Szerkesztő:LinguisticMystic/MTA

• Szerző:Abay Gyula, 1943-ig Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29. közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.
• Szerző:Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.
• Szerző:Aczél János (Budapest, 1924. december 26. – Waterloo, Ontario, Kanada, 2020. január 1.) kanadai-magyar matematikus. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990).
• Szerző:Acsády (eredetileg: Adler) Ignác Nagykárolyban (Szatmár vármegye, ma: Carei, Románia) született, ahol apja, Adler Farkas bérlő élt. A család az 1850-es években Hajdúszoboszlóra költözött. Apja fokozatos anyagi gyarapodásával földbirtokot szerzett, s középosztálybeli helyzetben tudta nevelni gyermekeit. Ignác, az elsőszülött fiú, református középiskolákban tanult Debrecenben és Pesten, és ügyvédi pályára készült.
• Szerző:Acsády Ignác, születési nevén Adler Ignác (Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888). Több önálló monográfiáján kívül szerkesztőségi tagja volt a Szilágyi Sándor-féle Millenniumi történelemnek, illetve írója A magyar birodalom története és A magyar jobbágyság története című nagy szintéziseknek.
• Szerző:Acsády László (Budapest, 1966. július 29. –) magyar neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2019).
• Szerző:Adriányi Gábor (Nagykanizsa, 1935. március 31. –) római katolikus pap, egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szent Mária Magdolnáról nevezett felsőörsi prépost.
• Szerző:Ajtai Miklós (Budapest, 1946. július 2. –) magyar származású amerikai matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Ajtai Miklós politikus és Jóború Magda könyvtári főigazgató fia.
• Szerző:Akin Károly (Buda, 1830. január 15. – Fiume, 1893. október 31.) fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A levelezőlap feltalálója.
• Szerző:Alan Baker (London, 1939. augusztus 19. – Cambridge, 2018. február 4.) brit matematikus, a Royal Society tagja, 2001 óta az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:Albert Antal és Pakot Borbála / Házasság: Farkaslaka,
• Szerző:Albert Bruce Sabin (Białystok, 1906. augusztus 26. – Georgetown, 1993. március 3.) bakteriológus, virológus, gyermekgyógyász.
• Szerző:Albert Réka (Szászrégen, 1972. március 2. –) romániai magyar tudományos kutató, fizikus, biológus, a Barabási–Albert-modell egyik névadója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fizikát és biológiát ad elő a Pennsylvania Állami Egyetemen. A skálafüggetlen hálózatokkal és biológiai rendszerek logikai modellezésével foglalkozik.
• Szerző:Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (orosz nyelven: Алексе́й Алексе́евич Абрико́сов) (Moszkva, 1928. június 25. – Palo Alto, 2017. március 29.) fizikai Nobel-díjas orosz-amerikai elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Alekszej Nyikolajevics Leontyjev (Sablon:Oroszul; Moszkva, 1903. február 18. – Moszkva, 1979. január 21.) orosz-szovjet fejlődéslélektani pszichológus, az aktivitáselmélet kidolgozója.
• Szerző:Alekszej Pavlovics Okladnyikov (Алексе́й Па́влович Окла́дников) (Konsztantyinovka, 1908. október 3. – Novoszibirszk, 1981. november 18.) szovjet régész, történész és néprajzkutató, Szibéria, a csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet szakértője. Háromszor kapott Lenin-rendet (1965, 1975, 1978), megkapta a mongol Vörös Zászló érdemrendet, háromszor (1945, 1947, 1954) a Dicsőség érdemrendet, kétszer (1950, 1973) a Sztálin-díjat, valamint a Szocialista Munka Hőse kitüntetést 1978-ban.
• Szerző:Alexander Apponyi: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften. I-IV. München, 1903-1927.
• Szerző:Alexander Bernát (Pest, 1850. április 13. – Budapest, 1927. október 23.) magyar filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Alexandru T. Balaban (Temesvár, 1931. április 2. –) román kémikus, matematikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Fő kutatási területe a szerves kémia, azon belül a reakciómechanizmusok és a vegyületek vizsgálata. Számottevő eredményeket ért el a matematikai eljárások (gráfelmélet, topológia) kémiai alkalmazása terén.
• Szerző:Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29. – Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.
• Szerző:Alexits György (Budapest, 1899. január 5. – Budapest, 1978. október 14.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, New Jersey, 1981. február 12.) régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is.
• Szerző:Alföldi Lajos (Miskolc, 1927. március 9. –) magyar orvos, bakteriológus, egyetemi oktató, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A mikrobiális genetika neves kutatója. 1978 és 1989 között az MTA Szegedi Biológiai Központ (ma: Kutatóközpont) igazgatója.
• Szerző:Alföldy Géza (Budapest, 1935. június 7. – Athén, 2011. november 6.) világhírű magyar ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa. Iskolateremtő tudós.
• Szerző:Alfred Kastler (Guebwiller, 1902. május 3. – Bandol, 1984. január 7.) Nobel-díjas francia (elzászi nemzetiségű) fizikus.
• Szerző:Almási Miklós (Budapest, 1932. szeptember 26. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A drámaelmélet és a filozófiai esztétika neves tudósa. Gazdaságelméleti kérdésekkel is foglalkozik. 1976 és 1978 között a Magyar Színháztudományi Intézet igazgatója.
• Szerző:Alszeghy Zsolt (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A régi magyar és egyházi drámai emlékek és a magyar költészet neves kutatója. Számos irodalmi tankönyv szerzője. 1941 és 1949 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke. 1945 és 1952 között a Szent István Akadémia másodelnöke. Alszeghy Zoltán (1912–1991) magyar származású olasz jezsuita teológus apja.
• Szerző:Amédée Thierry (Blois, 1797. augusztus 2. – Párizs, 1873. március 27.) francia történetíró, Augustin Thierry történetíró öccse.
• Szerző:Ambrus Klára (Róma, 1924. december 8. – Buffalo, 2011. február 26.) magyar-amerikai gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász, hematológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Ambrus L. Gyula (Budapest, 1924. november 29. – Buffalo, 2020. január 16.) magyar-amerikai belgyógyász professzor, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem.
• Szerző:Ami Boué (Hamburg, 1794. március 16. – Bécs, 1881. november 22.) francia-osztrák geológus.
• Szerző:Anatolij Petrovics Alekszandrov (Tarascsa, 1903. február 13. – Moszkva, 1994. február 3.) szovjet-orosz fizikus. A Kurcsatov Intézet igazgatója, az Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Ancsel Éva (Budapest, 1927. május 23. – Budapest, 1993. május 1.) magyar filozófus (állami díjas), költő, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Andics Erzsébet (asszonynevén Berei Andorné, álnevén A. E., Budapest, 1902. június 22. – Budapest, 1986. április 2.)
• Szerző:Andorka Rudolf (Budapest, 1931. április 30. – Budapest, 1997. június 30.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Andorka Rudolf katonai attasé gyermeke. A társadalmi rétegződés és a demográfia neves kutatója, 1991-től haláláig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora volt.
• Szerző:Andrássy Géza, gróf (Pest, 1856. július 22. – Budapest, 1938. augusztus 29.) nagybirtokos, politikus, az MTA igazgatósági tagja (1931). Andrássy Manó fia.
• Szerző:André Michel Lwoff (Ainay-le-Château, 1902. május 8. – Párizs, 1994. szeptember 30.) francia mikrobiológus. 1965-ben François Jacobbal és Jacques Monod-val megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "az enzim- és vírustermelés genetikai szabályozásának felfedezéséért". A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Andreas von Ettingshausen (Heidelberg, 1796. november 25. – Bécs, 1878. május 25.) osztrák matematikus, fizikus. Constantin von Ettingshausen paleobotanikus apja.
• Szerző:Andrej Nyikolajevics Kononov (Szentpétervár, 1906. október 27. – Leningrád, 1986. október 30.) orosz nyelvész, filológus, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Angol nyelvű publikációk (társszerzőként):
• Szerző:Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid
• Szerző:Angyalffy Mátyás András (Naszály, 1776. február 5. – Pozsony, 1839. március 17.) a keszthelyi Georgikon tanára. Gyermekei közül Klára leánya (szül.: 1819) és Mátyás fia (szül.: 1821) mindketten Keszthelyen születtek. Két fiát anyagi nehézségei miatt egy időben maga tanította, az idősebbiket, Andrást külföldre tudta küldeni tanulni.
• Szerző:Antal Mihály (Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.), nyelvész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Antonín Gindely (néha Gindele) (Prága, 1829. szeptember 3. – Prága, 1892. október 27.) német származású cseh történész.
• Szerző:Antoni Ferenc Vilmos (Budapest, 1928. február 23. – Budapest, 1991. október 8.) magyar orvos, biokémikus, sugárbiológus, immunológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az emberi szervezetet felépítő egyes biomolekulák (fehérjék, nukleinsavak, limfociták stb.) immunológiai és élettani szerepének biokémiai háttere, a fehérjeműködés sugárbiológiai vonatkozásai voltak.
• Szerző:Antus Sándor (Szeged, 1944. február 28.) Széchenyi-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerves kémia, ezen belül a természetes eredetű vegyületek kémiája, valamint a kiroptikai spektroszkópia. Munkássága jelentős a tallium(III)-sók természetes eredetű flavonoidok szintézisénél való alkalmazása, illetve természetes eredetű oxigén- és nitrogén-heterociklusok kimutatása, izolálása, szintézise és szerkezetvizsgálata terén.
• Szerző:Apáthy István (Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. ) magyar természettudós, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ő fedezte fel az idegáram vezetésének elemeit, a neurofibrillumokat. Nagy eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében (rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások stb.) Tudományos közleményeit német nyelven adta közre, többnyire külföldi szakfolyóiratokban.
• Szerző:Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja.
• Szerző:Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
• Szerző:Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve A délibábok hőse.
• Szerző:Arató Péter (Budapest, 1942. február 3. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a digitális technika és a logikai szintézis. 1998 és 2001 között a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Informatikai Központja igazgatója, majd 2005-ig az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
• Szerző:Arenstein József (Pest, 1816. január 12. – Stuppach, 1892. február 23.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Arthur Cayley (Richmond, 1821. augusztus 16. – Cambridge, 1895. január 26.) brit matematikus
• Szerző:Arthur Patterson, Patterson Artúr János (London, 1835. június 7. – Budapest, 1899. szeptember 29.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.
• Szerző:Asbóth Oszkár (Újarad, 1852. augusztus 10. – Budapest, 1920. augusztus 24.<ref name="ma" />) nyelvész, a szláv nyelvtudomány egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1907). Fia, Asbóth János, testvére Asbóth Lajos. Fő munkája a magyar nyelv szláv eredetű elemeinek kutatása.
• Szerző:Atkáry Erzsébet
• Szerző:August Friedrich Pott (Nettelrede (ma Bad Münder am Deister része), 1802. november 14. – Halle, 1887. július 5.) német nyelvész, az összehasonlító nyelvészet egyik megalapítója.
• Szerző:August Wilhelm von Hofmann (Gießen, 1818. április 8. – Berlin, 1892. május 5.) német kémikus; a 19. század legjelentősebb német vegyészeinek egyike. Főképpen szerves kémiával foglalkozott; meghatározta különféle anyagok szerkezetét. Többféle anyag gyártására is új eljárást dolgozott ki.
• Szerző:Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו - Avraham Hershko ; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.
• Szerző:Az Archeológiai Közlönyben:
• Szerző:Az Archeológiai Közleményekben:
• Szerző:Bálint Csanád (Kassa, 1943. szeptember 24. –) Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kora középkor régészete. Szélesebb ismertséget a nagyszentmiklósi kincs kutatási eredményeinek feldolgozásával kapcsolatban szerzett. 1994 és 2012 között az MTA Régészeti Intézete igazgatója. Bálint Alajos (1902–1983) régész, múzeumigazgató fia.
• Szerző:Bálint Elemér, született Bauer matematikus, a matematikai tudományok kandidátusa (1952), a MTA tagja.
• Szerző:Bálint Péter (Budapest, 1911. augusztus 26. – Budapest, 1998. április 17.) magyar orvos, nefrológus, fiziológus, patofiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A veseműködés élettani folyamatainak és szabályozórendszerének kiváló tudósa volt, kísérletes úton feltárta az akut és krónikus veseelégtelenség kórlefolyását, kidolgozta terápiás gyógyászatuk módszerét. Három évtizeden keresztül (1950–1981) volt a budapesti orvosegyetem élettani intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára.
• Szerző:Bánóczi József, születési nevén Weisz József (Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, 1926. november 20.) zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.
• Szerző:Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát, Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
• Szerző:Bárány Imre (Mátyásföld, 1947. december 7.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szűkebb szakterülete a diszkrét geometria.
• Szerző:Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 31. – Budapest, 1977. október 6.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1953), Kossuth-díjas (1951).
• Szerző:Bárczi Géza (Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyike, a tudós- és tanárképzésnek példamutató egyénisége.
• Szerző:Bárdos János
• Szerző:Bárdos Zsuzsanna
• Szerző:Bárdossy György (Szombathely, 1925. november 17. – Budapest, 2013. április 15.) Széchenyi-díjas magyar geológus, geokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A bauxit kutatásának neves tudósa, a karsztbauxit és a laterit előfordulásával és keletkezésével foglalkozott. Emellett a radioaktív hulladékok elhelyezési lehetőségeit is vizsgálta.
• Szerző:Bártfai Tamás (Budapest, 1948. augusztus 13. –) magyar származású svéd-amerikai biokémikus, neurológus, agykutató.
• Szerző:Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6. – Pest, 1858. május 12.) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Írói álnevei: Vándorfy, Labancz Lipót.
• Szerző:Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, 1972. június 13.) magyar-amerikai biofizikus. 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”.
• Szerző:Békefi Remig (született: Bröckl József, Hajmáskér, 1858. augusztus 3. – Eger, 1924. május 21.) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896, rendes: 1908)
• Szerző:Bélády László Antal (Budapest, 1928. április 29. –) magyar gépészmérnök, üzletember, amerikai-magyar mérnök-informatikus. Az MTA tagja (k: 1990).
• Szerző:Béll Béla (Uraj, 1908. október 2.<!--MÉL. és MNL.: okt. 3.--> – Budapest, 1988. szeptember 24.) magyar meteorológus, légkörfizikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A légkörben zajló meteorológiai, fizikai és kémiai folyamatokra vonatkozó kutatásaival a magyarországi aerológia és légáramlástan iskolateremtő alakja volt.
• Szerző:Bélyácz Iván (Battonya, 1949. február 1. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A tőkefinanszírozás és az amortizáció kérdéskörének neves kutatója.
• Szerző:Bérces Tibor (Németbóly, 1932. május 20. – Budapest, 2007. augusztus 10.) állami díjas magyar vegyész, az MTA rendes tagja (1998).
• Szerző:Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
• Szerző:Böckh János (1907-től Nagysuri Böckh János) (Pest, 1840. október 20. – Budapest, 1909. május 10.<ref name="plex"/>) okleveles bányamérnök, geológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, majd tiszteleti tagja. A gyakorlati geológia alkalmazója a bányászatban.
• Szerző:Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908). Iskolateremtő filozófus.
• Szerző:Bökönyi Sándor (Vállaj, 1926. március 17. – Budapest, 1994. december 25.) a modern archeozoológia egyik alapítója, a MNM archeozoológiai gyűjteményének megteremtője, a Régészeti Intézet vezetője, professzor.
• Szerző:Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. január 15.Sablon:Jegyzet* – Kolozsvár, 1842. február 2.Sablon:Jegyzet*) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
• Szerző:Babai László (Budapest, 1950. július 20. –) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kombinatorika, a csoportelmélet neves kutatója.
• Szerző:Babics Antal (Lovászpatona, 1902. augusztus 4. – Budapest, 1992. január 17.) Kossuth-díjas orvos, urológus, nefrológus, sebész, egészségpolitikus, szakszervezeti vezető, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Illyés Géza tanítványaként a második világháború utáni magyar urológia és nefrológia iskolateremtő alakja volt, kutatásai a legkülönfélébb vesebetegségek kórélettanára és sebészeti-belgyógyászati kezelésére irányultak. Csaknem egész szakmai pályája a budapesti orvostudományi egyetem urológiai klinikájához kötődött, 1945-től 1974-ig a klinika vezetőjeként irányította a gyógyító- és oktatómunkát. 1950-től évtizedeken keresztül tevékenyen részt vett az egészségügyi dolgozók szakszervezeti képviseletében, az 1956. októberi Nagy Imre-kormányban az egészségügyi tárca vezetésével bízták meg.
• Szerző:Bagi Dániel (Pécs, 1968. augusztus 23. –) dzsesszzongorista, történész, a középkori lengyel-magyar kapcsolatokat kutató polonista.Sablon:Refhely
• Szerző:Baintner János (Liptóújvár, 1815. január 15. – Pusztaberki, 1881. augusztus 14.) magyar jogász, bíró, egyetemi tanár.
• Szerző:Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Bakács Tibor, 1945-ig Burger (Budapest, 1912. október 11. orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1962), az MTA tagja.
• Szerző:Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1904-től haláláig, szépíró, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1884, rendes: 1903, tiszteleti: 1910).
• Szerző:Balás Péter Elemér (Szabadka, 1883. január 28. – Budapest, 1947. december 17.) jogtudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Balássy Ferenc (Betlenfalva, 1821. december 9. – Maklár, 1896. október 4.) történész, római katolikus lelkész, egyháztörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1872).
• Szerző:Balázs Endre (Alexander Balazs Endre) (Budapest, 1920. január 10. – Saint-Tropez, 2015. augusztus 29.) amerikai-magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2010). Fia, André Balazs Sablon:Wd (1957 –) üzletember.
