1970. évi III. törvény
| 1970. évi III. törvény |
Az Országgyűlés a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében „az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról” szóló 1966. évi III. törvényt (a továbbiakban: Tv.) a következőképpen módosítja:
1. § A Tv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a városi, a fővárosi kerületi és a községi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanácsok) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján választják. A fővárosi tanács és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok választják. A szavazás titkos. A megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok megbízatása négy évre szól.
(2) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait választókerületenként választják; minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület pedig egy tanácstagot választ. A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak.
(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok kötelesek a működésükről választóiknak rendszeresen beszámolni.
(4) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait a választópolgárok, a fővárosi és a megyei tanácstagokat pedig az őket megválasztó helyi tanácsok visszahívhatják.”
2. § A Tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága a 3-5. §-ban foglaltak szerint elkészíti a választók névjegyzékét. A névjegyzéket keltezéssel és bélyegzővel kell ellátni, azt a tanács elnöke és a végrehajtó bizottság titkára aláírja.
(2) A választók névjegyzékét a tanács hivatali helyiségében legalább nyolc napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
(3) A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó részére a névjegyzékbe való felvételéről írásban értesítést kell küldeni.”
3. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján vagy más okból, illetőleg hivatalból [8. § (3) és (4) bek.] módosított névjegyzéket, továbbá a pótnévjegyzéket a tanács végrehajtó bizottsága - tizenöt nappal a választás előtt - a tanács hivatali helyiségében három napra közszemlére teszi.”
4. § A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A helyi tanácsok minden tagjának megválasztására a helyi tanács működési területén választókerületeket kell alakítani.
(2) A helyi tanácsi választókerületek számát az állandó lakosok számához igazodóan az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) városokban és fővárosi kerületekben legalább 60 és legfeljebb 150 választókerületet,
b) községekben legalább 11 és legfeljebb 100 választókerületet kell alakítani.
(3) A tanácstagok megválasztásánál irányadó, hogy
a) az 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 50 lakosonként,
b) az 1000-5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosonként,
c) az 5000-10 000 lakosú városokban és községekben mintegy 150 lakosonként,
d) a 10 000-20 000 lakosú városokban és községekben mintegy 200 lakosonként,
e) a 20 000-30 000 lakosú városokban és községekben mintegy 350 lakosonként,
f) a 30 000-50 000 lakosú városokban, fővárosi kerületekben és községekben mintegy 500 lakosonként,
g) az 50 000 lakoson felüli városokban és fővárosi kerületekben mintegy 700 lakosonként
alakuljon egy választókerület.
(4) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni, de a közös tanács valamennyi községében legalább 3-3 választókerületet kell alakítani.”
5. § A Tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A helyi tanácsi választókerületek számát - a 13. §-ban foglalt keretek között - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács állapítja meg.
(2) A választókerületek területét a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg és látja el sorszámmal.”
6. § A Tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottsága jelöli ki. A kijelölést az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. Az elnökség tagjai a tanács elnöke előtt esküt tesznek.
(2) A választási elnökség öt tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak.
(3) A fővárosi és a megyei választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:
a) őrködik a választások törvényessége felett;
b) gondoskodik az országgyűlési választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, közzéteszi az országgyűlési választókerületek jelöltjeinek nevét, közreműködik az országgyűlési választások megszervezésében és eredményének megállapításában;
c) közreműködik a fővárosi, illetőleg a megyei tanácstagok választásának megszervezésében, megállapítja és közzéteszi e választások eredményét;
d) közreműködik a helyi tanácsi választások megszervezésében és eredményének megállapításában, dönt a helyi tanácsi választási elnökség olyan intézkedése elleni kifogásról, amelyet a tanácstagságra jelölt visszautasítása ellen emeltek [31. § (4) bek.].
(4) A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:
a) őrködik a választások törvényessége felett:
b) megalakítja a szavazatszedő bizottságokat, elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tett intézkedése vagy a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek;
c) nyilvántartásba veszi a tanácstagságra jelölteket, dönt a jelöltek elfogadásáról, és közzéteszi a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét;
d) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá a szavazólapokon az elfogadott jelöltek nevének feltüntetéséről;
e) megállapítja, ellenőrzi és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményeit;
f) megállapítja a tanácsi választások összesített eredményét;
g) a törvényben megállapított feltételek esetén pótválasztást tűz ki;
h) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet.”
