Árnyékok városa
szerző: Móra László
Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben.
Van benne fény, van benne árny,
Napban elperzselt lepkeszárny.
Van szín, van csók, van tarka élet,
Van kín, van jaj, mely szívig éget.
Van angyal, ördög, menny, pokol,
Fehér, vörös virágcsokor.
Van benne Mult, mi megfakult,
Van benne szenny, mi meglapult
És várja hátha, hátha még
A Jó, a Szép majd hátralép
S szöges korbáccsal jő megint
S Erényre, Jóra rálegyint,
S kacagva szórja szerteszét
A szennymagoknak sok szemét.
Van benne árny, van benne fény,
Van benne sok-sok költemény.
Van benne jaj és izgalom,
A bőjt időben vigalom.
Van benne száz-szín’ hangyaboly.
Van benne sok tudósbagoly,
Kí húgat vénhedt ormokon,
Megcsonkúlt, ősi tornyokon
S hiszi, hogy ő a legnagyobb,
A jók között is ő a jobb.
Kőnnyen legyinti meghalunk
S aztán nyugodtan alhatunk!..
...Van benne árny, van benne fény...
– E fényt, e fényt úgy féltem én!!