• Szerző:Balázs Ervin (Budapest, 1948. november 27.) Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, molekuláris biológus, növényvirológus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a növényvirológiai kórélettan, a növényi génsebészet, a genomika és az úgynevezett biosafety-szabályozás. 1990 és 2000 között a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgatója.
• Szerző:Balázs Nándor László (Budapest, 1926. július 7. – Setauket, New York állam, 2003. augusztus 16.) magyar fizikus, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Balázs Sándor (Szegvár, 1925. november 24. – 2016. február 8.) magyar kertészmérnök, mikológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a makrogombák háziasítása és termesztése, az alkalmazott mikológia és a gombatáptalajok. Jelentős mikológiai (gombakutatási) iskolát hozott létre. 1972 és 1993 között a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgatója, illetve főigazgatója.
• Szerző:Baló József (Budapest, 1895. november 10. – Budapest, 1979. október 10.) Kossuth-díjas orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Öt évtizeden keresztül szolgálta az orvostudományt, felesége Banga Ilona szintén nemzetközi hírű tudós, együtt cikkeztek a Nature című folyóiratba.
• Szerző:Balanyi György (Kecskemét, 1886. február 10. – Budapest, 1963. május 4.) magyar történész, egyháztörténész, piarista szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Balassa Béla (Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.) magyar közgazdász, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
• Szerző:Balassa János (Sárszentlőrinc, 1814. május 5. – Pest, 1868. december 9.) magyar sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Bócsa Iván (Arad, 1926. július 9. – Budapest, 2007. május 4.) Széchenyi-díjas agrobotanikus, növénynemesítő, növénygenetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1990; r. 1995)
• Szerző:Bódiss Jusztin János (Törje, 1863. november 18. – Komárom, 1921. július 31.) bencés pap, egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1911).
• Szerző:Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19.) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953).
• Szerző:Balla Antal (Kiskunhalas, 1886. április 26. – Budapest, 1953. november 22.) újságíró, történész és kisgazda politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1945–49).
• Szerző:Balla György (Debrecen, 1953. március 23.) Széchenyi-díjas orvos, gyermekgyógyász, neonatológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve a velük kapcsolatos intenzív terápia. 2007-től a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Intézet igazgatója.
• Szerző:Ballagi Aladár (Kecskemét, 1853. október 24. – Budapest, 1928. június 21.) magyar történész, nyelvész a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár.
• Szerző:Ballagi Géza (Szarvas, 1851. május 3. – Sárospatak, 1907. június 17.) történész, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Ballagi Mór fia.
• Szerző:Ballagi Mór, született Bloch Móric néven (Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a Pesti Református Teológiai Akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó tagja.
• Szerző:Balló Mátyás (Liptószentmiklós, 1844. november 30. – Budapest, 1930. szeptember 27.) vegyészmérnök, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Bóna István (Heves, 1930. február 10. – Dunaújváros, 2001. június 4.) Széchenyi-díjas régészprofesszor, egyetemi tanár, az MTA tagja (1998).
• Szerző:Balogh Elemér (Záhony, 1917. július 11. – Budapest, 1965. április 6.) filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár, a bölcsészettudományok kandidátusa.
• Szerző:Balogh Ernő (Nagyszalonta, 1890. augusztus 11. – Budapest, 1964. november 24.) magyar orvos, patológus, onkológus, egyetemi oktató. Az MTA levelező tagja 1942-1949 közt, helyreállítva 1993-ban.
• Szerző:Balogh János (Lonka, 1913. február 19. – Budapest, 2002. augusztus 15.) Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Balogh Jenő (Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.) magyar jogász, politikus, miniszter.
• Szerző:Balogh Kálmán (Szolnok, 1835. szeptember 28. – Budapest, 1888. július 15.) magyar orvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
• Szerző:Barabás Samu (Papolc, 1855. november 14. – Papolc, 1940. november 18.) magyar történész.
• Szerző:Barabás Zoltán (Budapest, 1926. február 10. – Szeged, 1993. január 23.) agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1959) és doktora (1980), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Apja Barabási László történész, volt múzeumigazgató. Édesanyja, Katalin magyar szakos tanárnő és gyermekszínházi rendező.
• Szerző:Bíró Péter (Újfehértó, 1943. május 8.) magyar hidro-, illetve halbiológus, limnológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutató professor emeritus. Kutatási területe az ichthiológia (halkutatás), a táplálék- és táplálkozásbiológia, a populációdinamika, valamint a halállományok kezelése. 2004-től az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Bíró Vencel (Vértessomló, 1885. augusztus 9. – Kolozsvár, 1962. december 2.) magyar történész, piarista szerzetes.
• Szerző:Barnabás Beáta Mária (Budapest, 1948. március 29.) Széchenyi-díjas magyar biológus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a növényi szaporodásbiológia, a pollenbiológia, sejt- és szövettenyésztés és a biotechnológia. 1992 és 2014 között az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, 2014–2020 között az MTA főtitkár-helyettese.
• Szerző:Baros Gyula (Budapest, 1876. január 22. – Budapest, Kőbánya, 1936. október 17.) középiskolai tanár, irodalomtörténész, 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Barsi József (Jánosgyarmat, 1810. február 23. – Budapest, 1893. február 18.) magyar publicista, statisztikai és filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1870).
• Szerző:Barta György (Poprád, 1915. október 29. – 1992. október 21.) magyar geofizikus, egyetemi tanár, akadémikus. Poprádon született. 1939-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karának mennyiségtan-természettan szakán szerzett tanári oklevelet. 1947-ben a debreceni Tudományegyetemen szerzett doktorátust. 1952-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 1956-ban a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben választotta levelező, 1982-ben rendes tagjává.
• Szerző:Barta István (Budapest, 1910. május 22. – Budapest, 1978. április 10.) Kossuth-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a rádió- és televízió-vevőkészülékek működési elve és elektroakusztikai kérdései voltak, különösen jelentősek a televíziós képátviteli technika fejlesztése terén elért eredményei. Oktatás- és tudományszervezői munkássága szintén jelentős: első vezetője volt a budapesti műegyetem híradástechnikai tanszékének (1949–1972), alapító tagja és elnöke (1953–1974) a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek.
• Szerző:Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9. – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
• Szerző:Bartal Antal (Besztercebánya, 1829. április 24. – Dunaharaszti, 1909. szeptember 6.) klasszika-filológus, szótárszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
• Szerző:Bartók Mihály (Szeged, 1933. szeptember 2. – Szeged, 2020. február 28.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a heterogén katalízis a szerves kémiában és a katalitikus szintézisek. 1981–1987 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja.
• Szerző:Bartalus István, (Bálványosváralja, 1821. november 23. – Budapest, 1899. február 9.) magyar zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.
• Szerző:Bartha Adorján (Porcsalma, 1923. december 15. – Budapest, 1996. május 27.) magyar állatorvos. A Phylaxia-Sanofi Oltóanyagtermelő Rt. igazgatóságának tagja, valamint az MTA Mikrobiológiai, Járványügyi és Oltóanyag Bizottságának tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1993).
• Szerző:Batizfalvy Sámuel (Rimaszombat, 1826. augusztus 26. – Budapest, 1904. november 6.) orvos, az ortopédia egyik első magyarországi művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1868). Batizfalvy István író öccse.
• Szerző:Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
• Szerző:Bayer József (1851. november 13. Baja – 1919. december 14. Budapest) színháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Bayer József (Pilisszentiván, 1946. március 1.) magyar filozófus, politológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a politikaelmélet és a globalizáció társadalmi és politikai kérdései. 1998 és 2009 között az MTA Politikatudományi Intézet igazgatója, 2000-től a Zsigmond Király Főiskola főigazgatója, majd rektora volt 2016-ig.
• Szerző:Beély Fidél József (Briedl Fidél József) (Székesfehérvár, 1807. július 5. – Kőszeg, 1863. június 20.) Benedek-rendi szerzetes, pedagógus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Beér János Miklós (Budapest, 1923. február 27. – Winchester, Massachusetts, 2018. december 8.) amerikai magyar vegyész- és gépészmérnök, professzor emeritus, a természettudományok doktora (1968), a Magyar Tudományos Akadémia tagja (t: 1986). A Brit Mérnöki Akadémia tagja.
• Szerző:Beöthy Leó (Nagyvárad, 1839 – Budapest, 1886. január 5.) miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szociológiai, közgazdasági és statisztikai író, A Hon című lap közgazdasági rovatvezetője.
• Szerző:Beck József (Budapest, 1952. február 14. –) magyar-amerikai matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2004).
• Szerző:Beck Mihály Tibor (Szőreg, 1929. november 14. – Budapest, 2017. július 31.) magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fémkomplexek reakcióinak termodinamikai és kinetikai vizsgálata, a prebiotikus koordinációs kémia, illetve az oszcillációs reakciók. 1982 és 1989 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, 1987-ben megbízott rektora.
• Szerző:Bedő Zoltán (Debrecen, 1951. október 21.) magyar agrármérnök, agrobotanikus, növénynemesítő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kalászos gabona, elsősorban a búzafajták nemesítésének neves kutatója. Kutatási területébe tartozik a különböző búzafajták adaptációs és stressztűrő képességeinek vizsgálata, illetve a magyar búzafajták molekuláris és biokémiai elemzése. 1992-től az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója, 2012-től az Agrártudományi Kutatóközpont (korábbi nevén MTA Agrártudományi Kutatóközpont) főigazgatója.
• Szerző:Beke Ödön, 1900-ig Berger Ödön) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Finnugrisztikai munkásságának legjelentősebb eredményei saját nyelvjárási-népköltészeti gyűjtésein, terepmunkáin alapuló mari szövegkiadásai. Beke Dénes (1911–1962) Kossuth-díjas vegyészmérnök, kémikus apja.
• Szerző:Beke Manó (Pápa, 1862. április 24. – Budapest, 1946. június 27.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Belák Sándor (Enying, 1886. július 17. – Budapest, 1947. március 12.) kísérleti kórtani kutató, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943).
• Szerző:Bella Lajos (Pozsony, 1850. december 29. – Sződliget, 1937. július 8.) földrajz–történelem szakos tanár, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1926).
• Szerző:Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Benda Kálmán (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Benedek József (Barót, 1969. augusztus 16. –) erdélyi magyar geográfus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.
• Szerző:Benedek Pál (Budapest, 1921. április 26. – Budapest, 2009. szeptember 6.) vegyészmérnök, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Benedikt Ottó (Budapest, 1897. május 18. – Budapest, 1975. november 25.) Kossuth-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kora ifjúságától kezdve részt vett a kommunista munkásmozgalomban, élete jelentős részében, 1920 és 1955 között ausztriai, majd szovjetunióbeli emigrációban élt. Tudósi életműve alapján a 20. századi magyarországi irányítástechnika, az automatizálási kutatások egyik jeles alakja, szervezőegyénisége volt. Tudományos pályáját kommutátoros motorok tervezésével kezdte, később a villamos gépek automatikájának, önműködő szabályozásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Legjelentősebb fejlesztése és találmánya az autodin néven ismertté vált automatizált erősítőgép. Elméleti munkásságának számottevő eredménye a mágneses kör indukciós, feszültségi stb. jellemzőinek pontos kiszámítására alkalmas nomografikus eljárás kidolgozása. Kezdeményezésének és szervezőmunkájának köszönhetően alakult meg az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének egyik intézményi jogelődje a budapesti műegyetemen, amelynek 1960 és 1970 között vezetője, illetve alapító igazgatója volt.
• Szerző:Benkő Elek (Kolozsvár, 1954. augusztus 23. –) történész, régész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Benkő Samu és B. Nagy Margit fia.
• Szerző:Benkő Loránd (Nagyvárad, 1921. december 19. – Budapest, 2011. január 17.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1967 és 1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese. Kutatásai a nyelvtörténet, a nyelvjárások és a nyelvtudomány történetének kérdéseivel foglalkoznak. Öccse Benkő Samu erdélyi művelődéstörténész.
• Szerző:Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25. –) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja. Bátyja Benkő Loránd (1921–2011) nyelvész, akadémikus. Felesége B. Nagy Margit (1928–2007) művészettörténész.
• Szerző:Berényi Dénes (Debrecen, 1928. december 26. – 2012. június 27.) magyar atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a magspektroszkópia és az atomi ütközések fizikája. Jelentős a tudománynépszerűsítés és a határon túli magyar tudományosság terén kifejtett munkássága is. 1976 és 1990 között az MTA Atommagkutató Intézet igazgatója. 1990–1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia egyik alelnöke.
• Szerző:Berczik Árpád (Budapest, 1929. május 7.) magyar hidrobiológus, zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe sekély vizű tavakban az üledék mezofaunája. Jelentősek a dunakutatásban, illetve a Fertő–Hanság hidrobiológiai feltárásában elért eredményei. 1978 és 1991 között az MTA Botanikai Kutatóintézet (1984-től MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet) igazgatója.
• Szerző:Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván (Budapest, 1930. december 11. –) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. 1973 és 1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, 1975-től 1982-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, 1985 és 1990 között az MTA elnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja. 1990-től a University of California at Los Angeles (UCLA) professzora, 2015-ben nyugdíjba vonult. A magyar és közép-európai gazdaságtörténet neves kutatója.
• Szerző:Berzeviczy Vince (berzevicei báró) (Daróc, 1781. március 16. – Kassa, 1834. április 15.) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  

  Báró Berzeviczy Vince emléktáblája az egykori Kassai Berzeviczy-ház falán
• Szerző:Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Besznyák István (Eger, 1931. október 30. – 2017. november 7.) Széchenyi-díjas magyar orvos, sebész, onkológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a rákkutatás, a daganatellenes szerek vizsgálata és a sebészeti onkológia. Eckhardt Sándor utódaként a magyarországi onkológiai kutatások vezető alakja. 1984 és 1992 között az Országos Onkológiai Intézet klinikai igazgatója volt.
• Szerző:Bezerédj Pál, bezerédi gróf (Sopron, 1840. március 17. – Hidjapuszta (Szedres mellett), 1918. január 21.), mezőgazdász, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás mentora.
• Szerző:Beznák Aladár (Szatmárnémeti, 1901. augusztus 31. – Montréal, 1959. július 17.) magyar orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1948 után nyugat-európai, majd kanadai emigrációban élt. Fő kutatási területe a táplálkozás-élettan, valamint az anyagcserezavarok kórélettani háttere volt.
• Szerző:Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–-1963). Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány – a szovjet megszállás után helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó – államminisztere. Bibó István (1877–1935) szegedi egyetemi könyvtárigazgató és Bibó Istvánné Graul Irén (1889–1979) fia.
• Szerző:Bihari Ottó (Temesvár, 1921. január 13. – Pécs, 1983. január 4. állami díjas.
• Szerző:Biró Ferenc (szül. Rákosi Ferenc, Sopron, 1904. június 6. – Budapest, 2006. november 10.) Kossuth-díjas gépészmérnök, Rákosi Mátyás öccse.
• Szerző:Biró Péter (Budapest, 1930. augusztus 8.) Széchenyi-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A geodéziai gravimetria és annak feldolgozási módszereinek neves kutatója. 1991 és 1994 között a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos rektorhelyettese, 1994 és 1997 között rektora.
• Szerző:Bitay Enikő (Kolozsvár, 1960. június 4. –) erdélyi mérnök-informatikus, egyetemi oktató, az MTA külső tagja, az EME főtitkára.
• Szerző:Bitnitz Lajos (Ják, 1790. július 17. – Nagykanizsa, 1871. június 28.) bölcselettudor, címzetes és bosoni választott püspök, szombathelyi nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Bitskey István (Eger, 1941. március 26.) Széchenyi-díjas magyar irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a 16. századtól a 18. századig terjedő magyar irodalom és művelődéstörténet, különösen a reneszánsz időszakában. 1991 és 2003 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézete igazgatója, 1993 és 1998 között az egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja.
• Szerző:Bőke Gyula, 1862-ig Beck (Tata, 1832. november 8. – Budapest, 1918. március 5.) orvos, a MTA tagja.
• Szerző:Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.) gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Blaskó Gábor (Szombathely, 1950. március 8. –) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A természetes heterociklusos vegyületek (úgynevezett alkaloidok), illetve gyógyszerjelölt-molekulák kutatásának neves tudósa. 1989 és 2007 között az Egis Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója. 2007-ben a francia gyógyszeripari vállalat, a Servier magyarországi kutatóintézetének igazgatója lett.
• Szerző:Bleyer Jakab (Dunacséb, 1874. január 25. – Budapest, Józsefváros, 1933. december 5.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere.
• Szerző:Boér Elek (Kolozsvár, 1899. szeptember 13. — Újfehértó, 1954. június 28.) magyar jogtudós, közgazdász, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1941-1949 közt, tagságát posztumusz 1989-ben kapta vissza. Kutatási területe pénzelmélet, közgazdaságtan.
• Szerző:Bodola Lajos (Sampierdarena (Genova városrésze), Olaszország, 1859. október 9. – Budapest, 1936. június 28.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
• Szerző:Bodor Miklós (Szatmárnémeti, 1939. február 1. –) erdélyi származású amerikai kémikus, gyógyszertervező, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.
• Szerző:Bogárdi János (Torontáltorda, 1909. június 11. – Budapest, 1998. november 18.) Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, hidrológus, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Hidrológiai–hidraulikai munkássága középpontjában a folyami hordalékmozgás törvényszerűségeinek vizsgálata, dinamikai jellemzőinek és mennyiségi mutatóinak méréselmélete állt. Ötven éven keresztül (1945–1995) volt az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője.