7. § A Tv. 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„- továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet az országgyűlési választókerületi bizottsághoz, illetőleg a tanácsi választási elnökséghez.”
8. § A Tv. 29. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 29. § jelenlegi (3) bekezdésének számozása (8) bekezdésre módosul:
„(1) A jelölés jogát a választók jelölőgyűlései gyakorolják. E gyűléseket a Hazafias Népfront illetékes bizottságai szervezik - a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével - a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél.
(2) A jelölőgyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár.
(3) A jelölőgyűlésen részt vevő választók több jelölt indulását is támogathatják.
(4) Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként egy vagy több jelölőgyűlést kell tartani. Képviselőjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen (jelölőgyűléseken) megjelent összes választó egyharmadának szavazatát megkapták.
(5) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként egy jelölőgyűlést kell tartani. Tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen megjelent választók egyharmadának szavazatát megkapták.
(6) A jelölés nyílt szavazással történik.
(7) A gyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlevők számát, az egyes jelöltekre adott szavazatok számát és a jelölt (jelöltek) személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai írják alá.”
9. § (1) A Tv. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottsága az országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzékét a választás napja előtt legalább húsz nappal megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének.”
(2) A Tv. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jelölés visszautasítása esetén - ha nincs elfogadott jelölt a választókerületben - három napon belül új jelöltet kell állítani.”
10. § A Tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A jelölőgyűléseken elfogadott tanácstagjelölteket a Hazafias Népfront helyi bizottsága legalább húsz nappal a választás napja előtt - nyilvántartás végett - írásban bejelenti a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökséghez.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják.
(3) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételéről a bejelentés napján dönt, és döntéséről értesíti a Hazafias Népfront helyi bizottságát.
(4) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételét a törvényben meghatározott okból visszautasíthatja. Ez ellen a Hazafias Népfront helyi bizottsága két napon belül kifogást emelhet a fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökségnél, amely véglegesen dönt.
(5) A tanácstagjelöltek nevét - legalább tíz nappal a választás napja előtt - a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség közzéteszi.”
11. § A Tv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ugyanazt a személyt a Hazafias Népfront illetékes bizottsága csak egy országgyűlési választókerületben, illetőleg egy helyi tanácsi választókerületben jelentheti be jelöltként.”
12. § A Tv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A szavazás szavazókörönként történik és a szavazás napján 6 órától 18 óráig tart.
(2) A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó szavazott.
(3) Ha a helyi körülmények indokolják,
a) a városi, fővárosi, kerületi községi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék,
b) a szavazatszedő bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson.”
13. § A Tv. 40. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a szavazólapot, és megmagyarázza a szavazás módját.”
14. § A Tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata (intézkedése) ellen, amelyet a szavazás ideje alatt hozott, vagy amely a helyi tanácsok tagjainak választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.
(2) Országgyűlési képviselőválasztás esetén az országgyűlési választókerületi bizottságnál lehet kifogást emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata ellen, amely a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.
(3) A kifogásról a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság haladéktalanul határoz.”
15. § A Tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.
(2) Több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólap megfelelő helyén megjelöli, kire szavaz.
(3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a megválasztani kívánt jelölt megjelölése nem az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon történt ugyan, de a szavazólapról kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szavazó kire szavazott.
(4) Érvénytelen az a szavazat,
a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le,
b) amelyen több jelölt esetén a szavazó nem jelölte meg, hogy kire szavaz, vagy
c) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott.
(5) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.”
16. § A Tv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § Az országgyűlési választókerületi bizottság a választás eredményének megállapítása után a választási jegyzőkönyvet - a fővárosi, megyei választási elnökség útján - azonnal megküldi az Országos Választási Elnökségnek.”
17. § A Tv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Ha valamely választókerületben nem szavazott le az összes választójogosultaknak több mint a fele, vagy a jelölt, illetőleg egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új jelöltet (jelölteket) is lehet állítani.
(2) Az országgyűlési képviselő pótválasztásának kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.”
18. § A Tv. 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az új (időközi) választás napját országgyűlési képviselőválasztás esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag választása esetén a fővárosi, megyei tanács határozza meg. Új (időközi) választást a szükségnek megfelelően, de legalább évente egyszer - a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag helyének megüresedésétől számított egy éven belül - kell tartani.”
