1969. évi III. törvény
| 1969. évi III. törvény |
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Bevezető rendelkezések
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A Magyar Népköztársaság támogatja azokat az intézményeket, amelyek feladata az alkotó munka ösztönzése és a szerzői alkotások társadalmi felhasználásának előmozdítása.
(2) A törvény védelmében részesíti az előadóművészi, valamint a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységet (51. §) is.
(3) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, az ügyiratok, a szabványok és egyéb kötelező rendelkezések.
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, a törvény védelme csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, a munkaviszonyt érintő kérdésekben pedig (14. §) a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
5. § (1) Több szerző közös művére, ha azt nem lehet önálló részekre szétválasztani, a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen és - kétség esetében - egyenlő arányban illeti meg; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei a mű sérelme nélkül szétválaszthatók, a társszerzőket az egyes részekre önálló szerzői jog illeti.
(3) Gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti; ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait.
6. § (1) Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
(2) Ki nem adott mű ismeretlen szerzője jogán a szerzők érdekeinek képviseletére hivatott szervek léphetnek fel, ha alaposan feltehető, hogy az ismeretlen szerző magyar állampolgár.
7. § A szerzőt művével kapcsolatban személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok illetik meg.
8. § (1) A szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
9. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék; a mű részletének átvétele, a mű idézése vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni. A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni.
(2) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
10. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása.
11. § A szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására.
12. § (1) A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok. A szerző ezeket a jogait másra nem ruházhatja át és róluk nem mondhat le.
(2) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jogokat a védelmi időn (15. §) belül az gyakorolhatja, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig, vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői jogot öröklési jogcímen megszerezte.
(3) A védelmi idő eltelte után a szerző személyhez fűződő jogainak védelmében a szerzők érdekeinek képviseletére hivatott szervek, vagy a művelődésügyi miniszter által kijelölt más szervek léphetnek fel, ha a mű felhasználása a művet eltorzítja, vagy a szerző jó hírnevére sérelmes.
13. § (1) A mű bármilyen felhasználásához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a szerző hozzájárulása szükséges. A szerző hozzájárulása szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(2) A szerző halála után - a védelmi idő alatt - a hozzájárulás joga a szerző jogutódját illeti.
(3) A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében - ha a törvény másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
14. § (1) Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül, és a felhasználás joga az átadással száll át a munkáltatóra. A munkáltató ezt a jogát a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg, és csak működési körén belül gyakorolhatja. A szerző a művet e körön kívül is csak a munkáltató hozzájárulásával használhatja fel, de hozzájárulását a munkáltató csak alapos okból tagadhatja meg.
(2) Ha jogszabály a felhasználási jog gyakorlásának leghosszabb időtartamát kötelezően meghatározza, ennek elteltével a felhasználási jog a szerzőt illeti meg. Ugyancsak a szerzőt illeti ez a jog akkor is, ha vele a munkáltató jogszabályban megállapított idő alatt nem él.
15. § (1) A vagyoni jogok a szerző életében és halálától számított ötven éven át részesülnek védelemben.
(2) Az ötven éves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak [5. § (1) bek.] esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalának évét követő ötven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) A filmek védelmi ideje a bemutatást követő év első napjától számított ötven év.
A szerzői jog korlátai
16. § A szabad felhasználás (17-21. §) körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges.
17. § (1) Nyilvánosságra hozott mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott mű részlete, vagy kisebb terjedelmű önálló mű iskolai oktatási célra - ideértve az iskolarádiót és az iskolatelevíziót is - valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és a megjelölt szerző megnevezésével átvehető.
(3) Új, önálló mű alkotásához idegen mű felhasználható; ez a jog azonban nem terjed ki az idegen mű átdolgozására színpad, film, rádió vagy televízió céljára, valamint az azonos műfajban történő átdolgozásra.
18. § (1) Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés céljára, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. Ez a szabály az építészeti művekre és műszaki létesítményekre nem terjed ki.
(2) A szabad felhasználás körébe tartozik a mű egyes példányainak kölcsönzése is.