• Szerző:Bogisich Mihály (Pest, 1839. január 10. – Esztergom, 1919. augusztus 7.) magyar zenetörténész, római katolikus főpap, pristinai püspök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880) és a Szent István Akadémia tagja.
• Szerző:Bognár Géza (Budapest, 1909. december 3. – Budapest, 1987. február 7.) kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Csaknem három évtizeden keresztül, 1950-től 1977-ig volt a Távközlési Kutatóintézetben folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a mikrohullámú rádió-összeköttetések hazai fejlesztésének elméleti és gyakorlati megalapozása.
• Szerző:Bognár József (Szombathely, 1917. február 5. – 1996. november 3.) politikus, 1947 és 1949 között Budapest polgármestere, közgazdász, miniszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, állami díjas (1970).
• Szerző:Bognár Rezső (Hódmezővásárhely, 1913. március 7. – Budapest, 1990. február 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar kémikus, növény-biokémikus, gyógyszervegyész, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi szerves kémiai kutatások jeles alakja volt, legjelentősebb eredményei az alkaloidok és antibiotikumok gyógyszerkémiai vizsgálatához, izolálásához és szintéziséhez fűződnek.
• Szerző:Bokor József (Tiszadob, 1948. július 22. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2017. májusától az egyik alelnöke. Kutatási területe a lineáris és nemlineáris, többváltozós dinamikus rendszerek elmélete és automatizálása. 1995-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet (SZTAKI) igazgatóhelyettese, majd 2008-tól tudományos igazgatója.
• Szerző:Bolgár Elek, szül. Breuer, (Kassa, 1883. július 3. – Budapest, 1955. június 26.) jogász, történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1949).
• Szerző:Bollobás Béla (Budapest, 1943. augusztus 3. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzora, és a Memphisi Egyetem címzetes professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990). Édesapja Bollobás Béla orvos, testvére Bollobás Enikő irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár.
• Szerző:Bollobás Enikő (Budapest, 1952. június 19.) irodalomtörténész, amerikanista, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára.
• Szerző:Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
• Szerző:Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov (cirill betűkkel Бонифатий Михайлович Кедров; Jaroszlavl, 1903. december 10. – Moszkva, 1985. szeptember 10.) orosz filozófus, tudománytörténész, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Mihail Szergejevics Kedrov (1878–1941) kommunista politikus fia.
• Szerző:Bor Zsolt (Orosháza, 1949. június 20. –) Széchenyi-díjas lézerfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója. Legnagyobb újításai a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörében születtek, itt új irányzat kialakítása fűződik a nevéhez. A lézerek szemészeti alkalmazásában is jelentős a tevékenysége. 2004-ben Bolyai-díjban részesült.
• Szerző:Borbély Samu (Torda, 1907. április 23. – Budapest, 1984. augusztus 14.) magyar matematikus, gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1946, rendes 1979). Kutatási területe az alkalmazott matematika, ezen belül ballisztikai, szárnyelméleti, hővezetési témakörökkel foglalkozott.
• Szerző:Borbiró Virgil, születési nevén Bierbauer Virgil, olykor Borbiró-Bierbauer, Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író.
• Szerző:Borhidi Attila (Budapest, 1932. június 28. – ) Széchenyi-díjas magyar botanikus, ökológus, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényrendszertan, az ökológia, a növényföldrajz és a környezetvédelem nemzetközi hírű tudósa. 1989 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara, 1992 és 1994 között az újonnan alakult Természettudományi Kar dékánja. 1997 és 2002 között az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. Sablon:Botnév
• Szerző:Borhy László Rezső
• Szerző:Bori Imre (Bácsföldvár, 1929. december 28. – Újvidék, 2004. április 22.) Széchenyi-díjas (2003) író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, szerkesztő.
• Szerző:Borsos Balázs (Budapest, 1961. március 14.) etnográfus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet igazgatóhelyettese, kutatóprofesszora. Kutatási területei az ökológiai antropológia, etnokartográfia és afrikanisztika.
• Szerző:Borzsák István (Monor, 1914. december 24. – Budapest, 2007. december 9.) Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, ókortudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római irodalom nemzetközileg is elismert kutatója.
• Szerző:Boskovits Miklós (Budapest, 1935. július 26. – Firenze, Olaszország, 2011. december 19.) magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1998).
• Szerző:Bozó László (Budapest, 1962. február 3.) magyar meteorológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A levegőkémia, a levegőminőség és a légköri nyomanyagok kutatója, a környezetpolitikai szabályozás szakértője. 1995 és 2005 között az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében az elemzőosztály vezetője. 2005 és 2007 között a szolgálat általános elnökhelyettese, majd 2011-ig elnöke.
• Szerző:Bozóky László (Nagyvárad, 1911. május 4. – Budapest, 1995. december 12.) magyar fizikus, sugárfizikus, mérnökfizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A korszerű magyarországi sugárfizikai kutatások iskolateremtő alakja volt. Jelentős eredményeket ért el az elektromágneses, ionizáló és radioaktív sugárzások elméleti alapjainak, valamint gyakorlati vonatkozásainak feltárásában, számos sugárvédelmi, orvosfizikai eljárás és berendezés kifejlesztése fűződik a nevéhez. 1949-től 1982-ig vezette az Országos Onkológiai Intézet sugárfizikai osztályának munkáját.
• Szerző:Brassai Sámuel (Torockó vagy Torockószentgyörgy,
• Szerző:Braun Rozália
• Szerző:Bresztyenszky Béla (Bresztyanszky Béla Adalbert Antal) (Németpróna, 1786. augusztus 5. – Tihany, 1851. február 15.) bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Brisits Frigyes Ervin OCist (Máza, 1890. március 4. – Vác, 1969. december 7.) ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár, igazgató, irodalomtörténész, Vörösmarty-kutató.
• Szerző:Bronisław Geremek (Varsó, 1932. március 6. – Lubień közelében, 2008. július 13.) lengyel középkortörténész, politikus, a Szabadság Unió (Unia Wolności) volt elnöke, 1997–2000 között külügyminiszter, 1989-2001 között Szejm-képviselő, 2004–2008 között európai parlamenti képviselő.
• Szerző:Bruckner Győző (Késmárk, 1900. november 1. – Budapest, 1980. március 8.) Kossuth-díjas magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes (1949) tagja. A 20. századi magyar szerves kémia tudományának kimagasló jelentőségű alakja, az analitikai kémia iskolateremtő egyénisége volt. 1938-tól 1949-ig a szegedi, 1949-től 1970-ig a budapesti tudományegyetemeken folyó szerves kémiai kutatásokat irányította, az általa vezetett intézményeket szakterületének fontos tudományos műhelyeivé, központjaivá fejlesztette. A mikroanalitikai vizsgálatok magyarországi meghonosítása, a hazai peptidkémiai kutatások elindítása, számos gyógyhatású vegyület izolálása és szintetizálása fűződik a nevéhez. Bruckner Győző (1877–1962) jogtörténész, művelődéstörténész unokaöccse, Csűrös Karola nagybátyja.
• Szerző:Bubics Zsigmond Sablon:Szülhal katolikus pap, kassai püspök, művészettörténész, történész. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1893; tiszteletbeli 1900).<ref name=katlexbbc/>
• Szerző:Buchböck Gusztáv (Pozsony, 1869. február 15. – Budapest, 1935. október 1.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyarországi fizikai kémia iskolateremtő alakja, közel három évtizeden át (1908–1935) a budapesti tudományegyetem III. számú kémiai intézetének, a fizikokémia legfontosabb hazai kutatóműhelyének igazgatója volt.
• Szerző:Buczy Emil (Kolozsvár, 1782. május 16. – Kolozsvár, 1839. október 28.) magyar költő, piarista-rendi tanár, gyulafehérvári kanonok.
• Szerző:Budai Ézsaiás (Szilágypér, 1766. május 7. – Debrecen, 1841. július 14.) bölcsészet- és hittudós, író, történész, református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1822-től haláláig.
• Szerző:Budó Ágoston (Budapest, 1914. március 4. – Szeged, 1969. december 23.) Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1961 és 1969 között az akadémia elnökségi tagja.
• Szerző:Buday Kálmán (Pécs, 1863. október 13. – Budapest, Józsefváros, 1937. november 17.) orvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus.
• Szerző:Buday László, (Budapest, 1963. november 24. –) Széchenyi-díjas biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Budenz József (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Bugát Pál (Gyöngyös, 1793. április 12. – Pest, 1865. július 9.) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, nyelvújító, a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője. 1841-től 1844-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Bugarszky István, Bugárszky (Zenta, 1868. május 21. – Budapest, Ferencváros, 1941. március 3.) kémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1899).
• Szerző:Bulla Béla (Keszthely, 1906. szeptember 22. – Budapest, 1962. szeptember 1.) földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Bunyitay Vince (Sátoraljaújhely, 1837. január 11. – Nagyvárad, 1915. március 16.) egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1884).
• Szerző:Burger Kálmán (Aszód, 1929. október 19. – Budapest, 2000. június 8.) Széchenyi-díjas magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Buza László (Sárospatak, 1885. február 8. – Budapest, 1969. október 18.) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1938, rendes: 1946).
• Szerző:Buzágh Aladár (Derencsény, 1895. július 6. – Budapest, 1962. január 20.) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1949, 1954).
• Szerző:Carl Bernhard von Cotta (Zillbach, Szász–Meiningeni Hercegség, 1808. október 24. – Freiberg, 1879. szeptember 14.) német geológus, Heinrich Cotta fia.
• Szerző:Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.
• Szerző:Carl Hermann Salemann (Reval, 1849. december 28. – Petrográd, 1916. november 30.) balti német nemzetiségű orosz filológus, iranista, egyetemi tanár, a Szentpétervári Orosz Császári Tudományos Akadémia rendes, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Korának egyik vezető iranistája volt, perzsa nyelvtörténeti kutatásaival, szövegkiadásaival és egész munkásságával hozzájárult a közép- és újperzsa filológia módszertani megújulásához.
• Szerző:Carl Joseph Anton Mittermaier (München, 1787, augusztus 5. – Heidelberg, 1867. augusztus 28.) német jogász, publicista, politikus.
• Szerző:Carl Ritter (Quedlinburg, 1779. augusztus 7. – Berlin, 1859. szeptember 28.) német földrajztudós. Alexander von Humboldt mellett őt tartják a földrajztudomány megalapozójának.
• Szerző:Carlo Rubbia (Gorizia, 1934. március 31. –) olasz Nobel-díjas fizikus.
• Szerző:Charles Babbage (Teignmouth, Nagy-Britannia, 1791. december 26. – London, 1871. október 18.) angol matematikus és korai számítógép-tudós, az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével.
• Szerző:Charles de Montalembert (teljes nevén: Charles Forbes Comte de Montalembert) (London, 1810. április 15. – Párizs, 1870. március 13.) francia publicista, politikus, az MTA kültagja.
• Szerző:Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet egyik kidolgozója és névadója, George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja. Sablon:Botnév
• Szerző:Charles Simonyi, születési nevén Simonyi Károly (Budapest, 1948. szeptember 10. –) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás
• Szerző:Chikán Attila (Budapest, 1944. április 4.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a vállalatgazdaság-tan, a vállalati versenyképesség és a logisztika. 1970-től a Rajk László Szakkollégium alapító igazgatója. 1998–1999-ben Magyarország gazdasági minisztere (az első Orbán-kormány elején), majd 2000 és 2003 között a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.
• Szerző:Cholnoky László (Ozora, 1899. május 29. – Pécs, 1967. június 12.) Kossuth-díjas (1959) magyar vegyész és gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1960).
• Szerző:Christian Matthias Theodor Mommsen (Garding (Schleswig-Holstein), 1817. november 30. – Charlottenburg, 1903. november 1.) német történész, egyike a 19. század legjelesebb ókortudósainak. A Római Birodalom történetéről szóló műveit a mai kutatók is alapvető fontosságúnak tartják. 1902-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki, elsősorban a Römische Geschichte (Római történelem) című művére tekintettel.
• Szerző:Chyzer Kornél, teljes nevén: Chyzer Kornél Ignác Ferenc (Bártfa, 1836. január 4. – Budapest, 1909. szeptember 21.) magyar orvos, balneológus, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője. Szerteágazó munkásságot folytatott, hiszen foglalkozott filoxérakutatással, rovartannal, a magyarországi édesvízi halakkal, azonban a balneológiai és népegészségügyi tárgyú munkái a legjelentősebbek.
• Szerző:Cikkei és értekezései a Tudományos Gyűjteményben:
• Szerző:Concha Győző – Budapest, 1933. április 10.) jogász, egyetemi tanár, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1886, rendes: 1900, igazgatója: 1914, tiszteleti: 1931).
• Szerző:Concha Győző munkásságával foglalkozó források
• Szerző:Constantin Ion Parhon (Câmpulung Muscel, 1874. október 15. – Bukarest, 1969. augusztus 9.) román orvos, endokrinológus, ideggyógyász, 1948. április 13. és 1952. június 2. között a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke.
• Szerző:Corzan Avendano Gábor (Szomolnok, 1827. augusztus 20. – Budapest, 1903. június 24.) matematikus, bölcselettudor, főgimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
• Szerző:Costin D. Nenițescu (nevének írásmódja néha Nenitzescu; Bukarest, 1902. július 15. – Bușteni, 1970. július 28.) román szerveskémikus. Hazájában a modern szerves kémia atyjaként tisztelik.
• Szerző:Cotel Ernő (Salgótarján, 1879. április 23. – Budapest, 1954. november 8.) kohómérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Czech János, néhol Czeh János formában is (Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Czelnai Rudolf (Miskolc, 1932. május 3. –) Széchenyi-díjas meteorológus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A meteorológiai megfigyelőrendszerek tervezésének nemzetközi szakértője. 1974 és 1980 között az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. 1981 és 1992 között a genfi Meteorológiai Világszervezet (WMO) Tudományos és Technikai Programjainak főigazgatója, a WMO főtitkárhelyettese.
• Szerző:Czibere Tibor (Tapolca, 1930. október 16. –) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a hidromechanika és a termodinamika. 1968 és 1974 között a Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) Gépészmérnöki Kar dékánja, majd 1978 és 1986 között az egyetem rektora. 1988–1989-ben művelődési miniszter.
• Szerző:Czigány Tibor (Budapest, 1963. december 19.) Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az anyagvizsgálat, a gépészet, az anyagtudomány és a hozzá kapcsolódó technológia, a kompozitok és a polimer szerkezeti anyagok. 2012-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar dékánja.
• Szerző:Czinár Mór Pál (Szakolca, 1787. március 30. – Pannonhalma, 1875. február 10.) bölcsészdoktor, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Czincziri (Andrási) Borbála (Oroszhegy, 1806-?)/Házasság: Oroszhegy, 1826. júl. 10.
• Szerző:Czincziri András (Oroszhegy, 1778-1854.máj.16. Oroszhegy) és
• Szerző:Czobor Béla István (Székesfehérvár, 1852. május 9. – Budapest, 1904. január 13.) művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos természettudós unokatestvére.
• Szerző:Czuczor István<br>
• Szerző:Czuczor János<br>
• Szerző:Czuczor Miklós<br>
• Szerző:Cságoly Ferenc (ejtsd: [cságoli]) (Nagykanizsa, 1948. október 1.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Csáki Csaba (Túrkeve, 1940. november 13.) Széchenyi-díjas magyar agrárközgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az agrár-közgazdaságtan matematikai modellezése; egyik bevezetője a matematikai eszközökre épülő mezőgazdasági tervezési és elemzési módszerek alkalmazásának. 1979 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Karának dékánja, majd 1991-ig az egyetem rektora. Rektorsága alatt kezdődött el a közgazdász-oktatás átalakítása.
• Szerző:Csáki Frigyes (Budapest, 1921. március 11. – Budapest, 1977. augusztus 29.) állami díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szabályozáselmélet és az irányítástechnika (automatika) tudományának iskolateremtő egyénisége volt.
• Szerző:Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.
• Szerző:Csányi Dániel (Nagybánya, 1820. január 20. – Debrecen, 1867. január 20.) matematikus, vízépítő mérnök, főiskolai tanár.
• Szerző:Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány volt főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.
• Szerző:Császár Ákos (Budapest, 1924. február 26. – Budapest, 2017. december 14.) Kossuth-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valós függvénytan és az általános topológia. Nevéhez fűződik a Császár-féle test megalkotása. A „big five”-nak nevezett öt magyar matematikus egyike. 1980 és 1990 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke. Nagybátyja Császár Elemér (1874–1940) irodalomtörténész, akadémikus. Felesége Cseley Klára matematikus.
• Szerző:Császár Elemér (Budapest, 1874. augusztus 7. – Budakeszi, 1940. július 3.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1909-től, rendes tagja 1922-től, tiszteleti tagja 1938-tól, 1937-től 1939-ig a Petőfi Társaság elnöke. Öccse Császár Ernő irodalomtörténész, unokaöccse Császár Ákos (1924–2017) matematikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Csécsi Nagy Imre, Csécsy-Nagy Imre (Érkeserű, 1804. november 28. – Debrecen, 1847. július 23.) református tanár, orvos, mineralógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csécsi Nagy Miklós lelkész édesapja.
• Szerző:Csépe Valéria (Várpalota, 1951. december 8. –) magyar pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elemi akusztikus információfeldolgozás, valamint a kognitív pszichológia és idegtudomány neves kutatója. 2008 és 2014 között az MTA főtitkár-helyettese.
• Szerző:Csörgő Sándor (Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Testvére, Csörgő Miklós szintén matematikus.
