Mágocs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mágocs
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Mágocs címere
Mágocs címere
Mágocs zászlaja
Mágocs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásváros
PolgármesterBogyayné Gál Tünde (független)[1]
Irányítószám7342
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség2077 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 51″, k. h. 18° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 51″, k. h. 18° 14′ 04″
Mágocs (Baranya vármegye)
Mágocs
Mágocs
Pozíció Baranya vármegye térképén
Mágocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mágocs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mágocs (németül: Magotsch,[3] horvátul: Magoč) város Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A város Baranya vármegye északi részén, a Baranya-Tolna vármegyehatár közvetlen közelében fekszik. A mecseki Hegyhát tájegység legjelentősebb települése. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad át, amelybe itt torkollik be északkeletről, Mekényes-Nagyhajmás felől a 6539-es út, és amelyből itt ágazik ki a 65 174-es számú mellékút dél felé, Alsómocsolád irányába. Ez utóbbi településsel közös vasútállomása van a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon; az állomás Mágocstól körülbelül 5 kilométerre délre található. A település északi részén fekvő tórendszer, valamint Dombóvár Újdombóvár városrésze irányában a 65 195-ös út indul a városból, a 6539-esből kiágazva.

A Baranyai-Hegyhátnak ez a része földrajzi értelemben a Völgységhez tartozik. A körzet éghajlatára a mérsékelten meleg nyár és az enyhe tél jellemző. A dombsági területű mérsékelten nedves, az óceáni hatások vannak túlsúlyban. Az évi középhőmérséklet 10–10,5 °C körül alakul. Tengerszint feletti magassága 220 + 20 méter.

A település északi részén folyik a Méhész-patak, keleti határán a Hajmás-patak húzódik, délen pedig a Hábi-csatorna található, melynek északi oldali mellékvize a Mágocsi-vízfolyás.[4]

Története[szerkesztés]

Legkorábbi időkből származó leletek az i. e. 4000-től i. e. 2800-ig tartó időszakban keletkeztek. Erre vonatkozó edénymaradványokat találtak egy Hundsberg nevű külterületi helyen. Neve először a tatárdúlás utáni időkben bukkan fel Maguch alakban. A terület ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtoka volt. Apátságát először 1251-ben említik, mikor Apsa comes felesége végrendeletben gondoskodott róla, ekkor bencés apátság volt e helyen. A terület birtokát később pálosok szerezték meg.[5] Ennek ellenére – Pesty Frigyes 19. századi kutató szerint – Magasdnak hívták régi lakói. Az 1333-1335-ös tizedjegyzékben már önálló plébánia, tehát jelentős helyként szerepelt. A török hódoltság idejére a magyar lakosság teljesen eltűnt, helyükre ortodox délszlávok érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elnéptelenedett. A temetőben talált egyik sírkő felirata szerint már 1750 körül működött izraelita hitközség Mágocson, zsinagógájukat 1846-ban építették. A 19. században mezőváros és járási székhely volt. A mágocsi céhek I. Ferenc császártól kaptak céhlevelet 1831-ben. A korabeli feljegyzések szerint anyagilag a legerősebb a takácscéh volt, a legnépesebb pedig a molnárcéh. Jó nevűek voltak a mágocsi fazekasok és kályhacsempe-készítők. A Téglaházi-dűlőt Olaszfalunak is nevezték. Itt 1800 óta téglavető működött, s 1930-ig olasz munkásai és vezetői voltak, akiknek lakóházai is ebben a dűlőben álltak.

1718-ban magyarok, 1715 és 1720 között horvátok (Ogulinból, Otočacból),[6][7][8] majd 1743-tól több hullámban németek érkeztek Mágocsra. A 78%-ban németajkú lakosság 1920-ig megtartotta összetételét. A lakosság összetételének megváltozását az okozta, hogy 1945-ben 106 kiskundorozsmai család költözött az akkor kitelepített németek házaiba.

A város lakosai túlnyomórészt római katolikus vallásúak. A mai is álló műemléki védettségű templomot 1800 és 1805 között építették, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A copf stílusú épület oltárképét, amely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, Karl Backmayer készítette 1779-ben. Ez a kép, valamint a 18. századból való Szent Anna oltár a pécsi volt dominikánus templomból került ide. Cranach Magdolna Jézussal című, Salzburgban őrzött képének másolatát a 19. század elején ismeretlen festő festette. A helyi szövetkezet vegyes kara 1960-ban – színvonalas tevékenységének köszönhetően – Kodály Zoltán hozzájárulásával és jelenlétében felvehette a Kodály Vegyes Kar nevet. Mivel a mester életében mindössze két énekkarnak engedte meg ezt, igen nagy kitüntetésnek számított ez a gesztusa. Német nemzetiségi néptáncegyüttes, kórus és fúvószenekar is működik a településen.

Mágocs 2009. július 1-jével városi rangot kapott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sziveri Mátyásné (független)[9]
  • 1994–1998: Sziveri Mátyásné (független)[10]
  • 1998–2002: Dr. Czinege Imre (független)[11]
  • 2002–2006: Dr. Czinege Imre (független)[12]
  • 2006–2010: Hőnig Mária Terézia (független)[13]
  • 2010-2014: Hőnig Mária (független)[14]
  • 2014-2019: Hőnig Mária Terézia (független)[15]
  • 2019-től: Bogyayné Gál Tünde (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2376
2376
2348
2191
2162
2111
2077
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság 6%-a német, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 9% cigánynak, 13,1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 1,7%, evangélikus 4,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Trianon-emlékmű
  • Műemlék katolikus templom 1805-ből[17]
  • Turul-szobor[18]
  • Ki- és betelepítési emlékmű
  • Trianon-emlékmű

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

  • Bein Károly matematikus és rabbiképző-intézeti tanár 1853. április 7-én.
  • Festl Lehel címzetes gyalogsági tábornok 1860. április 12-én.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyar települések német nevei (PDF). [2014. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  4. Mágocs környezetvédelmi programja (PDF), 2007 (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  5. Várostörténet. magocs.hu. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  6. Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja
  7. Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić-Vranković: Govor Hajmaša u Mađarskoj
  8. Sanja Vulić: Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj. [2011. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  9. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  11. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  12. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  13. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  14. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  16. Mágocs Helységnévtár
  17. A templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  18. Turul szobrok a Kárpát-medencében - helyszínei vármegyék szerint. Törökkanizsa honlapja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 15.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]