Tűrj
Tűrj... hadd égjen könyben szemed,
Hadd dúlja a kétség szíved,
Segélyt ne várj az emberektől
Rejtsd búd el a tekintetektől
S viseld egyedül terhedet.
S bár erőd naprul-napra fogy
S látod, hogy el kell botlanod,
Ne bándd: mert hiszen így az élet
Czélját mindjárt korábban éred:
A sírt... ott van nyugtunk, csak ott...