• Szerző:Csörnyei Marianna (Budapest, 1975. október 8. –) magyar matematikus.
• Szerző:Csaba László (Budapest, 1954. március 27.–) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Számos magyar és angol nyelvű monográfia és tudományos publikáció szerzője.
• Szerző:Csíkszentmihályi Mihály (Fiume, Olaszország, 1934. szeptember 29. –) Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus. A flow-élmény, vagyis egy nagyon összpontosított elmeállapot pszichológia koncepciójának megalkotója. Jelenleg a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment tanszék professzora. Korábban a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének és a Lake Forest College szociológia és antropológia intézetének vezetője volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás.
• Szerző:Csanádi György (Laibach, 1905. július 28. – Budapest, 1974. április 27.) Kossuth- és állami díjas közlekedéspolitikus, vasútépítő mérnök, közlekedésmérnök, közgazdász, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1956-ban, majd 1963-tól 1974-ig Magyarország közlekedésügyi minisztere volt.
• Szerző:Csaplár Benedek, eredeti nevén Csaplár Gáspár (Dunaszerdahely, 1821. január 3. – Budapest, 1906. augusztus 20.) piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, „a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása”; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Csatskó Imre (Csacskó Imre) (Vác, 1804. november 5. – Budapest, 1874. február 23.) bölcsész, ügyvéd, magyar királyi kúria legfőbb itélőszéki osztályának birája, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Szerző:Csefkó Gyula (Baja, 1878. december 8. – Szeged, 1954. december 2.) magyar nyelvész, tanító, főiskolai és egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943-1949). A népi szóláskincs jeles kutatója.
• Szerző:Cseh-Szombathy László (Budapest, 1925. június 8. – Budapest, 2007. július 21.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, társadalomstatisztikus, demográfus, népesedéstörténész, egyetemi tanár, a szociológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Édesapja politikai tevékenysége miatt a tudományos pályán csak majd egy évtizedes tanári kényszerpályát követően indulhatott el, amikor 1957-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa lett. Az 1960-as évektől a szociográfiai hagyományokkal szakító, korszerű tudományos alapokon újjászerveződő magyarországi szociológia jeles művelője, az életmódvizsgálatok és legfőképpen a családszociológiai kutatások iskolateremtő alakja volt. Munkásságával hozzájárult a szociológiai felvételezés, a mindennapok társadalmi szerveződése, a család, a párkapcsolat, a házasság és az időskorúak, a társadalmi deviancia és normaszegés (öngyilkosság, alkoholizmus, válás stb.) szociológiai, szociálpszichológiai, demográfiai szempontú kutatásának módszertani megújulásához. Az elsők között emelte be a matematikai statisztikai eljárásokat a szociológiai vizsgálatokba. A KSH után 1975-től az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, 1983-tól 1988-ig igazgatója volt. Jelentősen hozzájárult a szociológia elszigetelődésének megszüntetéséhez, felsőfokú oktatásának és tudományos szervezeti hátterének megújításához. 1973-tól oktatott az ELTE szociológiai tanszékén, elnöke volt a Magyar Szociológiai Társaságnak és az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaságnak.
• Szerző:Cselőtei László (Rákospalota, 1925. január 3. – Alcsútdoboz, 2012. február 29.) Állami Díjas kertészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az öntözés, zöldségtermesztés, egyes zöldségfélék vízhasznosítása vizsgálatának területén folytatott kutatómunkát. 1960 és 1962 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kertészettudományi Karának dékánja, majd 1978–1981-ben az egyetem rektora. 1975 és 1990 között országgyűlési képviselő.
• Szerző:Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Csengery János, neve előfordul olykor Csengeri formában is (Szatmárnémeti, 1856. október 2. – Graz, 1945. április 21.) klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1920, tiszteleti: 1930.)
• Szerző:Csermely Péter (Budapest, 1958. október 7. –) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi tanára. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának tagja volt.
• Szerző:Csernai László Pál (Újpest, 1949. szeptember 14. –) magyar-norvég fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Csernoch János (Ján Černoch/Jan Czernoch) Sablon:Szülhal esztergomi érsek, bíboros–hercegprímás.
• Szerző:Csetri Elek (Torda, 1924. április 11. – Kolozsvár, 2010. január 24.) erdélyi magyar történész, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Csiba László (Sajószentpéter, 1952. május 10. –) magyar orvos, neurológus, intézetvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2016).
• Szerző:Csibi Sándor (Szeged, 1927 – Budapest, 2003) mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Csibi Vencel József (Kolozsvár, 1945. március 7. – Veszprém, 2019. április 6.) romániai magyar gépészmérnök, az MTA külső tagja.
• Szerző:Csik Lajos (Felsőnyárád, 1902. január 7. – Szeged, 1962. április 13.) orvos, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1947–1949, 1989-ben visszaállítva), a biológiai tudományok kandidátusa (1952).
• Szerző:Csikai Gyula, egyes publikációiban P. Csikai Gyula (Tiszaladány, 1930. október 31. –) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az atommagfizika, a neutronfizika és a nukleáris módszerek tudományos és gyakorlati alkalmazásai. 1972 és 1975 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, majd 1978–1981-ben az egyetem rektorhelyettese, illetve 1986-ig rektora. 1987-ben a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. Felesége Buczkó Margit fizikus, kandidátus.
• Szerző:Csikós Nagy Béla) magyar közgazdász, akadémikus. 1967–1984 között az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, 1990-től haláláig a Magyar Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnöke.
• Szerző:Csiki Ernő, eredeti nevén Ernst Dietl (Zsilyvajdejvulkán, 1875. október 22. – Budapest, 1954. július 7.) magyar entomológus, muzeológus. Az Állattár vezetőjeként jelentős példányszámmal gyarapította a múzeum gyűjteményét. Az MTA tagja. A rovarok több rendjével foglalkozott kutatásaiban, de a bogarak alak- és rendszertana volt a szakterülete. A Balkán rovarászati kutatásainak egyik úttörője. Sablon:Zoonév
• Szerző:Csiszár Imre (Miskolc, 1938. február 7. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az információelmélet és alkalmazásai területének neves kutatója. 1998 és 2004 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke.
• Szerző:Csizmadia Ernő (Beje, 1924. február 10. – Budapest, 1984. november 14.) agrárközgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1973., r. 1979).
• Szerző:Csizmadia Imre Gyula (Budapest, 1932. október 30. –) magyar kémikus.
• Szerző:Csűrös István (Székástóhát, 1914. május 3. – Kolozsvár, 1998. augusztus 2.) romániai magyar botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Csűrös Emília ifjúsági író öccse. Felesége Csűrös-Káptalan Margit botanikus. Sablon:Botnév
• Szerző:Csűrös Zoltán (Budapest, 1901. február 6. – Budapest, 1979. október 28.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az ipari szerves kémia, a makromolekuláris vegyészet jeles magyarországi alakja, a textil- és polimerkémiai kutatások, a heterogén katalízisek vizsgálatának megalapozója volt. A Budapesti Műszaki Egyetem textilkémiai (1938–1947), majd szerves kémiai technológiai tanszékeinek (1947–1971) alapítója, tanszékvezető egyetemi tanára volt. Csűrös Karola édesapja.
• Szerző:Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt.
• Szerző:Csonka Pál (Budapest, 1896. július 8. – Budapest, 1987. november 26.) építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora (1952), Kossuth-díjas (1954), állami díjas (1983). Édesapja, Csonka János a karburátor feltalálója volt.
• Szerző:Csontosi János (Eperjes, 1846. október 26. – Budapest, 1918. október 25.) könyvtáros, corvinakutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Csorba József (szakácsi) Nagyszőlős, 1789. január 11. – Pest, 1858. november 23.) orvos, Somogy megye főorvosa
• Szerző:Csurgay Árpád István (Budapest, 1936. szeptember 8. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, nanotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elektromos áramkörök elmélete, valamint a nanoelektronika nemzetközi hírű tudósa. 1976 és 1980 között a Távközlési Kutatóintézet tudományos igazgatója. 1985 és 1993 között az MTA főtitkárhelyettese.
• Szerző:Dávid Klára
• Szerző:Dávidházi Péter (Tata, 1948. január 9.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a 19. századi irodalomtörténet, ezen belül a kritika-, a kultusz- és a tudománytörténet. Kutatásaiban elsősorban a magyar és az angol irodalommal foglalkozik.
• Szerző:Dékány Imre (Szeged, 1946. december 9.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (2007)
• Szerző:Dékány István (Kecskemét, 1886. április 30. – Cegléd, 1965. november 20.) magyar filozófiai és szociológiai író. Az MTA levelező tagja.
• Szerző:Dénes Géza (Orosháza, 1925. október 28. – Budapest, 2009. október 31.) magyar biokémikus, enzimológus, molekuláris biológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb kutatásai az anyagcsere-szabályozás molekuláris és sejtszintű biokémiai folyamatainak megértésére irányultak, jelentős eredményeket ért el az enzimszintézis szabályozómechanizmusának feltárásában.
• Szerző:Dézsi Lajos (Debrecen, 1868. augusztus 23. – Budapest, 1932. szeptember 17.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923). Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom volt.
• Szerző:Döme Károly (Komárom, 1768. január 26. – Pozsony, 1845. május 22.) pozsonyi kanonok, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Dóczi Tamás Péter (Szeged, 1949. szeptember 25. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, idegsebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az idegsebészet, ezen belül az agyi térfogat-szabályozás és a minimálisan invazív sebészeti eljárások. 1992 és 2014 között a Pécsi Tudományegyetem (2000-ig Pécsi Orvostudományi Egyetem) Idegsebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára.
• Szerző:Damjanovich Sándor József (Mátészalka, 1936. január 24. – Debrecen, 2017. június 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, laboratóriumi szakorvos, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a biofizika, ezen belül az enzimek alloszterikus szabályozásának sugárbiológiai és fizikai-kémiai vizsgálata. Nevéhez fűződik az áramlási citometria magyarországi bevezetése. 1974 és 1980, valamint 1986 és 1990 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem (2000-től a Debreceni Egyetem része) tudományos rektorhelyettese. Damjanovich László (1960) orvos, sebész, egyetemi tanár édesapja.
• Szerző:Daniel Clement Dennett (Boston, Massachusetts, 1942. március 28. –) amerikai filozófus és ateista gondolkodó.
• Szerző:Danielik János (Murány, 1817. május 20. – Eger, 1888. január 23.) bölcsészdoktor, pristinai püspök és egri kanonok, sajószentpéteri címzetes prépost, a pápa titkos kamarása, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Danielik József testvérbátyja.
• Szerző:Dankó József Károly (Pozsony, 1829. január 26. – Pozsony, 1895. január 16.) c. püspök, egyháztörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1881).
• Szerző:Daróczy Zoltán Bálint (Bihartorda, 1938. június 23. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A függvényegyenletek és -egyenlőtlenségek neves tudósa. Erre épülő iskolát alapított Debrecenben. 1974 és 1980 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Természettudományi Karának dékánja, majd 1984-ig rektorhelyettese és 1990-ig rektora. 1990 és 1998 között a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő.
• Szerző:David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus. A 19. és a korai 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartják. Hírnevét a matematika széles terén megalapozta: az invariáns elmélettel, a geometria axiomatizálásával és a funkcionálanalízis megalapozásával. Jelentős eredménye volt a Waring-probléma bizonyítása.
• Szerző:De Gerando Ágost, eredetileg Auguste de Gérando (Lyon, 1819. április 4. – Drezda, 1849. december 8.) francia esszéíró, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Felesége, gróf Teleki Emma hatására kezdett foglalkozni a magyar történelemmel, illetve politikai viszonyokkal, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során igyekezett a diplomácia és publicisztika eszközével szolgálni a magyar ügyet. Lánya, De Gerando Antonina, a kolozsvári felsőbb leányiskola első igazgatója, műfordításaival járult hozzá a francia és a magyar kultúra közeledéséhez.
• Szerző:Deáki Filep Sámuel (Kolozsvár, 1784. október 25. – Kolozsvár, 1855. október 22.) magyar drámaíró, operaénekes, műfordító. Nevét hibásan írják Deáky Fülöp Sámuelnek.
• Szerző:Dedek Crescens Lajos (Nyitra, 1862. június 19. – Esztergom, 1933. szeptember 13.) római katolikus pap, prépost-kanonok, történetíró, egyháztörténész, az MTA levelező tagja (1926).
• Szerző:Demény Attila (Budapest, 1962. szeptember 14. – ) magyar geológus, geokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 2010, r: 2016). A földtudományok kandidátusa (1994).
• Szerző:Demény Lajos írói álnevei Enyedi Lajos, Erdélyi Lajos (Kisfülpös, 1926. október 6. – Bukarest, 2010. november 19.)<ref>Gyászjelentés, Szabadság, 2010. november 23. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)
• Szerző:Demény Pál (Nyíregyháza, 1932. december 24. –) magyar származású közgazdász, demográfus, az MTA külső tagja. A modern demográfia egyik legelismertebb tudósa. Nemzetközileg Paul Demeny néven ismert, Magyarországon – a Demény Pál politikussal fennálló névazonosság miatt – a Demény Pál György nevet használja.
• Szerző:Demetrovics János (Püspökladány, 1946. szeptember 27. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák.
• Szerző:Detre László; 1934-ig Dunst László (Szombathely, 1906. április 19. – Budapest, 1974. október 15.) magyar csillagász.
• Szerző:Detrekői Ákos (Budapest, 1939. november 27. – 2012. december 18.) Széchenyi-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a geodéziai és a fotogrammetriai mérések, illetve a térinformatika. 1986 és 1990 között a Budapest Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építőmérnöki Karának dékánja, majd 1997 és 2004 között az egyetem rektora.
• Szerző:Deutsch Gyula (Budapest, 1931. – Belgium, Woluwé Saint-Lambert, 2011. február 5.) magyar-belga kísérleti mag- és részecskefizikus, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Diczfalusy Richárd Egon (Miskolc, 1920. szeptember 19. – 2016. szeptember 19.) magyar-svéd orvos, endokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Dimény Imre (Komolló, 1922. augusztus 3. – 2017. március 15.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter. Lánya Dimény Judit kertészmérnök.
• Szerző:Divéky Adorján (Alsókubin, 1880. augusztus 17. – Budapest, 1965. május 25.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Varsói Magyar Intézet igazgatója.
• Szerző:Divald Kornél (álneve: Tarczai György, Eperjes, 1872. május 21. – Budapest, 1931. március 24.) művészettörténész, muzeológus, műemlék-topográfus; író, műkritikus, fotográfus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Sablon:Oroszul; Tobolszk, 1834. január 27. – Szentpétervár, 1907. január 20.<ref name ="JUL"/>/február 2.<ref name="GREG"/>) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója. A 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét.
• Szerző:Dobozy Attila (Szeged, 1939. május 5. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klinikai dermatológia, a klinikai immunológia és a klinikai farmakológia. 1993 és 1997 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, 1997 és 2000 között utolsó rektora. 2000 és 2003 között a Szegedi Tudományegyetem általános rektorhelyettese.
• Szerző:Doby Géza Károly magyar agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja, az agrokémia tudományágának első tanszékvezető egyetemi tanára (1923–1948).
• Szerző:Domanovszky Endre (Tótkomlós, 1817. november 17. – Budapest, 1895. április 18.) magyar filozófus, filozófiai író, jogakadémiai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. május 27. – Budapest, 1955. április 30.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1915, rendes: 1926, tiszteleti: 1940–1949). Domanovszky Endre festőművész édesapja.
• Szerző:Domokos Gábor (Budapest, 1961. november 12.) magyar építészmérnök, alkalmazott matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemlineáris mechanika, az alkalmazott matematika nemzetközi hírű tudósa. Számos interdiszciplináris (tudományterületek közötti) publikációja jelent meg. Várkonyi Péterrel közösen kialakított szerkezete a „Gömböc”, amelyik az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van.
• Szerző:Donáth Gyula Ezékiel (Baja, 1849. december 23. – Budapest, 1944. április 11.) zsidó származású magyar orvos, ideggyógyász, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Donáth Netti
• Szerző:Donhoffer Szilárd (Budapest, 1902. július 3. – Pécs, 1999. január 12.) Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kórélettan, a diabetes, a pajzsmirigy működése, valamint az élő szervezetek különböző belső szabályozásai (hő-, táplálék- és légzésfelvétel). A pécsi orvostudományi képzés egyik legjelentősebb képviselője. 1961–1964 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem általános rektorhelyettese, majd 1967-ig az egyetem rektora. 1963–1971 között országgyűlési képviselő.
• Szerző:Dorner József (Győr, 1808. november 2. – Pest, 1873. október 9.) botanikus, gyógyszerész. A növényszövettan (fitohisztológia) egyik hazai úttörője. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Dr. Vámos Tibor az MTA SZTAKI protokoll használatával számítógépek összekapcsolására, illetve adatkommunikációra. Hazánkban első volt abban, hogy összefüggéseiben elemezte az információs társadalom alapkérdéseit, követelményeit és hatását a társadalmi és gazdasági rendszer megújítására, a személyi szabadságjogokra.
• Szerző:Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár, akadémikus.
• Szerző:Dudits Dénes (Mosonmagyaróvár, 1943. október 5.) Széchenyi-díjas magyar növénygenetikus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényi molekuláris és sejtbiológia, valamint a biotechnológia nemzetközi hírű tudósa. Több gazdasági növénynél hatékony növényregenerációs rendszert dolgozott ki. 1997 és 2009 között az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, 2008-ban az MTA élettudományi alelnökévé választották.
