
33. § A lakosság széles körét érintő törvényjavaslat előkészítése során társadalmi vitát kell szervezni. Társadalmi vita más jogszabály előkészítése során is szervezhető.
34. § (1) A társadalmi vita szervezésénél és módjáról az általa kezdeményezett törvény esetén a Minisztertanács, más jogszabály esetén a Minisztertanács vagy az előkészítő miniszter, államtitkár foglal állást, és kéri fel a közreműködésre az érdekelt társadalmi szervezeteket és érdekképviseleti szerveket.
(2) A társadalmi vitát az érdekelt társadalmi szervezet és érdekképviseleti szerv is kezdeményezheti.
35. § (1) A társadalmi vitát a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője az igazságügyminiszterrel, az érdekelt társadalmi szervezetekkel és érdekképviseleti szervekkel együttesen szervezi meg.
(2) Általában a jogszabály tervezetét kell társadalmi vitára bocsátani; a jogszabály - eltérő szabályozási lehetőséget felvető - elveit is meg lehet vitatni.
(3) A társadalmi vitát - a jogszabály tervezetének a Minisztertanács által előírt egyeztetését megelőzően - olyan időpontban kell lefolytatni, hogy a vita során elhangzott észrevételeket és javaslatokat a jogszabály előkészítésénél hasznosítani lehessen.
(4) Az észrevételek és javaslatok értékeléséről a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv a társadalmi vita résztvevőit a sajtó útján, a társadalmi vita szervezésében közreműködő társadalmi szervezetet vagy érdekképviseleti szervet pedig közvetlenül tájékoztatja.
36. § A jogalkotó szervet az előterjesztőnek tájékoztatnia kell a társadalmi vitában felmerült jelentős javaslatokról és véleményekről, ideértve a jogszabály tervezetének elkészítésénél figyelembe nem vett javaslatokat is.
37. § (1) A törvénykezdeményezés jogát, a kezdeményezés módját és a törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje szabályozza.
(2) Ha társadalmi szervezet vagy érdekképviseleti szerv a Minisztertanácsnak törvény kezdeményezését javasolja, erről tájékoztatni kell az Országgyűlés elnökét és az illetékes országgyűlési bizottságot.
(3) A törvényjavaslatot - ha az Országgyűlés ügyrendje kivételt nem tesz - legalább harminc nappal az Országgyűlés ülésszaka előtt be kell terjeszteni.
38. § (1) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő törvényt kezdeményez és az Országgyűlés az indítványt elfogadja, a Minisztertanácsot vagy az illetékes országgyűlési bizottságot bízza meg a törvényjavaslat előkészítésével.
(2) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő általa előkészített törvényjavaslatot terjeszt elő, az Országgyűlés dönt a törvényjavaslat napirendre tűzéséről.
(3) A törvényjavaslat tervezetének a véleményezésre bocsátásáról és - az Országgyűlés döntése alapján - a társadalmi vita megszervezéséről a Minisztertanács gondoskodik.
39. § A Minisztertanács által kezdeményezett törvény javaslatát, továbbá törvényerejű rendelet tervezetét a Minisztertanács nevében az általa kijelölt miniszter, államtitkár terjeszti az Országgyűlés, illetőleg az Elnöki Tanács elé.
40. § (1) A törvényjavaslathoz az előterjesztő indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait.
(2) Ha az Elnöki Tanács az Országgyűlés jogkörében alkot törvényerejű rendeletet, ennek a tervezetéhez is indoklást kell készíteni.
41. § (1) A minisztertanácsi rendelet megalkotására a Minisztertanács által megállapított szabályok az irányadók.
(2) A Minisztertanács az általa kezdeményezett törvény- és törvényerejű rendelet tervezetének előkészítése során a szabályozás fő kérdéseiben előzetesen állást foglal.
42. § A tanácsrendelet előkészítésének, a tervezet társadalmi vitájának, továbbá a rendelet megalkotásának a szabályait a tanácsokról szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
43. § Ha a miniszter, az államtitkár az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a társadalmi szervezet vagy az érdekképviseleti szerv azt észleli, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett a Minisztertanácshoz fordulhat.
44. § A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.
45. § (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja - az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával - a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jogkörét.
(2) A jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól a szakminiszter a jogszabály-előkészítés során, illetőleg a jogalkotási program előkészítésekor tájékoztatja az igazságügyminisztert.
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
46. § (1) Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a kormánybizottságok, a tanácsok és a tanácsok végrehajtó bizottságai határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket.
(2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.
47. § (1) Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a kormánybizottságok határozatainak előkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg.
(2) A tanács és a tanács végrehajtó bizottsága határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat a tanács szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
48. § (1) Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét.
(2) A tanácsok és a tanácsok végrehajtó bizottságai a határozataikat a hivatalos lapjukban, illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé.
49. § (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki.
(2) A külkereskedelmi tevékenység, valamint a honvédelmi kötelezettség körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható.
(3) A miniszter és az államtitkár utasításának kibocsátására a 8. § (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdése irányadó.
50. § (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági és technológiai feladat megoldási módját, termék, termény vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározását állami szabványként állapíthatja meg.
(2) Az állami szabvány hatálya a - szabvány tárgyát képező - termelő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet végző szervekre és személyekre terjed ki.
(3) Az állami szabvány kötelező erejét és a szabványtól való eltérés feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
(4) A szabvány kibocsátására jogosult akadályoztatása esetén a 8. § (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdése irányadó.
51. § (1) A kizárólag árat, árjegyzéket és áralkalmazási feltételt tartalmazó kötelező árszabályozó rendelkezést ármegállapításként kell közzétenni.
