Nizami Gjandzsevi hazájával és nemzetiségével kapcsolatos egyes vitás kérdésekről
| Nizami Gjandzsevi hazájával és nemzetiségével kapcsolatos egyes vitás kérdésekről: szerző: Mammadov, Jabbar Manaf oghlu Összefoglaló |
A szerző a tanulmányát az orientalisztika egyik problematikus, vitatott kérdésének szaentelte. A XVIII. században Nizami Gjandzsevinek az egyik világszere ismert azerbajdzsán költőnek és filozófusnak az egyik poémájába beillesztettek néhány sort, amelyekben Nizami állí- tólag azt állítja, hogy nem Azerbajdzsánból, hanem az iráni Qum városból származik. Ebből az információból kiindulva, a XVIII. századtól kezdve a világ kelettudományának egyes szakértői Nizami hazájának Iránt kezdték tartani.
A XX. század elején azonban J.E.Bertelsz, az ismert orosz/szovjet keletkutató felfedezte, hogy az említett sorok más kéziratokból, így egyebek között a mű korai változataiból hiányoznak, amiből az következik, hogy a fentebb említett későbbi betoldások, amelyeket ideológiailag motivált másolók illesztették bele a költő egyik költeményébe, valójában durva hamisítványok. Ez a felfedezés felkeltette más szovjet, köztük számos azerbajdzsán tudós érdeklődését, és ők is megerősítették, sőt, saját kutatásaikkal ki is egészítették a felfedezést (Ezek között megemlíthetjük az olyanokat, mint J. N.Marr akadémikus, I.J.Kracskovszkij, A.J.Krimszkij, a „Brockhaus és Efron féle enciklopédia Nizarmiról szóló szócikkének szerzője, G.Araszli, Dzs.Heyat, R.Alijev, és mások.)
E tudományos tény megállapítása után valamennyi ismert szovjet orientalista, köztük azok is, akik Nizamit korábban perzsa költőnek tartották, megváltoztatták az álláspontjukat, és egyszer és mindenkorra, egyhangúlag elismerték, hogy a nagyszerű költő szülőhazája Azerbajdzsán volt.
Tekintettel azonban arra, hogy a fent említett viták a második világháború előestéjén zajlottak le, és akkor is csupán az orosz nyelven megjelenő folyóiratok hasábjain, továbbá annak következtében, hogy mind a mai napig egyetlenegy nyugati tudományos kiadványban nem publikáltak egyetlenegy cikket sem Bertelesznek erről a hallatlanul nagy fontosságú felfedezéséről, Nyugaton mintegy tehetetlen lendületből mindmostanáig úgy írnak Nizamiról, mint perzsa költőről.
Ez a cikk a fentebb említett "Qumi hipotézisről", valamint annak a szovjet és az azerbajdzsán tudósok által történt végleges cáfolatáról íródott, és egész sor érvet sorol fel, köztük magának Nizaminak a költeményeiből, amelyek egyértelműen azt támasztják alá, hogy Nizami hazája az azerbajdzsán Gjandzsa város volt, és ő maga türk-azerbajdzsán származású volt.