• Szerző:Dušan Kováč (Homonna, 1942. január 3. –) szlovák történész, író, költő, a történettudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A kortárs szlovák történettudomány kimagasló jelentőségű alakja, az Osztrák–Magyar Monarchia és közép-európai utódállamainak történeti kutatója. Michal Kováč (1930–2016) politikus, Szlovákia 1993–1998 közötti köztársasági elnökének öccse.
• Szerző:Dusza János (Sajógömör, 1952. október 14. –) fizikus, tudományos kutató, egyetemi tanár.
• Szerző:E. Kövér Katalin (1956. augusztus 12. –) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Eörsi Gyula eredeti neve Schleiffer (Budapest, 1922. szeptember 19. – Budapest, 1992. április 20.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A polgári jog, ezen belül a tulajdonjog kérdéseinek neves kutatója, a Rákosi-diktatúra, majd a Kádár-rendszer polgári jogának egyik alakítója volt. 1978 és 1984 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Testvére Eörsi István (1931–2005) író, fia Eörsi Mátyás politikus.
• Szerző:Eckhardt Sándor (Arad, 1890. december 23. – Budapest, 1969. május 16.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az irodalomtudományok doktora (1955). Eckhardt Sándor (1927) orvos, onkológus apja. Testvére Eckhart Ferenc jogtörténész.
• Szerző:Eckhardt Sándor (Budapest, 1927. március 14. – Budapest, 2016. november 1.) Széchenyi-díjas orvos, onkológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a daganatos megbetegedések prevenciós és terápiás módszertana, 1971 és 1992 között az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt. Eckhardt Sándor (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvész fia.
• Szerző:Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934). 1946-tól 1949-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Testvére a francia nyelv professzora, Eckhardt Sándor.
• Szerző:Eduard Albert Bielz vagy magyar szakirodalomban használt nevén Bielz Ede Albert (Nagyszeben, 1827. február 4. – Nagyszeben 1898. május 26. ) erdélyi szász természettudós, történész, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sablon:Zoonév
• Szerző:Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26. – Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse.
• Szerző:Edvi Illés Pál (Réti, 1793. június 29. – Pest, 1871. június 22.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.
• Szerző:Edwin Felix Thomas Atkinson (Írország, Tipperary, 1840. szeptember 6. – India, Kalkutta, 1890. szeptember 15.) ír entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Egerváry Jenő, Egerváry Jenő Elek (Debrecen, 1891. április 16. – Budapest, 1958. november 30.) matematikus, műegyetemi tanár.
• Szerző:Egon Balas (magyarosan Balázs Egon) (Kolozsvár, 1922. június 7. – 2019. március 18.) zsidó származású amerikai-magyar matematikus, az MTA külső tagja.
• Szerző:Egyéb
• Szerző:Egyed Ákos (Bodos, 1929. november 25. –) erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között), Egyed Péter és Egyed Emese apja.
• Szerző:Egyed Antal (Székesfehérvár, 1779. június 13. – Dunaföldvár, 1862. augusztus 27.) pécsi egyházmegyei katolikus pap, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.
• Szerző:Egyed László (Fogaras, 1914. február 12. – Budapest, 1970. július 11.) Kossuth-díjas (1957) geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1960), majd rendes (1970) tagja, az ELTE TTK dékánja, valamint Geofizikai Tanszékének vezetője volt.
• Szerző:Egyedül írt publikációk:
• Szerző:Elbeszélései, novellái, anekdotái, karcolatai
• Szerző:Elekes Lajos (Déva, 1914. november 11. – Budapest, 1982. május 21.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Felesége Földes Éva pedagógus.
• Szerző:Elias Lönnrot (Sammatti, 1802. április 9. – Sammatti, 1884. március 19.) több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát. Botanikusként az első finn nyelvű szakmunka szerzője. Sablon:Botnév
• Szerző:Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.
• Szerző:Ember Győző (Stájerlakanina, 1909. április 17. – Budapest, 1993. december 1.) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja 1945-től, rendes tagja 1961-től. 1967-től 1975-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Engel József (Bécs, 1807. május 2. – Kolozsvár, 1870. június 2.) orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Szerző:Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.
• Szerző:Entz Béla (Kolozsvár, 1877. március 10. – Pécsvárad, 1959. január 14.) patológus orvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Enyedi György (Budapest, 1930. augusztus 25. – Budapest, 2012. szeptember 10.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1999 és 2002 között alelnöke. A társadalomföldrajz és a regionális tudomány neves kutatója.
• Szerző:Ercsei Dániel (Mezőtúr, 1781. július 24. – Debrecen, 1836. február 23.) bölcseleti doktor s tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
• Szerző:Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
• Szerző:Erdei Anna (Budapest, 1951. január 15. –) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a sejtimmunológia és egyes sejtmembrán-struktúrák szerkezeti és funkcionális sajátosságai. 2020-ban az MTA főtitkárhelyettesévé választották.
• Szerző:Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24.
• Szerző:Erdey-Grúz Tibor (Budapest, 1902. október 27. – Budapest, 1976. augusztus 16.) Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1970-től haláláig elnöke, 1952 és 1956 között előbb felsőoktatási, majd oktatásügyi miniszter. Legfontosabb tudományos eredményeit a fizikai kémia, azon belül az elektrokémia területén érte el. Kutatóként, tudományos ismeretterjesztőként, tudomány- és oktatáspolitikusként meghatározó szerepet játszott a magyar szellemi életben.
• Szerző:Erdey László (Szeged, 1910. február 12. – Budapest, 1970. február 21.) kétszeres Kossuth-díjas magyar kémikus, vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az analitikai kémia nagy hatású, újító szemléletű alakja volt, akinek nevéhez számos új elemzési eljárás kidolgozása fűződik, de legjelentősebb eredményei a termikus analízishez (pl. derivatográf) és az indikátorkutatáshoz (pl. kemilumineszcens indikátorok, aszkorbinometria) kötődnek.
• Szerző:Erdő Péter Sablon:Szülhal római katolikus pap, bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár,
• Szerző:Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az MTA tagja.
• Szerző:Erdős Péter (Budapest, 1910. július 26. – Budapest, 1990. augusztus 3.) közgazdász, az MTA tagja (levelező: 1973, rendes: 1979), állami díjas (1980), egyetemi tanár.
• Szerző:Erdős Tibor (Budapest, 1928. április 4. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az infláció és a gazdasági növekedés kérdéseinek neves kutatója. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
• Szerző:Ereky István (Esztergom, 1876. december 26. – Budapest,1943. május 21.) egyetemi tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934). Somogy vármegyei Lipótfán, családi sírboltba temették.
• Szerző:Ernest Renan [ejtsd: rönán] (Tréguier, 1823. február 28. – Párizs, 1892. október 2.) francia orientalista, történész, filozófus és teológiai író.
• Szerző:Ernst Heinrich Bruns (Berlin, 1848. szeptember 4. – Lipcse, 1919. szeptember 23.) német matematikus, csillagász, aki hozzájárult az elméleti geodézia fejlődéséhez is.
• Szerző:Ernst Jenő (Baja, 1895. április 16. – Pécs, 1981. február 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar biofizikus, biokémikus, sugárbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyarországi biofizikai kutatások iskolateremtő alakja, tudományszervező egyénisége volt. Legjelentősebb kutatásai az izomszövetben lezajló biofizikai–biokémiai folyamatok vizsgálatára irányultak. Egyebek mellett nevéhez fűződik az izomműködés során fellépő izom-térfogatcsökkenés jelenségének (Ernst-effektus) felismerése és összefüggésbe hozása az izomrostokban zajló bioelektromos folyamatokkal, valamint az izomfehérjék átrendeződésével (izomkristályosodási elmélet). Az izomszövetek energiaforgalmához kapcsolódóan kidolgozta az ingerületek félvezető-elméletét, s leírta az anyagforgalomban fontos szerepet játszó termoozmózis és termofúzió jelenségeit. 1947-ben vezetésével kezdte meg működését az első magyarországi biofizikai tanszék a pécsi tudományegyetem orvosi karán, amelynek 1971-ig első tanszékvezetője volt.
• Szerző:Ernst Knobil (Berlin, Németország, 1926. szeptember 20. – Houston, Amerikai Egyesült Államok, 2000. április 13.) német származású amerikai biológus, endokrinológus, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az emlősök endokrin rendszerének az egyedfejlődést és az ivari működést meghatározó mechanizmusát kutatta, részletesen feltárta a női menstruációs ciklus endokrin szabályozó rendszerét.
• Szerző:Ernster László (Lars Ernster) (Budapest, 1920. május 20./május 4. – Stockholm, 1998. november 4.) magyar-svéd kémikus, biokémikus.
• Szerző:Fábián Gábor (Álneve: Nőzséri) (Vörösberény, 1795. december 28. – Arad, 1877. december 10.) író, költő, műfordító, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
• Szerző:Fábián István (Rábatamási, 1809. szeptember 2. – Győr, 1871. július 19.) győri kanonok, nyelvész, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Fáj Attila (Budapest, 1922. március 30. – Budapest, 2013. december 14.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (külső: 1998).
• Szerző:Félix Christian Klein (Düsseldorf, 1849. április 25. – Göttingen, 1925. június 22.) német matematikus.
• Szerző:Fényi Gyula (eredetileg Fink István; Sopron, 1845. január 8. – Kalocsa, 1927. december 21.) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
• Szerző:Fésüs László (Hernádnémeti, 1947. november 13. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok. 1999-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó, illetve az egyetemegyesítések után létrejött Debreceni Egyetem első rektora 2000–2001-ben. 2001 és 2007 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, 2007-ben ismét az egyetem rektorává választották, tisztségét 2010-ig töltötte be.
• Szerző:Földes Béla, eredeti neve Weisz Béla (Lugos, 1848. szeptember 25. – Budapest, 1945. január 18.) zsidó származású közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közgazdaságtan és statisztika kiemelkedő alakja.
• Szerző:Földessy Gyula (Nyíregyháza, 1874. október 18. – Budapest, 1964. december 18.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Földi Zoltán (Budapest, 1895. május 3. – Budapest, 1987. március 5.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, farmakológus, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Hat évtizeden keresztül volt a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának kutatóvegyésze, egyebek mellett nevéhez fűződik a nagyipari penicillingyártás magyarországi feltételeinek megteremtése.
• Szerző:Förster Aurél (Budapest, 1876. július 9. – Budapest, 1962. július 7.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1938).
• Szerző:Fabó András (Losonc, 1810. március 10. – Agárd (Ősagárd), 1874. március 18.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Szerző:Fabinyi Rudolf (Jolsva, 1849. május 30. – Budapest, 1920. március 7.) magyar vegyész, tudományszervező. Ő volt a Vegytani Lapok, az első magyar nyelvű kémiai folyóirat alapítója, valamint a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke.
• Szerző:Fabinyi Tihamér (Hisnyóvíz, 1890. augusztus 7. – Boston, 1953. június 11.) jogász, politikus, képviselő és felsőházi tag, kereskedelmi és pénzügyminiszter.
• Szerző:Fabriczy Sámuel (Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja.
• Szerző:Faigel Gyula (Ormosbánya, 1954. szeptember 17. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szerkezetkutatás, a röntgen- és gamma-sugárzáson alapuló kísérleti technikák és a szerkezetkutatás új méréstípusainak jelentős kutatója. Számos publikációt jelentetett meg Tegze Miklóssal közösen, főleg röntgenholográfiai témában.
• Szerző:Fógel József<ref>A Sablon:MÉL
• Szerző:Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet arany okleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke.
• Szerző:Fülöp Ferenc (Szank, 1952. február 23. –) Széchenyi-díjas magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerves kémia, ezen belül a telített heterociklusok szintézise és konformációi, a ciklusos b-aminosavak szintézise, az önszerveződő b-peptidek szerkezete, alkalmazásai és a felfedező gyógyszerkutatás. 1996 és 1997 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszeranalitikai Intézete megbízott vezetője, majd 1998-tól a Gyógyszerkémiai Intézet igazgatója. 2006-tól a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
• Szerző:Fülöp József (Bük, 1927. január 20. – Budapest, 1994. április 13.) állami díjas magyar geológus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi mezozoikumi földtani képződmények rétegtani tipologizálásának avatott tudósa, több magyarországi mezozóos formáció (Gerecse, Vértes, Bakony stb.) monográfusa volt. Életműve tudományszervezési szempontból is jelentős, egy évtizeden keresztül (1958–1969) volt a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, 1968-tól 1984-ig pedig a közigazgatási szervként működő Központi Földtani Hivatal elnöke.
• Szerző:Fülep Lajos (Budapest, 1885. január 23. – Budapest, 1970. október 7.) Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Fülepp József (Diósgyőr, 1786–1790 körül – Oravica, 1847. július 17.) bányamérnök, bányajogász, akadémikus.
• Szerző:Fónagy Iván (Budapest, 1920. április 8. – Párizs, 2005. április 11.) a nyelvelmélet, a hangtan, a stílus, a költői nyelv és a mélylélektan úttörő kutatója, a nyelvtudományok doktora, az MTA tagja.
• Szerző:Füredi Zoltán (Budapest, 1954. május 21. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kombinatorika, a gráfelmélet, a diszkrét geometria és az extremális halmazrendszerek.
• Szerző:Falus András (Budapest, 1947. június 9.) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének, valamint a komplementrendszer molekuláris genetikájának nemzetközi hírű kutatója. 1994-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója. Hangai B. Artúr írói álnéven verseket publikál.
• Szerző:Faragó József (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23.) néprajzkutató, író, egyetemi tanár. Eredeti neve: Fábricz József.
• Szerző:Farkas Gábor (Budapest, 1925. június 15. – Szeged, 1986. április 23.) botanikus, növényfiziológus, biokémikus. Személyében tisztelik a növénybetegségek élettani-biokémiai vizsgálatának egyik úttörő magyarországi alakját. A biológiai tudományok kandidátusa (1957), illetve doktora (1962), 1964-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-tól rendes tagja.
• Szerző:Farkas József (Budapest, 1933. június 4. – Budapest, 2014. november 12.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, mikrobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-tartósítás mikrobiológiája, kémiája és technológiája. 1972 és 1986 között a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatóhelyettese. 1993 és 1996 között a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (2003-tól a Budapesti Corvinus Egyetem része) rektorhelyettese.
• Szerző:Farkas Lajos (Bonchida, 1841. november 14. – Kolozsvár, 1921. június 24.) római jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Farkas Loránd (Budapest, 1914. augusztus 31. – Budapest, 1986. július 15.) vegyészmérnök, flavonoidkémikus, az MTA tagja.
• Szerző:Farkas Tibor (Budapest, 1929. június 8. – Budapest, 2003. november 15.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, sejtbiológus, hidrozoológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe vízi gerinctelenek és alacsonyabb rendű gerincesek szervezetének lipidösszetétele, sejtszintű zsírsav-anyagforgalma, a lipidek molekuláris szerkezete és élettani szempontú funkcionális biokémiája volt. Különösen jelentős eredményeket ért el a sejtmembránokban jelen lévő foszfolipidek kémiai–fizikai jellemzői és a testhőmérséklet szabályozása közötti összefüggések feltárásában.
• Szerző:Fayer László (Kecskemét, 1842. június 2. – Budapest, 1906. november 9.) büntetőjogász, jogtudós, egyetemi tanár, gyorsíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1894).
• Szerző:Fazekas Borbála
• Szerző:Fazekas Patrik (Mosonmagyaróvár, 1945. március 29. – Budapest, 2007. május 16.) fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2007).
• Szerző:Fazekas Tamás (Kiskunfélegyháza, 1950. május 4. –) magyar belgyógyász, kardiológus, szív-elektrofiziológus, klinikai farmakológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány (MTA) doktora. Szakterülete az experimentális és klinikai szív-elektrofiziológia, aritmológia és az antiaritmiás gyógyszerfejlesztés. Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően lerakta az ún. proaritmia-koncepció (gyógyszeres aritmogenezis) alapjait és folyamatosan továbbfejlesztette ezt a nézetrendszert.
• Szerző:Fehér Dániel (Nagymórichida–Tekepuszta, 1890. október 27. – Sopron, 1955. február 16.) erdőmérnök, mikrobiológus, növényfiziológus, botanikus. Sablon:Botnév A mikroorganizmusok élettanával kapcsolatos talajbiológiai kutatásaival nemzetközi hírnevet szerzett magának. A biológiai tudományok doktora (1952), 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
• Szerző:Fehér Géza, született Weisz Ignác (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4. magyar régész.
• Szerző:Fehér Ipoly Kálmán (Ipolyvisk, 1842. április 11. – Pannonhalma, 1909. október 27.) bencés szerzetes, tanár, pannonhalmi főapát, természettudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1896).
• Szerző:Fehér M. István (Budapest, 1950. április 24.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, filozófia- és eszmetörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a német idealizmus, a 20. századi fenomenológia, filozófiai hermeneutika, neomarxizmus, illetve Martin Heidegger filozófiája. 1990 és 1995 között a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára.
• Szerző:Fejér Lipót, eredeti nevén Weisz Lipót (1900-ig) (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.) magyar matematikus, az MTA tagja.
• Szerző:Fejes Tóth László (Szeged, 1915. március 12. – Budapest, 2005. március 17.) magyar matematikus, geométer, az MTA tagja.
• Szerző:Fejtő Ferenc (franciául: François Fejtő, szül.: Fischl Fülöp Ferenc - BÁR Fejtő memoárjában ezt a változatot használja, sajnos nem változtat azon, hogy Fisch Fülöp Ferenc néven született. Lásd a linket, mely Nagykanizsa anyakönyvi kivonatának azon oldala, ahol bejegyezték Fejtő születését. -->) (Nagykanizsa, 1909. augusztus 31. – Párizs, 2008. június 2.)