19. § A Tv. XIII. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a Tv. jelenlegi XIII-XIV. fejezetének számozása XIV-XV. fejezetre, 60-65. §-ának számozása pedig 66-71. §-ra módosul:
60. § A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő harminc napon belül, általában a helyi tanácsok első ülésén kell megválasztani.
61. § (1) A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsokba pedig - a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan - 70-120 tanácstagot kell választani.
(2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát - az (1) bekezdésben foglalt keretek között - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Minden helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együttesen is megválaszthat egy megyei tanácstagot.
62. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácsok tagjait és más választójogosult állampolgárokat lehet megválasztani. A jelölésnél tekintettel kell lenni arra, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki.
(2) A fővárosi és a megyei tanácsba több személy is jelölhető, mint ahány tanácstagot a helyi tanácsok megválaszthatnak. A jelölést a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságának javaslatára a helyi tanácsok végzik. A javaslattétel joga a helyi tanács bármely tagját is megilleti, a tanácstagok azonban csak az illetékes helyi tanács tagját javasolhatják jelöltnek. Fővárosi, illetőleg megyei tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölést végző tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapták, és a jelölést elfogadják. A jelölés nyílt szavazással történik.
63. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tanácsülésen, titkos szavazással választják. A fővárosi, illetőleg a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki a helyi tanácstagok számának felénél több szavazatot kapott.
(2) Ha több községi tanács együttesen választ egy megyei tanácstagot, a szavazás minden községben külön történik. A választás eredményét - az (1) bekezdésnek megfelelően - úgy kell megállapítani, hogy valamennyi szavazatot össze kell adni, és az egyes jelöltekre adott összes szavazatok számát kell az érintett helyi tanácstagok együttes számához viszonyítani.
(3) A megválasztott tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács végrehajtó bizottsága adja ki. Több községi tanács által együttesen választott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a tanácstag lakóhelye szerinti - ha pedig a tanácstag nem az említett községek valamelyikében lakik, a megyei választási elnökség által kijelölt - községi tanács végrehajtó bizottsága adja ki.
64. § (1) Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatot nem kapta meg annyi jelölt, mint ahány fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot kell választani, a szavazást a betöltetlenül maradt tanácstagi helyekre vonatkozólag meg kell ismételni. Ilyenkor új jelölt is állítható. Az ismételt szavazást legkésőbb az első választás napjától számított nyolc napon belül meg kell tartani.
(2) A fővárosi és a megyei tanácstag helyének megüresedése esetén az új (időközi) választást a legközelebbi tanácsülésen, de legfeljebb a megüresedéstől számított hat hónapon belül meg kell tartani. Ilyenkor a fővárosi és a megyei tanácstagok általános választására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
65. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstag visszahívására az illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága vagy a tanácstagot megválasztó helyi tanács bármely tagja javaslatot tehet.
(2) A tanácstag visszahívása felől az őt megválasztó tanács a választásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.”
20. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását időbelileg el kell különíteni egymástól. Ezért a legközelebbi általános választáson megválasztott tanácstagok megbízatása két évre szól.
21. § (1) Ez a törvény 1971. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(2) Az 1949. évi XX. törvénynek a tanácstagok választására vonatkozó egyes rendelkezései e törvénynek megfelelően módosulnak.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Tv. következő rendelkezései:
az 5. § (5) bekezdése, a 12. § (2) bekezdésének c) pontja, a 20. és 23. §-nak a tanácsi választókerületi bizottságra vonatkozó rendelkezése, a 22. §, a 39. § (2) bekezdése, a 47. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint az 52. § (2) bekezdésének a „választást követő harmadik napra” vonatkozó része, továbbá
a megyei jogú városi, a városi kerületi, a járási tanácsokra és választási szervekre vonatkozó rendelkezések.
(4) A Tv. rendelkezéseiben
a választók ideiglenes névjegyzéke helyett a választók névjegyzékét,
a tanácsi választókerületi bizottság helyett a tanácsi választási elnökséget,
a különböző fokú tanácsok helyett a helyi tanácsokat,
a tanács végrehajtó bizottságának elnöke helyett a tanács elnökét kell érteni.
(5) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a Tv. és a jelen törvény szövegét egységes szerkezetben közzétegye.