19. § (1) Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők. Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, beszédek gyűjteményes kiadásához azonban a szerző hozzájárulása szükséges.
(2) Napilap, folyóirat, a rádió és a televízió gazdasági és politikai időszerű cikkeket szabadon átvehet a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével, ha átvételét a cikk eredeti közzétételekor nem zárták ki.
(3) A televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhat. Ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
20. § (1) Híradó keretében, valamint a rádió és a televízió időszerű műsoraiban egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban, az alkalom által indokolt mértékben közölhetők. Ilyen esetben a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
(2) Nyilvánosan kiállított képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és fényképészeti műveket mind a napilapok és folyóiratok, mind a híradók, valamint a televízió egyéb időszerű műsorai bemutathatnak.
21. § (1) Már nyilvánosságra hozott mű iskolai ünnepélyeken és egyéb iskolai célokra előadható.
(2) Alkalomszerűen tartott zártkörű összejöveteleken, továbbá tömegmegmozdulások (ünnepi felvonulás stb.) alkalmával a már nyilvánosságra hozott mű előadható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a közreműködők sem részesülnek díjazásban.
(3) A mű magánhasználatra előadható, illetőleg lejátszható, ha ez jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
22. § (1) A rádió és a televízió jogosult a szerző külön hozzájárulása nélkül, de megfelelő díj fizetése ellenében:
a) már nyilvánosságra hozott művet változatlanul sugározni;
b) nyilvános előadást közvetíteni, valamint nyilvános helyről közvetítést adni; a közvetítés időpontját a színházzal, illetve a rendező szervvel egyetértésben kell megállapítani. A rádiót és a televíziót nem illeti meg ez a jog annyiban, amennyiben a felhasználási szerződés a közvetítést kizárta vagy korlátozta.
(2) Ha a szerző már nyilvánosságra hozott művén változtat és ezt - az új változat megküldése mellett - a rádiónak és a televíziónak bejelenti, a rádió és a televízió csak az új változatot jogosult a szerző hozzájárulása nélkül, díjazás ellenében felhasználni.
23. § (1) A rádió és a televízió minden olyan műről, amelynek sugárzási joga a 22. § (1) bekezdése alapján megilleti, jogosult hang-, illetve képfelvételt készíteni, azokat felirattal ellátni és a felvételeket saját adásában felhasználni. A felvételt a rádió és a televízió díjazás ellenében ismételten is felhasználhatja.
(2) A rádió és a televízió hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát - részben vagy egészben - más rádiók és televíziók átvegyék, továbbá, hogy azt forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljára rögzítsék.
24. § (1) Ha a szerző jogutódja a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználásához hozzájárulását alapos ok nélkül megtagadja, a hozzájárulást - amennyiben nemzetközi egyezménybe nem ütközik - társadalmi érdekből a bíróság ítélete pótolhatja.
(2) A felhasználás díjazás ellenében történik.
A felhasználási szerződések
25. § A szerző vagy jogutódja a mű felhasználására vonatkozó szerződést jogszabály által meghatározott esetekben csak az erre hivatott szervezettel, illetve szervezet útján kötheti meg.
26. § (1) A felhasználási szerződés feltételeit - a törvényben megszabott korlátok között - a felek állapítják meg.
(2) A szerző hátrányára nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a szerző érdekének védelmét szolgálja; ugyancsak nincs helye eltérésnek a törvény alapján kibocsátott jogszabály olyan rendelkezésétől, amely az eltérést megtiltja. Az ezekbe a rendelkezésekbe ütköző szerződési kikötés semmis; helyébe a jogszabály megfelelő rendelkezése lép.
27. § A felhasználási szerződést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - írásban kell megkötni.
28. § (1) A felhasználó - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - csak akkor szerez kizárólagos felhasználási jogot, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték.
(2) A felhasználó - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - jogait csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át.
(3) A műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását, a felhasználási szerződés alapján átadott példány pedig eltérő szerződési kikötés hiányában a szerző tulajdonában marad.
29. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadása felől a felhasználó a jogszabályban megállapított határidő alatt köteles nyilatkozni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti.
30. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
31. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyarnyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével, kizárólagos.
32. § A kiadói szerződés csak meghatározott időre vagy meghatározott példányszámra szólhat. Jogszabály megengedheti határozatlan időtartamú szerződés kötését, továbbá megszabhatja a szerződés leghosszabb időtartamát.
33. § Ha a kiadó a szerződés alapján szolgáltatott művet a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott, ilyennek hiányában pedig észszerű határidő alatt nem adja ki, a szerző a szerződéstől elállhat és díjának megtérítését követelheti.
34. § (1) Sugárzási szerződés alapján a szerző köteles a művet a rádió és a televízió rendelkezésére bocsátani, a rádió és a televízió a szerződésben meghatározott időtartamra megszerzi a mű sugárzásának jogát, továbbá azt a jogot, hogy a műről hang-, illetve képfelvételt készítsen, a felhasználás fejében pedig köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) Ha a sugárzás céljára készült mű felhasználása a szerződésben meghatározott - ilyennek hiányában ésszerű - határidő alatt nem történik meg, a szerző a szerződéstől elállhat és díjának megtérítését követelheti.
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. fejezet
35. § (1) Tudományos intézetek és állami szervek összeállításában megjelenő gyűjteményes művek tekintetében a szerzői jogokat az illető intézet (szerv) gyakorolja; ez nem érinti a gyűjteménybe felvett művek szerzőinek önálló jogait.
(2) E művek szerzői jogi védelmének időtartama az első kiadás évét követő ötven naptári év.
36. § Már megjelent irodalmi mű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával megállapított díjat lerótták; ez a szabály nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mű előadására.
37. § Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
38. § A színpadi művet - ha ez nemzetközi egyezménybe nem ütközik - kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, műkedvelő művészeti csoportok a szerző külön hozzájárulása nélkül, díjazás ellenében, ha pedig az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, díjazás nélkül előadhatják.
39. § (1) Színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződés alapján a szerző köteles a művet a színház rendelkezésére bocsátani, a színház jogot szerez arra, hogy a művet a szerződésben meghatározott feltételekkel nyilvánosan előadhassa, a szerzőnek pedig díjat köteles fizetni.
(2) Ha a színház a művet a szerződésben meghatározott - ennek hiányában pedig ésszerű - határidő alatt nem adja elő, a szerző a szerződéstől elállhat és jogszabályban megállapított díj megfizetését követelheti.
40. § (1) Már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával megállapított díjat lerótták.
(2) Zenemű nyilvános előadása esetén a szövegírónak csak akkor jár díj, ha a zenemű védelem alatt áll.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya a zenemű színpadi előadására, valamint színpadra szánt zenemű teljes előadására nem terjed ki.
41. § (1) A film szerzői a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához ugyancsak alkotó módon járultak hozzá. Ez a rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait.
(2) A filmen az (1) bekezdésben említett szerzők nevét fel kell tüntetni. A film szerzője személyhez fűződő joga alapján igényelheti, hogy nevének feltüntetését mellőzzék.
(3) A filmre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat a szerzőkkel kötött szerződések alapján jogutódként a filmgyár szerzi meg, és harmadik személyekkel szemben kizárólag a filmgyár gyakorolja. A filmgyár a szerzők személyhez fűződő jogai védelmében is felléphet.
42. § (1) Megfilmesítési szerződés alapján a szerző köteles a művet a filmgyár rendelkezésére bocsátani, a filmgyár megszerzi a mű egyszeri filmrevételének, továbbá a film területi korlátozás nélküli terjesztésének és nyilvános előadásának jogát, s jogot szerez a filmnek másnyelvű felirattal vagy (szinkronizált) hanggal való ellátására, a felhasználás fejében pedig a szerzőnek köteles díjat fizetni.
(2) Ha a filmgyár a mű elfogadásától számított négy év alatt a filmrevételt nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző a szerződéstől elállhat és a filmgyártás céljára készített műért a jogszabályban megállapított díj megfizetését követelheti.