(2) Az ármegállapítást az országos hatáskörű árhatóság a hivatalos lapjában, a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a tanács hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon teszi közzé.
52. § A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.
53. § Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető.
54. § Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
55. § (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki.
(2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére.
(3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.
(4) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető.
56. § (1) Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács jogi iránymutatásainak előkészítésére az általuk alkotott jogszabályok előkészítésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Hivatalos lapok
57. § (1) A Magyar Népköztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny.
(2) A Magyar Közlöny tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve az Elnöki Tanács és a Minisztertanács által adományozott kitüntetéseket is.
(3) Jogszabály, illetőleg a Minisztertanács elnöke a Magyar Közlönyben más közlemény közzétételét is elrendelheti.
(4) A Magyar Közlönyt a Minisztertanács Titkársága szerkeszti.
58. § (1) A Határozatok Tára hivatalos lap; az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak azokat a határozatait közli, amelyeknek a Határozatok Tárában való közzétételét az Elnöki Tanács, illetőleg a Minisztertanács elrendelte.
(2) A Határozatok Tárában lehet közzétenni a kormánybizottságok határozatait és egyéb olyan közleményeket, amelyek közzétételét a Minisztertanács Titkárságának a vezetője engedélyezte.
(3) A Határozatok Tárát a Minisztertanács tagjai, az államtitkárok, a miniszterhelyettesek, az országos hatáskörű szervek vezetői és helyetteseik, valamint a Minisztertanács Titkárságának a vezetője által meghatározott szervek vezető munkatársai kapják meg.
(4) A Határozatok Tárát a Minisztertanács Titkársága szerkeszti.
59. § (1) A minisztérium és az országos hatáskörű szerv az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhat ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett hivatalos lapban az a jogszabály és az állami irányítás egyéb olyan jogi eszköze is közölhető, amely a minisztérium, az országos hatáskörű szerv, illetőleg az általuk irányított vagy felügyelt szerv munkája szempontjából fontos.
(3) A minisztérium, illetőleg az országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában a Minisztertanács Titkársága vezetőjének az engedélyével lehet olyan határozatot, jogi iránymutatást vagy más közleményt közölni, amelyet a Határozatok Tárában tettek közzé.
60. § Az igazságügyminiszter és a Minisztertanács Titkárságának a vezetője gondoskodik arról, hogy a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét évenként, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét ötévenként kiadják.
Záró rendelkezések
61. § (1) Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabály, határozat, utasítás, szabvány, ármegállapítás és jogi iránymutatás hatályát.
(3) E törvény nem érinti az Alkotmányjogi Tanács jogkörét, továbbá a Legfelsőbb Bíróságnak az Alkotmány 47. §-a, illetőleg a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 45-49. §-a alapján kibocsátott irányelvét, elvi döntését, állásfoglalását és egyéb iránymutatását.
62. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy kiadja a jogszabályszerkesztés szabályait.
63. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik
a) a következő jogszabályok:
a jogalkotásról szóló 7/1980-85. sz. országgyűlési határozat,
a jogszabályok kihirdetéséről és hatálybalépéséről szóló 1974. évi 24. törvényerejű rendelet,
a jogszabályok kihirdetéséről és hatálybalépéséről szóló 1974. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 1063/1974. (XII. 30.) MT határozat és az ezt módosító 1044/1982. (XI. 26.) MT határozat,
a jogi iránymutatásokról, a műszaki-technikai normákról és a mennyiségi rendelkezésekről szóló 1002/1982. (I. 16.) MT határozat,
a jogszabályok előkészítésének továbbfejlesztéséről szóló 2030/1964. (XI. 10.) Korm. határozat,
a jogszabályok, valamint az ügyintézés egyszerűsítéséről és továbbfejlesztéséről szóló 2004/1969. (II. 23.) Korm. határozat,
a jogszabályrendezési és jogalkotási feladatokkal kapcsolatos további teendőkről szóló 2004/1980. (I. 18.) MT határozat,
b) a jogszabályok következő rendelkezései:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának a) pontjából a „minisztertanácsi határozat” szövegrész,
a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény 59. §-a,
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 8. §-a (1) bekezdéséből a „vagy törvényerejű rendelet”, a „vagy határozata”, és az „illetőleg utasítás” szövegrész,
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 40. §-a (2) bekezdésének második mondata és 72. §-ának (6) bekezdése,
a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény 26. §-a (2) bekezdésének második mondata és 47. §-ának (3) bekezdése,
a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény 5. §-ából, 6. §-ának (1) bekezdéséből, 32. §-ának (1) bekezdéséből, 69. §-ának (2) bekezdéséből és 74. §-ának (4) bekezdéséből a „minisztertanácsi határozat”, valamint a 69. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az „és elvi állásfoglalásokat” szövegrész,
a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 105. §-ából az „irányelv”-re vonatkozó, valamint 108. §-ának (1) bekezdéséből a „minisztertanácsi határozat” szövegrész,
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdése,
az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 14. §-a (2) bekezdésének második mondata,
a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló 1984. évi 5. törvényerejű rendelet 5. §-ának (4) bekezdése,
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 1. §-a és 99. §-a (2) bekezdésének d)-e) pontja.
64. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a következő jogszabályok az alábbiak szerint módosulnak:
a) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 12. §-a (1) bekezdésében a „Szakszervezetek Országos Tanácsa” helyébe a „szakszervezet” szó lép.
b) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírákra vonatkozó fegyelmi eljárás részletes szabályait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.”
c) A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtásáról szóló 27/1973. (X. 12.) MT rendelet 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adatgyűjtés elrendelését, valamint az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó felhívást a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.”