• Szerző:Fekete Gábor (Budapest, 1930. április 20. – 2016. november 30.) Széchenyi-díjas magyar ökológus, botanikus, cönológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényföldrajz, a vegetációtan, a növényökológia és a biodiverzitás neves kutatója. Egyik megalapozója a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Programnak. 1969 és 1978 között a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának igazgatóhelyettese.
• Szerző:Fekete Jenő (Veszprém, 1880. március 5. – Budapest, 1943. március 17.) geofizikus, Eötvös Loránd munkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1941).
• Szerző:Fekete Lajos (Tardos, 1891. június 12. – Budapest, 1969. május 16.) Kossuth-díjas történész, turkológus, levéltáros, paleográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az oszmán-török oklevéltan és paleográfia nemzetközi szinten elismert kutatója volt. Munkássága fő homlokterében a hódoltságkori Magyarország történeti forrásanyagának feltárása, feldolgozása és közreadása állt.
• Szerző:Felesége
• Szerző:Felinger Attila (Pécs, 1961. június 15. –) Akadémiai Díjas és Széchenyi-díjas magyar kémikus, a Pécsi Tudományegyetem TTK Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az PTE Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.Sablon:RefhelySablon:Refhely A Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.
• Szerző:Felsőbüki Nagy Pál (Nagy Pál Xav. Ferenc, Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
• Szerző:Ferdinand Frederick Henri Moissan (Párizs, 1852. szeptember 28. – Párizs, 1907. február 20.) francia vegyész. 1906-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki az elemi fluor előállításáért és a Moissan-féle elektromos kemence kifejlesztéséért.
• Szerző:Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ferenczi Sári (1887–1952) és Ferenczi Magda (1890–1913) írónők apja.
• Szerző:Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Ferenczy Lajos (Kisújszállás, 1930. október 25. – Szeged, 2004. március 19.) mikrobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1987, rendes 1995).
• Szerző:Ferge Zsuzsa (szül. Kecskeméti Zsuzsanna, Budapest, 1931. április 25. –) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója. 2006-tól az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetője.
• Szerző:Fernand Braudel (Luméville-en-Ornois, ma Gondrecourt-le-Château része, 1902. augusztus 24. – Cluses (Haute-Savoie), 1985. november 27.) az egyik legjelentősebb 20. századi francia történész.
• Szerző:Fessler Ignác Aurél (Zarándfalva, 1756. május 18. – Szentpétervár, 1839. december 15.) evangélikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia külföldi levelező tagja. Magyarországgal foglalkozó jelentős történelmi műve a Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen.
• Szerző:Fest Sándor (Szepesváralja, 1883. november 21. – Budapest, 1944. december 30.) filológus, egyetemi tanár, 1938-tól az MTA levelező tagja.
• Szerző:Fest Vilmos (Jaroszlav, 1815. augusztus 14. – Sopron, 1879. március 11.) miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Feuer Náthániel (Szobotiszt, 1844. augusztus 24. – Budapest, 1902. november 25.) orvos, a MTA tagja.
• Szerző:Filarszky Nándor, Filarszky Nándor János (Késmárk, 1858. október 18. – Budapest, 1941. június 23.) botanikus, muzeológus. Sablon:Botnév Életműve elsősorban a moszatok kutatása (algológia), morfológiai és rendszertani vizsgálata kapcsán kimagasló jelentőségű. 1917-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Filippo Parlatore (Palermo, 1816. augusztus 8. – Firenze, 1877. szeptember 9.) olasz botanikus. Sablon:Botnév
• Szerző:Fillinger Lipót (Győr, 1788. október 1. (keresztelés) – Pest, 1844. december 7.) teológiai doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870. január 30. – Sárospatak, 1949. január 23.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész, az MTA tagja.
• Szerző:Finkey József (Sárospatak, 1889. november 27. – Sopron, 1941. április 7.) magyar bányamérnök, az MTA tagja, az érc- és szénelőkészítés első egyetemi tanára. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke.
• Szerző:Finta József (Kolozsvár, 1935. június 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, az MTA és a MMA rendes tagja.
• Szerző:Flór Ferenc (Váradolaszi, 1809. október 10. – Pest, 1871. július 7.) orvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Flerkó Béla (Pécs, 1924. június 24. – Pécs, 2003. április 14.) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1970-1982: levelező; 1982-: rendes). Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1967). A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottsága, a Neurológiai Bizottság tagja, az Acta Biologica Hungarica szerkesztő-bizottságának tagja volt.
• Szerző:Fodor Gábor Béla (Fodor Gábor néven is szerepel a szakirodalomban, Budapest, 1915. december 5. – Morgantown, Nyugat-Virginia, USA, 2000. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kémikus, a kémia tudományok doktora, az MTA tagja.
• Szerző:Fodor Géza (Szeged, 1927. május 6. – Szeged, 1977. szeptember 28.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1973).
• Szerző:Fogarasi Béla, 1902-ig Fried Béla (Budapest, 1891. július 25. – Budapest, 1959. április 28.) Kossuth-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Fogel alakban hozza vezetéknevét.</ref> (Szatmárnémeti, 1884. március 10. – Szeged, 1941. október 17.) történész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Fokos-Fuchs Dávid Rafael (Bisenz, 1884. december 10. – Budapest, 1977. július 11.) magyar pedagógus, egyetemi tanár, nyelvész, etnográfus, az MTA tagja (levelező: 1945–1949), a nyelvészeti tudományok doktora (1957). Fia, Fuchs László (1924–) matematikus; lánya Fuchs Edit (1927–2004) tanárnő.
• Szerző:Folyóiratcikkek
• Szerző:Folyóiratokban megjelent válogatott írásai:
• Szerző:Fonó Albert (Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21.) magyar gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Fontosabb események az író halálát követően:
• Szerző:Fordításai
• Szerző:Forgács József (a nemzetközi szociálpszichológiai szakirodalomban: Joseph Paul Forgas; Budapest, 1947. május 16. –) magyar származású ausztrál szociálpszichológus, az University of New South Wales egyetemi tanára és tudományos kutatója Sydneyben, Ausztráliában. 22 éves korában emigrált Ausztráliába, itt alapított családot, nős, két gyermeke van, Sydneyben él és alkot.
• Szerző:Forgó György (Tószeg, 1787 – Lovrin, 1835. július 17.) orvos, homeopata, mecénás, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Forgó László (Budapest, 1907. május 5. – Budapest, 1985. június 24.) Kossuth-díjas (1952) magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a világhírű Heller-Forgó-hűtőrendszer társfeltalálója.
• Szerző:Forrai Miklós (Magyarszék, 1913. október 19. – Budapest, 1998. december 27.)
• Szerző:Fröhlich Izidor (egyes forrásokban Frőlich; magyar elméleti fizikus, egyetemi tanár; Fröhlich Róbert (1844–1894) református lelkész, archeológus, akadémikus öccse. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1880-tól), rendes (1891-től), majd igazgatósági (1920-tól) tagja volt.
• Szerző:Fröhlich Pál (Torzsa, 1889. december 6. – Szeged, 1949. október 15.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1928), a polarizációs színkép felfedezője.
• Szerző:Fröhlich Róbert, Fröhlich Israel, névváltozat: Ignác (Pest, 1844. március 19. – Budapest, 1894. május 23.) református lelkész, régész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnoka. Fröhlich Izidor (1852–1931) fizikus, akadémikus bátyja.
• Szerző:Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára.
• Szerző:François Auguste Marie Mignet [ejtsd: minyé] (Aix-en-Provence, 1796. május 8. – Párizs, 1884. március 24.) francia történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.
• Szerző:François Jacob (Nancy, 1920. június 17. – Párizs, 2013. április 19.) francia biokémikus, genetikus. 1965-ben Jacques Monod-val és André Lwoff-fal megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült az enzim- és vírustermelés genetikai szabályozásának felfedezéséért.
• Szerző:François Pierre Guillaume Guizot [ejtsd: gizó] (Nîmes, 1787. október 4. – Saint-Ouen-le-Pin, 1874. szeptember 12.) francia politikus, író, történész, I. Lajos Fülöp francia király uralkodása idején miniszterelnök.
• Szerző:Frank András (Budapest, 1949. június 3. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Frank Ignác (Nagykároly, 1788. március 24. – Bécs, 1850. március 4.) jogász, királyi tanácsos, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1847), a magánjog művelője.
• Szerző:Frank Tibor (Budapest, 1948. február 3.) történész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa, az MTA rendes tagja. Az új- és jelenkori egyetemes történelem tanára és kutatója.
• Szerző:Frankenburg Adolf, (Németkeresztúr, 1811. november 2. – Eggenberg (Graz mellett), 1884. július 3. ), humanista és emlékíró, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
• Szerző:Frankl Péter (Kaposvár, 1953. március 26. –) magyar matematikus, zsonglőr, az MTA külső tagja.
• Szerző:František Palacký (magyarosan Palacky Ferenc) (Hodslavice, 1798. június 14. – Prága, 1876. május 26.) cseh történetíró, politikus, író, a cseh tudományos élet és közélet egyik szervezője, kiemelkedő alakja, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyjának tartják.
• Szerző:Franz Anton Schiefner (Reval, 1817. július 18. – Szentpétervár, 1879. november 16.) balti német származású orosz nyelvtudós.
• Szerző:Franz Bopp (Mainz, 1791. szeptember 14. – Berlin, 1867. október 23.) német nyelvész, az indogermán összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója.
• Szerző:Franz Johann Joseph Bock (Burtscheid, 1823. május 3. – Aachen, 1899. április 30.) német kanonok és művészettörténész volt.
• Szerző:Franzenau Ágoston (Kolozsvár, 1856. szeptember 2. – Rákospalota, 1919. november 19.) paleontológus, mineralógus, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1896).
• Szerző:Freund Mihály (Budapest, 1889. május 25. – Budapest, 1984. május 12.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi petrolkémia úttörő jelentőségű kutatója, két évtizeden keresztül az általa alapított Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatója (1948–1969).
• Szerző:Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14. – ) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014 és 2020 között élettudományi alelnöke, 2020 júliusától az MTA elnöke. A biológiai tudomány doktora, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.
• Szerző:Friedmann Ernő József (Budapest, 1883. október 1. – ?, 1944) magyar ügyvéd, szakíró, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Friedmann Imre (E. Imre Friedmann) (Budapest, 1921. december 20. – 2007. június 11.) algológus, a szélsőséges élőhelyek ökológiájának kutatója, bakteriológus, űrbiológus a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Hivatalosan haszn‡ált nevŽében az E. betűž az EgyesŸült Államokban felvett Emerich nŽév rövid’ítéŽse.
• Szerző:Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történeti jogi iskola legkiemelkedőbb képviselője.
• Szerző:Friedrich Hirth (Gräfentonna, Saxe-Gotha, 1845. április 16. – München, 1927. január 10.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Xià Dé; magyar népszerű: Hszia Tö; kínaiul: 夏德) német-amerikai sinológus.
• Szerző:Friedrich Julius August Wieseler (Altencelle, 1811. október 19. – Göttingen, 1892. december 3.) német régész, klasszika-filológus.
• Szerző:Friedrich Ludwig Georg von Raumer (Wörlitz, 1781. május 14. – Berlin, 1873. június 14.) német történész, politikus.
• Szerző:Friedrich Péter (Budapest, 1936. június 15. – Budapest, 2013. január 30.) Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az enzimológia, ezen belül az enzimek, illetve fehérjék negyedleges szerkezetének neves kutatója. 1990 és 2007 között az MTA SZBK Enzimológiai Intézet igazgatója.
• Szerző:Friedrich Reinhold Kreutzwald (Kadrina mellett, Oroszország, 1803. december 26. – Gyerpt, Oroszország, 1882. augusztus 25.) észt költő, író, folklorista, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg szerzője és összeállítója, az észt romantikus irodalom kiemelkedő alakja.
• Szerző:Friedrich Theodor Vischer (Ludwigsburg, 1807. június 30. – Gmunden, 1887. szeptember 14.) német író, irodalomtudós és filozófus, a 19. századi újabb német esztétika legkiválóbb művelője.
• Szerző:Friedrich Wöhler (Eschersheim, ma Frankfurt am Main része, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.
• Szerző:Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
• Szerző:Friedrich Wilhelm Ritschl (Großvargula, Türingia 1806. április 6. – Lipcse, 1876. november 9.) német klasszika-filológus, a szövegkritikáról nevezetes bonni iskola megalapítója.
• Szerző:Frigyesi József, született Fridenstein – Budapest, 1967. december 11.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952).
• Szerző:Friss István (Nagyvárad, 1903. május 31. – Budapest, 1978. október 11.) állami díjas közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az 1956-os forradalom alatt a Szovjetunióba menekült. 1956. november 5-én Ungvárról érkezett vissza Szolnokra.
• Szerző:Fritz József (Mosonmagyaróvár, 1943. április 27.–) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A valószínűségszámítás és a matematikai fizika, ezeken belül nem-egyensúlyi statisztikus fizika és a statisztikus alakfelismerés neves tudósa.
• Szerző:Frivaldszky János (Frivaldi) (Rajec, Trencsén vármegye, 1822. június 17. – Budapest, 1895. március 29.) zoológus, az MTA tagja, Frivaldszky Imre unokaöccse.
• Szerző:Fuchs László (Budapest, 1924. június 24. –) magyar-amerikai matematikus. Jelenleg az amerikai Louisiana államban, a New Orleans-i Tulane Egyetem emeritus professzora, hivatalosan az Evelyn and John G. Phillips Distinguished Professor Emeritus in Mathematics cím tulajdonosa. Kutatási területe a csoportelmélet és az absztrakt algebra.
• Szerző:Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg; Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
• Szerző:Gábor László (Debrecen, 1910. november 22. – Budapest, 1981. október 28.) magyar építész.
• Szerző:Gábos Zoltán (Bánffyhunyad, 1924. október 24. – Kolozsvár, 2018. április 9.) romániai magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Gál Sándor (Farmos, 1933. március 1.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata. 1988 és 1993 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar dékánja.
• Szerző:Gáldi László, születési nevén Göbl László (Miskolc, 1910. május 20. – Budapest, 1974. február 4.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, romanista, műfordító, szótárszerkesztő.
• Szerző:Gánóczy Sándor (Alexandre Ganoczy) (Budapest, 1928. december 12. –) magyar teológus, a Würzburgi Egyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dogmatikai professzora, neves Kálvin-kutató.
• Szerző:Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
• Szerző:Gáspár Rezső (Érsekvadkert, 1921. február 7. – Debrecen, 2001. december 1.) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Gáspár Zsolt (Budapest, 1944. december 13.) Széchenyi-díjas magyar építőmérnök, alkalmazott matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A rúdszerkezetek és a kötélhálók állapotvizsgálatának neves tudósa.
• Szerző:Géczy Barnabás (Doboz, 1925. augusztus 21. –) Széchenyi-díjas magyar paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A paleoökológia és a kréta időszaki korallok őstörténetének neves kutatója.
• Szerző:Gécseg Ferenc (Zalavár, 1939. március 13. – Szeged, 2014. október 6.) magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az automataelmélet és az univerzális algebra neves kutatója, több informatikával kapcsolatos szak elindítója. A szegedi automataelméleti iskola alapítója, számos egyetemi szak bevezetője. 1975 és 1990 között a József Attila Tudományegyetem Számítástudományi Tanszékének vezetője.
• Szerző:Gévay Antal (Sablon:Ny-la), (Komárom, 1797. június 6. – Bécs, 1845. július 9.) magyar levéltáros, történész és orientalista, az MTA tagja. Apja Antonius Joannes Gevay (az anyakönyvi bejegyzés szerint civis, Apothecarius), anyja Eleonora Schmidt.
• Szerző:Gömöri Pál (Budapest, 1905. február 26. – Budapest, 1973. szeptember 20.) Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Klinikai orvostudományi kutatásai főként a belgyógyászati angiológiára, az érrendszerben fellépő kóros elváltozások (magas vérnyomás, cukorbetegség stb.) kóroktani vizsgálatára és terápiás kezelésére, valamint a nefrológiára, a veseműködés zavarainak patogenezisére, belgyógyászati összefüggéseire és gyógyítására irányultak. 1949-től 1958-ig vezette a Budapesti Orvostudományi Egyetem és jogelődje III. számú, 1958-tól haláláig II. számú belgyógyászati klinikáját.
• Szerző:Gönczy Pál (Hajdúszoboszló, 1817. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.) magyar pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja.
• Szerző:Görög Demeter (Hajdúdorog, 1760. november 4. – Bécs, 1833. szeptember 7.) magyar polihisztor, író, szerkesztő, udvari tanácsos, kultúrpolitikus, nevelő, a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász és kartográfus volt, az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:Görög Sándor (Szombathely, 1933. december 27. –) Széchenyi-díjas magyar kémikus, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az analitikai kémia és a gyógyszerkémia neves kutatója. 1992 és 1999 között a Richter Gedeon Rt. Kutatási Analitikai Központ vezetője.
• Szerző:Görömbei András (Polgár, 1945. február 5. – Budapest, 2013. június 30.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány neves tudósa. 1993 és 1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) oktatási rektorhelyettese, 1995 és 2003 között az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete igazgatója.
• Szerző:Gaal József vagy Gaál József (Nagykároly, 1811. december 12. – Pest, 1866. február 26.) költő, író, drámaíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1837) tagja.