(3) A szerző a gyártás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak a filmgyár hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.
43. § E fejezet szabályait kell alkalmazni minden olyan szervezetre, amely megfilmesítési szerződés alapján filmek előállításával foglalkozik.
44. § (1) Az építészeti alkotáshoz és egyéb műszaki létesítmény alkotásához fűződő szerzői jog a tervezőt illeti meg.
(2) A tervezőt megilleti az a jog, hogy az épületen (létesítményen) nevét feltüntessék.
(3) A mű használója köteles tűrni, hogy azt bemutassák és arról felvételeket készítsenek, ha ez a használó méltányos érdekét nem sérti.
45. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.
(2) Tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, továbbá oktatás céljára képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás képét, valamint a művészi fényképet a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül fel szabad használni.
46. § (1) A képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás, valamint művészi fénykép kiállításához - közgyűjteményben őrzött, továbbá a társadalmi tulajdonban álló művek kivételével - a szerző beleegyezése szükséges, de a kiállítás fejében a szerzőt díjazás nem illeti meg.
47. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészi alkotás tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti a szerződésben meghatározott körben, a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten, vagy anélkül használja fel.
48. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.
XI. fejezet
49. § (1) Az előadóművész - együttes esetében a vezető és a főbb közreműködők (szólisták) - hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az előadást
a) forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljára rögzítsék, vagy
b) rögzítés nélkül, távollevők részére közvetítsék.
(2) Nincs szükség a hozzájárulásra azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.
(3) Ha a közreműködők hivatásos előadóművészek, más megállapodás hiányában a forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljára történt rögzítés, illetve a közvetítés fejében a szabad felhasználás eseteit kivéve díjazás jár.
50. § Forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljára történő rögzítés, valamint közvetítés esetén az előadóművészt (az együttes vezetőjét és a főbb közreműködőket) a név feltüntetésére és a torzítás elleni védelemre kiterjedő személyhez fűződő jog illeti.
51. § (1) A fénykép, továbbá az az ábra, műszaki rajz, térkép, szemléltető kép vagy eszköz és film, amely mint tudományos vagy művészi alkotás nem esik a szerzői jogi védelem alá, védelemben részesül, ha rajta a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepel.
(2) A védelem tartama a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal évét követő tizenöt év.
(3) A védelem alatt álló fényképet, ábrát, műszaki rajzot, térképet, szemléltető képet vagy eszközt és filmet csak készítőjének hozzájárulásával és nevének feltüntetésével szabad felhasználni. Nincs szükség a hozzájárulásra, illetve a név feltüntetésére azokban az esetekben, amelyekben a törvény ezt a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználásához sem kívánja meg.
XIII. fejezet
52. § (1) A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását.
(2) Ha a szerzői jog megsértése vagyoni kárt is okozott, a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár.
53. § (1) A mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj.
(2) Ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni. Ezt az összeget a bíróság csak méltánylást érdemlő körülmények alapján mérsékelheti.
54. § Az 52-53. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a XI-XII. fejezet szabályainak megsértése esetén is.
Záró rendelkezések
55. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt szervezett szakértő testülettől.
(2) A testület szervezetét és működését - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a művelődésügyi miniszter szabályozza.
56. § (1) Ez a törvény az 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépésének időpontjában a korábbi jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alatt álló művekre is. A törvény nem érinti a hatálybalépése előtt létrejött felhasználási szerződéseket.
(2) A szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvény, az írói művek kiadásáról szóló 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet, a műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) bekezdése, valamint a Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. tv.) 515-520. §-a, 524. §-a, 528-531. §-a és 533. §-a hatályát veszti.
(3) E törvény végrehajtásáról a Kormány a művelődésügyi miniszter útján gondoskodik, aki ennek során a felhasználási szerződéseknek a törvényben nem szabályozott feltételeit, valamint a szerzői díjak és az e törvény alapján járó egyéb díjak mértékét rendelettel megállapíthatja.