És látom Őt, a Kisdedet

A Wikiforrásból
És látom Őt, a Kisdedet
szerző: Kosztolányi Dezső
A szegény kisgyermek panaszai (1910) ciklus

    És látom Őt, a Kisdedet,
    aki fehérlő ingbe lépdel.
    Még lopva-lopva rám tekint
    és integet szőke fejével.

    Arany gyertyácskát tart keze
    és este félve ül le mellém.
    Hallom kacagni csöndesen
    s látom alvó fejét a mellén.

    Ő a pap, az igaz, a szent,
    bámulom, mint egy ismeretlent.
    Gyónok Neki és áldozok,
    és megsiratom Őt, ki elment.