• Szerző:Galamb Sándor János (Gyöngyös, 1886. március 21. – Budapest, 1972. november 8.) tanár, dramaturg, színikritikus, színházigazgató, rendező, irodalomtörténész, az MTA tagja. Gyermekei Galamb Gábor, tanár és Galamb György, színész
• Szerző:Galambos János (Zirc, 1940. szeptember 1. – 2019. december 19.) magyar származású amerikai matematikus.
• Szerző:Galavics Géza (Győr, 1940. november 30.) magyar művészettörténész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi reneszánsz, barokk és klasszicista művészet neves kutatója. Nevéhez fűződnek a magyar kertművészet-történeti kutatások megalapozása és kiszélesítése. 1990 és 2010 között az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet régi művészettörténeti osztályának vezetője.
• Szerző:Gallai Tibor (eredeti nevén: Grünwald Tibor; Budapest, 1912. július 15. – Budapest, 1992. január 2.) magyar matematikus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Garai Erzsébet, Dr. (Budapest, 1920. január 22. – Budapest, 2016. január 1.)<ref name=hal/> magyar filmtörténész, filmesztéta, szerkesztő, irodalomtörténész.
• Szerző:Garas (Grünwald) Pál Jenő
• Szerző:Garas Klára (Rákosszentmihály, 1919. június 19. – Budapest, 2017. június 26.) magyar művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 1964 és 1984 között, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Garay András (Pécs, 1926. május 20. – College Station, Texas, 2005. október 10.) magyar–amerikai biofizikus, biokémikus, molekuláris biológus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az élő anyag molekuláris aszimmetriájának, e jelenség eredetének és evolúciós szerepének vizsgálata volt.
• Szerző:Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:GazdaságpolitikaSablon:Refhely
• Szerző:GazdaságstatisztikaSablon:Refhely
• Szerző:Gebhardt Xavér Ferenc (Paks, 1791. január 23. – Pest, 1869. október 27.) orvos, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).
• Szerző:Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922). Gombocz Endre botanikus bátyja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
• Szerző:Geert Hofstede (Haarlem, 1928. október 2. – 2020. február 12.) holland szociálpszichológus, a nemzeti és szervezeti kultúrák interakcióinak szakértője. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.
• Szerző:Gegesi Kiss Pál (Nagyszőlős, 1900. november 2. – Budapest, 1993. április 3.) Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi gyermekgyógyászati kardiológia jelentős alakja volt, de számos eredmény fűződik a nevéhez a gyermekkori agydaganat, cukorbetegség és fertőzéses eredetű szervi elváltozások kóroktani feltárása és belgyógyászati kezelése kapcsán is. Munkássága iskolateremtő hatásúnak bizonyult a gyermekpszichológia területén is. Negyed évszázadon keresztül, 1946-tól 1971-ig volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és jogelődjein a gyermekgyógyászati tanszék vezetője, illetve az I. számú gyermekklinika igazgatója.
• Szerző:Gegő Elek Nicephor OFM (Csíktaploca, 1805. március 25. – Pozsony, 1844. október 9.) egyházi szónok, etnográfus, történész, ferences szerzetes, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Gelei József (Árkos, 1885. augusztus 20. – Budapest, 1952. május 20.) zoológus, az MTA tagja.
• Szerző:Gelei József (Alacska, 1754. december 6. – Miskolc, 1838. március 1.) tanár, író, műfordító; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1832).
• Szerző:Geleji Sándor (Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.
• Szerző:Gelencsér András (Kisvárda, 1966. augusztus 27. - ) vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. 2015. július 1. óta a Pannon Egyetem rektora.
• Szerző:Genthon István (Budapest, 1903. augusztus 18. – Eger, 1969. május 30.) művészettörténész, az MTA tagja, a művészettörténeti tudományok doktora (1965).
• Szerző:Georg Friedrich Julius Arthur von Auwers (Göttingen, 1838. szeptember 12. – Berlin, 1915. január 24.) német csillagász. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1890)
• Szerző:Georg Heinrich August Ewald (Göttingen, 1803. november 16. – Göttingen, 1875. május 4.) német teológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Georg von der Gabelentz (Poschwitz (Altenburg mellett), 1840. március 16. – Berlin, 1893. december 11.) német nyelvész, sinológus, Hans Conon von der Gabelentz fia.
• Szerző:Georg Waitz (Flensburg, 1813. október 9. – Berlin, 1886. május 24.) német jogtörténész, medievista, a német történeti forrásoknak egyik legismertebb kiadója.
• Szerző:George Henry Lewes (London, 1817. április 17. – 1878. november 30.) angol filozófiai író.
• Szerző:George Howard Darwin (Downe (Kent, jelenleg Nagy-London), 1845. július 9. – Cambridge, 1912. december 7.) angol természettudós (csillagász, fizikus, matematikus), tudománytörténész, Charles Darwin fia.
• Szerző:George Porter OM (Stainforth, 1920. december 6. – 2002. augusztus 31.) Nobel-díjas angol kémikus.
• Szerző:Georges Michel Claude Duby (Párizs, 1919. október 7. – Aix-en-Provence, 1996. december 3.) Az egyik legnagyobb hatású középkortörténész, az Annales-iskola tagja. Több állam tudományos akadémiája is soraiba fogadta: 1974-től a Francia Természettudományi Akadémia a Brit, Belga Királyi, Amerikai Középkori, olasz Lincei Akadémiák, az Amerikai Filozófiai Társaság, brit Királyi Történelmi Társaság, 1986-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Gerecs Árpád (1913-ig Gremsperger Árpád; Zsámbék, 1903. július 18. – Budapest, 1982. január 27.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, kémikus, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Zemplén Géza közeli munkatársaként elméleti szerves kémikusi munkássága elsősorban szénhidrát-kémiai szintézisek kidolgozására irányult. Vegyészmérnöki munkássága hasonlóképpen jelentős a magyarországi gyógyszervegyészet területén, a nevéhez fűződik több gyógyszer előállítása (pl. B₁- és P-vitamin, ultraszeptil, sztreptomicin). 1950-től 1955-ig állt a szegedi, 1956-tól 1974-ig a budapesti tudományegyetem alkalmazott kémiai technológiai tanszékei élén, a hazai szakképzés alapjainak lefektetője, intézményi kereteinek megteremtője volt.
• Szerző:Gerengay Zsuzsanna
• Szerző:Gerevich László (Budapest, 1911. április 7. – Budapest, 1997. június 20.) Kossuth-díjas régész, művészettörténész, az MTA tagja. Kiemelkedő szerepe volt a Budai Vár második világháborút követő régészeti feltárásaiban.
• Szerző:Gerevich Tibor (Máramarossziget, 1882. június 14. – Budapest, 1954. június 11.) művészettörténész, egyetemi tanár, művelődéspolitikus, kormánybiztos; az MTA tagja, a Római Magyar Intézet igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) elnöke; Gerevich Aladár vívó és Gerevich László művészettörténész nagybátyja.
• Szerző:Gergely János (Karcag, 1925. december 13. – Budapest, 2008. február 4.) magyar orvos, immunológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1957), az orvostudományok doktora (1968). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1982. máj. 7.; rendes: 1990. máj. 21.).
• Szerző:Gergely Pál István (Debrecen, 1947. január 30.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a jelátviteli folyamatok, valamint a protein kinázok és foszfatázok. 1997 és 1999 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, majd rövid ideig tudományos rektorhelyettese. 2000-től több éven át a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum tudományos igazgatója.
• Szerző:Gerhart Friedlander (született: Friedländer) (Német Birodalom, München, 1916. július 28. – Amerikai Egyesült Államok, New York, South Setauket, 2009. szeptember 6.) német-amerikai magkémikus. Részt vett a Manhattan tervben. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1998).
• Szerző:Gerő Ernő, születési nevén Singer Ernő, illegális nevén Szeges Ernő (Terbegec, Hont vármegye 1898. július 8. – Budapest, 1980. március 12.) magyar kommunista politikus, több magyar kormány tagja különböző beosztásokban, 1956-ban az MDP első titkára, szovjet NKVD-tiszt. 1949 és 1957 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja.
• Szerző:Geszti Pál Ottó vagy Geszti P. Ottó (Budapest, 1922. november 19. – Budapest, 1985. április 6.) állami díjas villamosmérnök, gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A villamosenergia-rendszerek korszerű elméleti kutatásainak magyarországi megalapozója, jórészt a nevéhez fűződik a hazai villamosenergia-termelés és -elosztás tervének kidolgozása és megvalósítása. 1959-től haláláig a Budapesti Műszaki Egyetem tanáraként a villamos művek tanszéke, illetve a jogutód Erősáramú Intézet vezetője volt.
• Szerző:Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4. – Budapest, 1923. november 15.) pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.
• Szerző:Gillemot László (családnevének ejtése [ʒilmo], kb. [zsilmó]; Budapest, 1912. október 7. – Budapest, 1977. augusztus 20.) kétszeres Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb kutatásai a fémek anyagvizsgálatára, fém-előállítási, ötvözetgyártási és képlékeny alakítási technológiák továbbfejlesztésére, valamint a hegesztési eljárások alkalmazási körének kiszélesítésére irányultak. Nevéhez fűződik a korszerű magyarországi fémipari és kohászati alapkutatások elindítása, intézményi és szakképzési hátterének megszervezése. Három évtizeden át (1944–1977) volt a Budapesti Műszaki Egyetem mechanikai technológiai tanszékének vezetője, 1948 és 1969 között alapító igazgatóként irányította a Fémipari Kutatóintézet munkáját.
• Szerző:Gimesi Nándor István (1914-ig Geiszler Nándor István) (Kiskomárom, 1892. december 3. – Budapest, 1953. július 16.) ciszterci szerzetes, botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus. A hazai növényélettani és növénysejttani kutatások úttörő alakja, főként a vízi mikroorganizmusok (fitoplanktonok, algák) élettani vizsgálata terén alkotott maradandót. A mikrobiológiai célú fényképezés és filmezés technikájának megújítójaként is ismert. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sablon:Botnév
• Szerző:Ginsztler János (Budapest, 1943. május 23. – 2019. július 7.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, hegesztőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az anyagtudomány és az online diagnosztikai módszerek fejlesztése. 1991 és 1998 között a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.
• Szerző:Giuseppe Gasparo Mezzofanti (Bologna, 1774. szeptember 19. – Nápoly, 1849. március 15.) olasz bíboros, ismert nyelvész és poliglott, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bolognában született és tanult. Teológiai tanulmányait még azelőtt befejezte hogy elérte volna a pappá szentelés alsó korhatárát, így később 1797-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben lett a Bolognai Egyetem arab nyelvek professzora. Később elvesztette ezt a beosztását, mert visszautasította a Ciszalpin Köztársaság hűségesküjét, mely az idő tájt Bolognát kormányozta.
• Szerző:Glatz Ferenc (Csepel, 1941. április 2. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 2002 között elnöke. Az újkori európai művelődéstörténet és a történeti segédtudományok neves tudósa. 1989 és 1990 között művelődési miniszter. 1990 és 1996 között, valamint 2002-től az MTA Történettudományi Intézet igazgatója.
• Szerző:Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.
• Szerző:Gombos Ferenc Albin (eredetileg Gombos Ferenc, 1892-től 1895-ig Gombos Albin, később gyakran Gombos F. Albin; Ambrózfalva, 1873. október 3. – Budapest, Terézváros, 1938. december 25.) magyar történész, pedagógus, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A középkori Magyar Királyság és Európa történetének kutatója, korabeli forrásainak feltérképezője volt, több jelentős forráskiadvány gondozása fűződik a nevéhez. Miklósy Ilona (1873–1958) színésznő, író férje.
• Szerző:Gombos Imre, (Sajólád, 1791. július 6. – Bécs, 1840. január 12.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, Heves vármegye főispáni helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, drámaíró.
• Szerző:Gombosi Tamás (Budapest, 1947. január 19. –) amerikai magyar űrfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Gondol Dániel (Inota, 1815 – Alvinc, 1891. május 7.) esztéta, író, műfordító; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1845).
• Szerző:Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.) gépészmérnök, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Gothard Jenő 1885-ben tett először említést, hogy megkísérelte lefényképezni a Lyra gyűrűs ködében észlelt új csillagot. Kísérleteinek eredménye egy évvel később, 1886-ban érett be. Ekkorra sikerült a Lyra gyűrűs-köd (M 57) közepén egy 15-ös nagyságrendű csillagot elsőként lefényképeznie.<ref name=crossen>
• Szerző:Gráf László (Zalaegerszeg, 1942. június 6.) Széchenyi-díjas biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a természetes peptidek szerkezetének és biológiai funkciójának, valamint egyes proteázok működésének vizsgálata és az úgynevezett fehérjeszobrászat. Nevéhez fűződik a rekombináns DNS-technika meghonosítása. Külföldi kutatókkal egy időben fedezte fel a béta-endorfint.
• Szerző:Grätzer György (Budapest, 1936. augusztus 2. –) matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A híres „rejtvénykirály”, Grätzer József fia.
• Szerző:Gróh Gyula (Esztergom, 1886. január 16. – Budapest, 1952. február 23.) magyar kémikus, fizikokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős tudományos eredményeket ért el a szerves és szervetlen molekulaszerkezetek reakciókinetikájának radiokémiai és spektroszkópiai vizsgálata terén. 1917-től 1950-ig volt különböző felsőoktatási tanintézetekben az általános kémia főiskolai, illetve egyetemi tanára. 1945-től 1948-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Grünwald Bertalan
• Szerző:Grósz Gyula (Pest, 1862. november 26. – Budapest, 1933. július 28.) magyar gyermekorvos, kórházigazgató, a MTA tagja.
• Szerző:Grasselly Gyula (Szeged, 1920. július 4. – Szeged, 1991. november 13.) geokémikus, mineralógus, a földtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az üledékes érctelepek geokémiai, ásványtani vizsgálata volt.
• Szerző:Grastyán Endre (Őriszentpéter, 1924. február 25. – Pécs, 1988. június 17.) magyar orvos, idegfiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Gratz Gusztáv Adolf (Gölnicbánya, 1875. március 30. – Budapest, 1946. november 21.) német származású politikus, publicista, gazdasági szakember és történetíró. 1917-ben az Esterházy Móric vezette kormányban pénzügyminiszter, 1921-ben Teleki Pál első kormányában a külügyi tárca élén állt. Testvére Gratz Ottó tejgazdasági szakember és szakíró.
• Szerző:Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. Greguss Gyula bátyja.
• Szerző:Greguss Gyula (Eperjes, 1829. december 3. – Pest, 1869. szeptember 5.) magyar természettudós, műfordító, a pesti evangélikus gimnázium igazgató-tanára, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Greguss Mihály fia, Greguss Ágost öccse.
• Szerző:Grga Novak (Hvar, Osztrák–Magyar Monarchia, 1888. április 2. – Zágráb, 1978. szeptember 7.) horvát történész, régész. Fő kutatási területe Horvátország és Dalmácia középkori történelme volt.
• Szerző:Grősz József Sablon:Szülhal római katolikus pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek. Érseki székvárosa lakóinak emlékezetében ma is Kalocsa megmentőjeként él a város szovjet megszállását követő helytállása miatt.
• Szerző:Grosschmid Béni, más néven: Zsögöd Benő (Máramarossziget, 1852. november 6. – Visegrád, 1938. szeptember 7.) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1901), udvari tanácsos.
• Szerző:Gulyás Balázs (Budapest, 1956. június 26.) svédországi magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a stockholmi Karolinska Intézet, a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetemen (NTU) működő Lee Kong Chian School of Medicine és az Imperial College London professzora.
• Szerző:Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5. – Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, lexikográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fő műve a Szinnyei József hasonló művét folytató, kiegészítő Magyar írók élete és munkái – új sorozat című hatalmas lexikon-sorozat, amelynek első 6 kötete 1939 és 1943 között jelent meg. A II. világháború után abbamaradt a sorozat kiadása, csak a rendszerváltást követően (1990 és 1995 között) készítette el Viczián János a szerző jegyzeteiből a VII.-től a XVII. kötetig tartó részt. E sorozat a – tágan értelmezett – magyar írók (szépíró, költő, tudós, filozófus, hittudós stb.) életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza, különös hangsúllyal a 20. század első felére. (Szinnyei műve 1914-ben zárult le.)
• Szerző:Gunda Béla (Temesfüves, 1911. december 25. – Debrecen, 1994. július 30.) etnográfus, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Gundy Sarolta (Dombóvár ?, 1946.) az MTA doktora, egyetemi tanár, klinikai genetikus, rákkutató, az Országos Onkológia Intézet volt tudományos osztályvezetője.
• Szerző:Gunnar Myrdal (1898. december 6. – 1987. május 17.) svéd közgazdász.<ref name=nobelbio/> 1974-ben – Friedrich Hayekkel közösen – megkapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a pénz- és konjunktúraelmélet területén kifejtett úttörő tevékenységükért és a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek összefüggéseinek mélyreható elemzéséért”.<ref name=nobelpri/>
• Szerző:Gustav Robert Kirchhoff (Poroszország, Königsberg, 1824. március 12. – Berlin, 1887. október 17.) német fizikus. Ő fogalmazta meg a később róla elnevezett Kirchhoff-törvényeket.
• Szerző:Guzmics Izidor (eredetileg Guzmics László; Jánosfa, 1786. április 7. – Bakonybél, 1839. szeptember 1.) bencés szerzetes, közíró, teológus, nyelvész, író, drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes, utóbb tiszteleti tagja. A reformkori magyar művelődés jeles alakja volt, publicisztikai tevékenységével síkra szállt a katolikus–protestáns unió megteremtéséért, a nemzeti nyelv és irodalom megújulásáért. 1832-től 1839-ig a bakonybéli bencés monostor apátja volt.
