Átok alatt

A Wikiforrásból
Átok alatt
szerző: Gyóni Géza
(1904-1909 között)

Amit akarok, az mindig szép.
És ami lesz: az rútnál rútabb.
Egyenes, tiszta utak hínak
És rovom a sikátor-utat.

Sötétben fény után kiáltó,
S a fény elől ijedten búvó -
Vonnak a zengő kiáltások
És megriaszt egy vadhangú szó.

Tikkadt, cserepes, tüzes ajkkal
Szomjazom italod, dicsőség -
De ha kínálnak, undorodom.
Fenékig iszik rongyszedő nép.

Félem az örök rontó asszonyt -
És romlást hoznak rám szerelmek.
Vér látásán irtózó gyávát
A magam keze vérezett meg.

Ami nem jön: mindig bevárom!
És ami jön: únt arcom látja.
Sírok. Szép élet, ugy kivánlak!
S halált láttat a bölcsőm átka.