Ugrás a tartalomhoz

Életbölcselem

A Wikiforrásból
Életbölcselem
szerző: Vajda János

Akármit mondotok, beszéltek,
Tudom én jól, amit tudok.
Halhatatlanság, örök élet,
Megengedem, mind szép dolog.

De mindamellett én azt látom,
Hogy végre is csak az a jó,
Csak az a drága e világon,
Mi itt örökre elmuló.

Odadnék én jó szívvel mindent,
Mi maradandót nyerhetek,
Szép Éva! csak e földi édent
Veszíthetném itt el veled...

Az üdv az örök fényességben
Kivánatos, de angyalom!
Ha elkárhoznám szűz öledben,
Jobb lenne, én azt gondolom...

Fukar királynál, ki csak gyűjtött
Országokat, kincset, babért:
Egy paradicsomból kiűzött
Mezítlen Ádám többet élt...