Ugrás a tartalomhoz

1957. évi 54. törvényerejű rendelet

A Wikiforrásból
1957. évi 54. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. május 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről[1]


(A megerősítő okmányok kicserélése Moszkvában az 1957. évi augusztus hó 16. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. május 27-én aláírt egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar szövege a következő:

EGYEZMÉNY


a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista
Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar
Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet

csapatok jogi helyzete tárgyában


A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya,
 attól az elhatározástól vezettetve, hogy minden erejüket latbavetik Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megvédése és megszilárdítása érdekében,
 tekintettel arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben – amikor fennáll az agresszív Észak-atlanti Szövetség, folyamatban van Nyugat-Németország újrafelfegyverzése, ahol mind tevékenyebbekké válnak a revansra vágyó erők s az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség más tagállamai nagylétszámú csapatokat és katonai támaszpontokat tartanak fenn a szocialista államok közelében – a szocialista államok biztonságát veszély fenyegeti,
 figyelembe véve, hogy ilyen körülmények között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodása az esetleges agresszió elleni közös védekezés biztosítására célszerű és megfelel a nemzetközi egyezményeknek, valamint
 rendezni óhajtván a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos kérdéseket,
 a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya 1957. március 28-i Nyilatkozatának megfelelően elhatározták, hogy a jelen Egyezményt megkötik és ebből a célból meghatalmazottaikat kijelölték, akik kellő alakban és teljesen rendben talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk


 A szovjet csapatok ideiglenes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmiképpen sem érinti a magyar állam szuverenitását; a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe.

2. cikk


 1. A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok létszámát és azok állomáshelyeit a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya külön egyezmények alapján határozza meg.
 2. A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén állomáshelyeiken kívül történő csapatmozdulataihoz minden esetben a Magyar Népköztársaság Kormányának, vagy a Kormány által meghatalmazott magyar hatóságoknak beleegyezése szükséges.
 3. A szovjet csapatok a Magyar Népköztársaság területén az állomáshelyeiken kívüli gyakorlataikat vagy az arra meghatalmazott magyar hatóságokkal egyeztetett tervek szerint, vagy a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetve az általa meghatalmazott magyar hatóságok esetenként adott engedélye alapján végzik.

3. cikk


 A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, az állományukba tartozó személyek, valamint ezek családtagjai, kötelesek tiszteletben tartani és megtartani a magyar jogszabályok rendelkezéseit.

4. cikk


 1. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok katonái a számukra előírt egyenruhát és a szovjet hadseregben rendszeresített fegyverzetet viselik.
 2. A szovjet katonai alakulatok gépjárműveit jól látható rendszámtáblával kell ellátni, amelyet a szovjet csapatok parancsnoksága határoz meg és amelynek mintáját az illetékes magyar szervekkel közli.
 3. Az illetékes magyar szervek az illetékes szovjet hatóságok által a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyek részére kiadott gépjárművezetői jogosítványokat vizsga letétele és illeték fizetése nélkül érvényesnek ismerik el.

5. cikk


 A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatos joghatósági kérdések tekintetében az alábbi szabályok az irányadók:
 1. A szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai által a Magyar Népköztársaság területén elkövetett bűntettekre és szabálysértésekre – általános szabályként – a magyar jogszabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a magyar bíróságok, a magyar ügyészség, valamint a bűncselekmények és szabálysértések üldözésére illetékes más magyar szervek járnak el.
 A szovjet katonai személyek által elkövetett bűncselekmények tekintetében a nyomozást a magyar katonai ügyészség végzi és ezeket az ügyeket a magyar katonai bíróság tárgyalja.
 2. A jelen cikk első pontjában foglaltak nem alkalmazhatók:
 a) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai kizárólag a Szovjetunió ellen, vagy a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, illetve azok családtagjai ellen követnek el bűncselekményt vagy szabálysértést;
 b) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése közben követnek el bűntettet vagy szabálysértést.
 Az a) és b) alatt meghatározott ügyekben a szovjet jogszabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a szovjet bíróságok, a szovjet ügyészség, valamint a bűncselekmények és szabálysértések üldözésére illetékes más szovjet szervek járnak el.
 3. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen cikkben megjelölt egyes ügyekben kölcsönösen kérhetik egymástól a joghatóság átruházását; az ilyen kérelmeket jóindulatúan fogják elbírálni.

6. cikk


 A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, vagy azok állományába tartozó személyek elleni bűncselekmények esetében az elkövetőket a Magyar Népköztársaság bíróságai előtt ugyanúgy kell felelősségre vonni, mint a magyar néphadsereg alakulatai, illetve a magyar néphadsereg tagjai elleni bűncselekmények elkövetőit.

7. cikk


 1. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen Egyezmény 5. és 6. cikkében megjelölt bűncselekmények és szabálysértések üldözése terén mindennemű kölcsönös segítséget megadnak egymásnak – ideértve a jogsegélyt is.
 2. A jelen cikk 1. pontjában említett segítségnyújtás elveit és rendjét, valamint a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatban felmerülő polgári jogi ügyek terén nyújtandó jogsegélyt a Szerződő Felek külön Egyezményben szabályozzák.

8. cikk


 A szovjet csapatok állományába tartozó azt a személyt, aki a magyar jogrendet megsérti, az illetékes magyar szervek kívánságára a szovjet szervek a Magyar Népköztársaság területéről visszahívják.

