(Egy főúr sírkövére)

A Wikiforrásból
(Egy főúr sírkövére)
szerző: Vörösmarty Mihály
1854. július 12. - szeptember eleje

1

Mit mond itt e sír, e nemes föld és e dicső ég?
     Némán így szólnak: íme a számüzetett.
Számkivetette magát: nem akart honn szolga maradni:
     Honn ha maradhata még, a haza volna szabad.

2

A sírból ne nagyot, ha szerénységére lesz emlék;
     Egyszerü s önzetlen hazafi hamva van itt.
Ám ha erénye becséhez akarjuk mérni a házat,
     Templomot építsünk jelleme képe körűl.

3

Gróf Battyányi vagyok, úr még síromban is: engem
     Nem verhet le vihar, meg nem avíthat idő.
Én uraságomat a nép közt osztám meg egyenlőn:
     Amit adék, örök és trónom alapja marad.