Új márciust várunk
szerző: Móra László
Március nagy napja, de szép volt, de rég volt...
Boldog örömében velünk sírt az égbolt.
Egy nap alatt tűnt el szívünkből a rabság,
Szabadság született, új magyar szabadság!
Márciusi ifjak szíve tűze-lángja
Babérkoszorút font szép Magyarországra.
Március nagy napja, de szép vo1t, de rég volt...
Azóta beborult fe1ettünk az égbolt:
Szabadságunk megvan, de fö1dünk nincs hozzá,
Ami az életünk fénnyel aranyozná.
Meglopták a kincses, ezeréves lelkünk,
Magunk országában földönfutók lettünk.
Március nagy napja, adj a szívbe lángot!
Tanítsd csodatettre a hű ifjúságot.
4hogy tudott akkor szabadságot nyerni,
Tanulja meg mostan földjét visszavenni.
Ezeréves földjét, ami az övé volt...
Boldog örömében hadd sírjon a égbolt!
Tüneményes fényét hadd szórja az égbolt.
Új március jöjjön, amilyen már rég volt!
A Kárpátok ormán, magyar zászló lengjen,
Alfölddel a Felföld együtt ünnepeljen...
Legyünk, legyünk újra a világ szemébe
Felszabadult ország büszke, magyar népe!