9. cikk


 1. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya megtéríti a Magyar Népköztársaság Kormányának azokat az anyagi károkat, amelyeket a szovjet katonai egységek vagy azok állományába tartozó egyes személyek cselekménye vagy mulasztása a magyar államnak okoz, valamint azokat a károkat, amelyeket a szovjet katonai egységek, vagy azok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése közben magyar szerveknek és állampolgároknak vagy a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoznak. A kártérítés mértékét mindkét esetben a bejelentett igények alapján a jelen Egyezmény 17. cikke értelmében létrehozott Vegyesbizottság a magyar jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg.
 A szovjet katonai egységek kötelezettségeivel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdéseket ugyancsak a Vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően.
 2. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya ugyancsak megtéríti a Magyar Népköztársaság Kormányának azokat a károkat, amelyeket a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelezettségük teljesítésén kívül cselekményük vagy mulasztásuk által a magyar szerveknek és állampolgároknak, vagy a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoznak, valamint a szovjet csapatok állományába tartozó személyek családtagjainak cselekményeiből vagy mulasztásából eredő károkat, éspedig mindkét esetben olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszabja.

10. cikk


 1. A Magyar Népköztársaság Kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának azokat a károkat, amelyeket magyar állami szervek cselekményükkel, vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet katonai egységek vagyonában, vagy az állományukhoz tartozó személyeknek okoznak. A kártérítés mértékét a bejelentett igények alapján a jelen Egyezmény 17. cikke alapján létrehozott Vegyesbizottság a magyar jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg.
 A magyar állami szerveknek a szovjet egységekkel szemben fennálló kötelezettségeiből felmerülő esetleges vitás kérdéseket ugyancsak a Vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően.
 2. A Magyar Népköztársaság Kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának azokat a károkat is, amelyeket a magyar állampolgárok cselekményükkel vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén állomásozó szovjet katonai egységeknek, azok állományába tartozó személyeknek és családtagjaiknak okoznak éspedig olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszabja.

11. cikk


 1. A 9. és 10. cikkben említett károkat a Szovjet, illetve a Magyar Fél a Vegyesbizottság határozathozatalának napjától, illetve a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül téríti meg. A károsultaknak járó kárösszeget a jelen Egyezmény 9. cikkében tárgyalt esetekben az illetékes magyar szervek, a 10. cikkben megjelölt esetekben pedig az illetékes szovjet szervek fizetik ki.
 2. A 9. és 10. cikkben említett olyan kártérítési igényeket, amelyek a Magyarországgal kötött békeszerződés hatálybalépése óta keletkeztek, de a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt kielégítésre nem kerültek, a Vegyesbizottság tárgyalja meg.

12. cikk


 A szovjet csapatok állomáshelyén épületek, repülőterek, utak, hidak, állandó rádióösszeköttetési felszerelések építéséhez, valamint az utóbbiak hullámhosszának és teljesítményének meghatározásához az illetékes magyar szervek engedélye szükséges. Ugyanilyen engedély szükséges a szovjet csapatok állomáshelyén kívül, a szovjet csapatok állományába tartozó személyek személyes szükségletére szolgáló állandó jellegű építmények létesítéséhez is.

13. cikk


 A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok által használt laktanyák és szolgálati helyiségek, raktárak, repülőterek, gyakorlóterek, szállítási és hírközlési eszközök, elektromos energia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének rendjét és feltételeit a Szerződő Felek illetékes szervei által kötött külön egyezmények szabályozzák; az e kérdésekben jelenleg hatályban levő egyezményeket a Felek szükség esetén felülvizsgálják és helyesbítik.

14. cikk


 A szovjet csapatok a 13. cikkben említett objektumokat és eszközöket, amennyiben igénybevételükre szükség nincs, a magyar szerveknek juttatják vissza.
 A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok által a magyar hatóságoknak átadandó objektumokkal kapcsolatos kérdéseket, ideértve azokat is, amelyek a szovjet csapatok által épített objektumokkal függenek össze, külön egyezmények fogják szabályozni.

15. cikk


 A szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával kapcsolatban folyamatosan felmerülő kérdések megfelelő rendezése céljából a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával foglalkozó meghatalmazottakat nevez ki.

16. cikk


 A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából
 „a szovjet csapatok állományába tartozó személy” megjelölésen
 a) a szovjet hadsereg katonáját,
 b) a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatoknál alkalmazott szovjet állampolgárságú polgári személyt;
 „állomáshely” megjelölésen a szovjet csapatok rendelkezésére bocsátott azt a területet kell érteni, amely magában foglalja a csapatok elhelyezési körletét, a csapatok által használt gyakorlótereket, lőtereket és más objektumokat.

17. cikk


 A jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával, valamint az abban tervbevett kiegészítő egyezményekkel kapcsolatos kérdések megoldására Magyar-Szovjet Vegyesbizottság alakul, amelybe mindkét Szerződő Fél három-három képviselőt jelöl ki.
 A Vegyesbizottság az általa elfogadott szabályzat alapján működik.
 A Vegyesbizottság székhelye: Budapest.
 Ha a Vegyesbizottság valamely kérdésben nem tudna dönteni, a vitát diplomáciai úton kell a lehető legrövidebb időn belül megoldani.

18. cikk


A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélésének napján lép hatályba; az okmányok kicserélése Moszkvában történik.

19. cikk


 A jelen Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg a Magyar Népköztársaság területén szovjet csapatok tartózkodnak. Az Egyezmény a Szerződő Felek közös egyetértésével módosítható.
 A jelen Egyezmény Budapesten 1957. május 27-én készült két példányban, magyar és orosz nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
 Fentiek hiteléül fentnevezett Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

(Aláírások.)


3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban közzétett szerződés hatálybalépésétől kezdődő érvénnyel lép hatályba. Végrehajtásáról a honvédelmi miniszter – a külügyminiszterrel és az igazságügy-miniszterrel egyetértésben – gondoskodik.


  1. A kihirdetés napja: 1957. szeptember 15. Utóbb a törvényerejű rendeletet az 1999: LXI. törvény 1. §-a, illetve melléklete hatályon kívül helyezte.