• Szerző:Gyáni Gábor (Hódmezővásárhely, 1950. július 14. –) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a társadalomtörténet és mentalitástörténet magyarországi meghonosításának úttörője.
• Szerző:Gyárfás István (léczfalvi) (Dömsöd, 1822. július 17. – Kiskunhalas, 1883. július 16.) magyar jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Györfi László (Hercegfalva, [ma: Mezőfalva], 1947. július 6.) Széchenyi-díjas matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki matematika, a sztochasztikus approximáció, a matematikai statisztika és a nemparaméteres függvénybecslés.
• Szerző:György Endre (Huszt, 1848. március 18. – Budapest, 1927. január 15.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, közgazdasági író, az MTA tagja (levelező: 1879, rendes: 1919). György Aladár testvére.
• Szerző:György Lajos álnevei: Magyar Tamás, Vásárhelyi Gergely (Marosvásárhely, 1890. április 3. – Kolozsvár, 1950. december 31.) magyar irodalomtörténész, bibliográfus, szerkesztő.
• Szerző:Györke József, születési nevén Georgovits József (Celldömölk, 1906. december 21. – Budapest, 1946. szeptember 11.) nyelvész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Gyóni Mátyás (Budapest, 1913. december 18. – Budapest, 1955. szeptember 28.) történész, bizantinológus, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Gyóni Géza költő unokaöccse.
• Szerző:Gyarmati István (Szeged, 1929. szeptember 5. – Budapest, 2002. október 23.) állami díjas fizikus, kémikus, a fizikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti és matematikai fizika, valamint a fizikai kémia területén ért el kimagasló tudományos eredményeket, a visszafordíthatatlan termodinamikai folyamatokra vonatkozó kutatásaival nemzetközi elismertséget vívott ki magának. Többek között a nevéhez fűződik a klasszikus és modern termodinamika axiomatikus egyesítése, az anyagi rendszerekben lezajló, energiaszétszóródással járó transzportjelenségek törvényszerűségeinek lefektetése (1968–1969), valamint a termodinamikai hullámelmélet kidolgozása (1977).
• Szerző:Gyenge Csaba (Székelykocsárd, 1940. január 22. –) romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Gyimóthy Tibor vezetője.
• Szerző:Győrffy Béla (Kemenesmagasi, 1928. január 14. – Martonvásár, 2002. május 8.) Széchenyi-díjas agrármérnök, növénynemesítő, a mezőgazdaság-tudományok doktora, az MTA tagja (l.: 1987, r.: 1993)
• Szerző:Győry Kálmán (Ózd, 1940. február 23.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a diofantikus számelmélet neves kutatója. 1993 és 1998 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja. 2000 és 2001 között a Debreceni Egyetemmé átszervezett intézmény tudományos rektorhelyettese, 2001 és 2002 között rektora.
• Szerző:Győry Sándor (Tarján, 1795.április 15. – Pest, 1870. március 9.) építőmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1832).
• Szerző:Győry Vilmos (Győr, 1838. január 7. – Budapest, 1885. április 14.) magyar evangélikus lelkész, teológus, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja. Győry Loránd miniszter és Győry Ilona tanítónő, író, műfordító édesapja.
• Szerző:Gyűjteményes kiadásai
• Szerző:Gyomlay Gyula (Nagyvárad, 1861. július 29. – Budapest, 1942. október 20.) klasszika-filológus, bizantinológus, műfordító, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja. Az ókori görög és bizánci irodalom filológiai kutatása mellett egyes klasszikus szerzők műveinek magyarra ültetésével, illetve az ókori Görögország történetével foglalkozott.
• Szerző:Gyulai József (Hódmezővásárhely, 1933. augusztus 21. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a félvezetők fizikája, technológiája, valamint az ionsugaras eljárások. Munkásságát elsősorban műszaki területen fejti ki. 1992 és 1997 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Anyagtudományi Kutatóintézet, majd ezt követően 2004-ig a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója. Ezenkívül 1993 és 1995 között a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetet vezette.
• Szerző:Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a magyar főrendiház tagja és jegyzője.
• Szerző:Gyulai Zoltán (Pipe, 1887. december 16. – Budapest, 1968. július 13.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1932, rendes 1954).
• Szerző:Gyurikovits György (Ivanóc, 1780. július 12. – Bazin, 1848. június 25.) bíró, jogtörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1832).
• Szerző:Hámori József (Fegyvernek, 1932. március 20. – ) Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója. Munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén. 1992 és 1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 1993–1994-ben a Magyar Rektori Konferencia elnöke. 1998 és 1999 között az első Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere.
• Szerző:Házi Jenő (Vásárút, 1892. április 16. – Sopron, 1986. február 10.) történész, levéltáros, 1922-től vitéz, a Soproni Városi Levéltár utolsó főlevéltárosa, MTA levelező tagja (1938).
• Szerző:Haan Lajos (szlovákul Ľudovít Haan) (Sámsonháza, 1818. augusztus 13. – Békéscsaba, 1891. augusztus 12.) evangélikus lelkész, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Haan Antal festőművész bátyja.
• Szerző:Haar Alfréd (Budapest, 1885. október 11. – Szeged, 1933. március 16.) magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Haas János (Budapest, 1947. május 3. –) magyar geológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Haberern Jonatán (Felka, 1818. január 17. – Budapest, 1880. április 8.) teológiai és filozófiai író, egy ideig a Budapesti Református Teológiai Akadémia, majd a Pesti Egyetem tanára, az MTA tagja, Arisztotelész műveinek fordítója.
• Szerző:Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse.
• Szerző:Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.
• Szerző:Habsburg–Lotaringiai József Károly (ismert még mint Ausztriai József Károly főherceg, korabeli ragadványnevén „Palatinus Jóska”, Sablon:Németül; Pozsony, Osztrák Császárság, 1833. március 2. – Fiume, Ausztria–Magyarország, 1905. június 13.), a Habsburg–Lotaringiai-ház nádori ágából származó osztrák főherceg, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő gyermeke, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, lovassági tábornok, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteleti tagja.
• Szerző:Habsburg–Lotaringiai Rudolf (teljes nevén Rudolf Ferenc Károly József, Sablon:Németül; Laxenburg, Osztrák Császárság, 1858. augusztus 21. – Mayerling, Ausztria–Magyarország, 1889. január 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse (koronahercege, Sablon:Németül), I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné harmadik gyermeke.
• Szerző:Hacsatur Kostojanc vagy oroszosan Hacsatur Szedrakovics Kostojanc (örményül Խաչատուր Կոշտոյանց, oroszul Хачатур Седракович Коштоянц; Alekszandropol (a mai Gjumri közelében), Oroszország, 1900. szeptember 26. – Moszkva, Szovjetunió, 1961. április 2.) szovjet-örmény neurofiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Idegélettani kutatásaiban az ingerületátvitel hátterében álló sejtszintű anyagcsere-folyamatokat vizsgálta.
• Szerző:Hadrovics László (Alsólendva, 1910. június 27. – Solymár, 1997. május 12.) állami díjas nyelvész, szlavista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a délszláv-magyar történelem, valamint a horvát nyelv helyesírás- és nyelvtörténete, valamint a magyar funkcionális mondattan és frazeológia. Fontos kései műve az 1993-ban megjelent Magyar történeti jelentéstan című munkája. Jelentős szótárkészítő munkássága is, a magyar–orosz, magyar<span>–</span>horvát, illetve magyar<span>–</span>szerb szótárak elkészítésében vett részt.
• Szerző:Hahn István (Budapest, 1913. március 28. – Budapest, 1984. július 26.) magyar ókortörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1982).
• Szerző:Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962).
• Szerző:Hajdó András (Szentlélek, 1745.nov.29.-?) és Berkeczi Borbála (Szentlélek, 1749.ápr.17.-?)
• Szerző:Hajdó András (Szentlélek,1714?-1782.dec.29.)
• Szerző:Hajdú Péter (Budapest, 1923. december 27. – Budapest, 2002. szeptember 19.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Hajnal András (Budapest, 1931. május 13. – Budapest, 2016. július 30.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. A halmazelmélet, a kombinatorika és a topológia nemzetközi hírű kutatója volt. 1982 és 1992 között az MTA Matematikai Kutatóintézetet igazgatta.
• Szerző:Hajnal István (Nagykikinda, 1892. július 3. – Budapest, 1956. június 16.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a történelemtudományok doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Magyar Országos Levéltár tisztviselője.
• Szerző:Hajnóczi Gyula (ifjabb Ritter Gyula, Hajnóczi J. Gyula, Julius Gy. Hajnóczy) (Baja, 1920. április 5. – Budapest, 1996. augusztus 10.) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, építészettörténész, régész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Hajnóczky György (Budapest, 1963) egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem Mitochondrial Research Center vezetője.
• Szerző:Hajnik Imre (Pest, 1840. április 5. – Budapest, 1902. augusztus 3.) jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1871, rendes: 1880).
• Szerző:Halász Béla (Kalaznó, 1927. július 4. – Budapest, 2019. március 7.) Bolyai Nagydíjas és Széchenyi-díjas magyar orvos, anatómus, neuroendokrinológus, egyetemi tanár, professor emeritus,<ref name=":02" /> a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A belső elválasztású mirigyek szabályozásának neves kutatója, elsősorban az idegrendszer szerepét illetően. 1973 és 1979 a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese. 1990 és 1996 között az MTA egyik alelnöke.
• Szerző:Halász Gábor (Budapest, 1941. december 25.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A multiplikatív számelmélet, a komplex függvénytan és a matematikai analízis jelentős kutatója.
• Szerző:Halász Ignác (1879-ig Fischer, magyar nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1888).
• Szerző:Halász Ottó, angol nyelvterületen Otto Halász (Budapest, 1927. október 24. – Budapest, 1986. február 14.) magyar építőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, 1967 és 1973 között, majd 1981-től haláláig a BME Építőmérnöki Karának dékánja, az MTA levelező tagja (1982).
• Szerző:Hültl Dezső (teljes nevén: Hültl Dezső József Fidél, Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július 11.) magyar építész, műegyetemi tanár, Hültl Hümér sebészprofesszor öccse.
• Szerző:Halmai Péter (Budapest, 1953. augusztus 4. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területei a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan, illetve az agrár-közgazdaságtan.
• Szerző:Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is. 1932 és 1938 illetve 1939 és 1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1933-tól 1944-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Hóman a két világháború közötti korszak egyik legvitatottabb személyisége. Az 1944-es kiugrási kísérlet után, Szálasi hatalomra kerülését követően a parlament tagja maradt (Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként), és azt megelőzően részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében és a magyar Országgyűlés tagjaival együtt meg is szavazta őket.
• Szerző:Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főként Magyarország régészeti anyagát összefoglaló, alapvető munkáiról ismert, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal.
• Szerző:Hamza Gábor (Budapest, 1949. február 22. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római jog, a római jog továbbélése és az összehasonlító magánjogtörténet nemzetközileg is elismert tudósa.
• Szerző:Hanák János (Kiskér, Abaúj megye, 1812. június 25. – Kricsova, 1849. szeptember 2.) kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Hanák Péter (Kaposvár, 1921. augusztus 9. – Budapest, 1997. október 6.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dualizmus korának művelődés-, társadalom- és eszmetörténetének neves kutatója.
• Szerző:Hangody László (Kiskunhalas, 1958. május 20. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, traumatológus, ortopéd sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a porcsérülések, a porcfelszínképzés, egyes ezzel kapcsolatos átültetések alkalmazása a klinikai gyakorlatban, valamint a térdszalagsérülések. Jelentős eredménye az 1992-ben bevezetett úgynevezett autológ osteochondralis mozaikplasztika, amely az egyik leggyakrabban alkalmazott porcfelszínképző eljárásává vált. 2002-től az Uzsoki Utcai Kórház ortopéd-traumatológiai osztály osztályvezető főorvosa.
• Szerző:Hanns Malissa (Bruck an der Mur, 1920. október 8. – Bruck an der Mur, 2010. június 22.) osztrák kémikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Hans Conon von der Gabelentz (Altenburg, 1807. október 13. – Lemnitz, 1874. szeptember 3.) német nyelvtudós, Georg von der Gabelentz édesapja.
• Szerző:Hantken Miksa (Jablonka, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.) bányamérnök, az Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Haranghy László (Debrecen, 1897. augusztus 10. – Budapest, 1975. december 8.) magyar orvos, patológus, gerontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Apja Haranghy György festő, fotográfus; öccse a Nagyrévi Haranghy Jenő (grafikus, festő- és iparművész, művészeti író, az Iparművészeti Iskola tanára; illusztrátor, plakát- és bélyegtervező;
• Szerző:Haraszti Gyula (Kolozsvár, 1858. augusztus 25. – Budapest, 1921. július 15.) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1903) és a Kisfaludy Társaság tagja. A francia filológia hazai megalapítója.
• Szerző:Haraszti János (Kaposvár, 1924. október 29. – Budapest, 2007. október 22.) magyar állatorvos, egyetemi tanár, egyetemi nagydoktor kutató. Tudományos munkássága a háziállatok szaporodásának számos területét érintette, közülük több úttörő jelentőségűnek bizonyult, tovább növelve a magyarországi állatorvos-tudomány nemzetközi elismertségét. Eredményeit számos hazai és nemzetközi publikációban, tan- és kézikönyvekben közölték.
• Szerző:Hardy Gyula (Újpest, 1928. április 20. – Budapest, 1988. október 22.) állami díjas magyar kémikus, vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a polimerizáció kinetikai kutatása, valamint a polimerek fizikai kémiai tulajdonságvizsgálata volt. Közel három évtizeden át (1961–1988) állt a hazai műanyaggyártás tudományos háttérintézménye, az MTA Műanyagipari Kutatóintézete élén.
• Szerző:Hargittai István (szül. Wilhelm István, Budapest, 1941. augusztus 11.–) Széchenyi-díjas magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A krisztallográfia, a molekulaszerkezet-kutatás elméleti és kísérleti módszereinek, valamint a molekulamodellezés nemzetközi hírű tudósa. Munkássága jelentős a 20. századi tudománytörténet feldolgozásában, ehhez kapcsolódóan több könyvet írt, illetve interjúkat készített. Felesége Hargittai Magdolna (1945) kémikus, akadémikus.
• Szerző:Hargittai Magdolna (Pécs, 1945. december 19.–) Széchenyi-díjas magyar kémikus, kutatóprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a University of North Carolina díszdoktora. Férje Hargittai István Széchenyi-díjas magyar kémikus, tudománytörténész, akivel együtt 2011-ben átvehette az Az év ismeretterjesztő tudósa kitüntető címet és vele tulajdonosai lettek a (192155) Hargittai nevű kisbolygónak.
• Szerző:Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született:
• Szerző:Harmathy Attila (Budapest, 1937. április 20.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1993 és 1995 között az MTA főtitkár-helyettese, majd 1999-ig alelnöke. A polgári jog, ezen belül az összehasonlító polgári jog neves kutatója. 1990 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. 1998 és 2007 között az Alkotmánybíróság tagja.
• Szerző:Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja. A magyar nyelv iráni eredetű szavainak területén alapvető fontosságú feltáró és rendszerező munkát végzett.
• Szerző:Harsányi János (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.), John Charles Harsányi: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén (konkrétan az utilitarizmus etika szempontából), valamint döntő jelentőségű volt egyensúlyelemzés tanulmányozása erdménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Marx György szerint ő is egy volt a marslakók közül.
• Szerző:Hasenfeld Artúr, eredetileg Hasenfeld Alfréd (Szliácsfürdő, 1870. július 21. – Budapest, 1941. január 7.) magyar orvos, egyetemi tanár, belgyógyász, kardiológus, a MTA tagja. Hasenfeld Manó orvos fia.
• Szerző:Haszpra Ottó (Budapest, 1928. szeptember 11. – Budapest, 2012. április 18.) magyar hidrológus-mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, eszperantista. Kutatási területe a műtárgy-hidraulika, a regionális és lokális szivárgások, valamint ezek környezeti hatásai és a hidrotermodinamika. Az első magyar–eszperantó szótár kisszótár megalkotója. 1987 és 1992 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete igazgatója.
• Szerző:Hatvani László (Csongrád, 1943. január 29.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A differenciálegyenletek elméleti problémáinak és gyakorlati alkalmazásainak neves kutatója. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Természettudományi Kar dékánja, 1996 és 1999 között az egyetem Bolyai Intézete igazgatója.
• Szerző:Hatvany Lajos, hatvani báró (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".
• Szerző:Hauser Arnold (Temesvár, 1892. május 8. – Budapest, 1978. január 29.) filozófus, az MTA tagja (1977), művészettörténész, a művészetszociológiai irány képviselője.
• Szerző:Haynald Lajos (Szécsény, 1816. október 3. – Kalocsa, 1891. július 4.) teológiai doktor, kalocsai bíboros érsek, erdélyi katolikus püspök, botanikus. Sablon:Botnév
• Szerző:Hazai György (Budapest, 1932. április 30. – Budapest, 2016. január 7.) magyar turkológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A török népek és a török nyelv nemzetközi hírű kutatója. 2002 és 2003 között az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektora.
• Szerző:Hazay István (Budapest, 1901. április 15. – Budapest, 1995. december 23.) Kossuth-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyar geodézia kiváló elméleti szakembere volt, nevéhez fűződik a nagy méretarányú térképezés több vetülettani problémájának megoldása, egyes kiegyenlítő számítások kidolgozása, de jelentősen hozzájárult Magyarország felsőgeodéziai felvételezésének módszertani korszerűsítéséhez is.
• Szerző:Hazslinszky Frigyes Ákos (1890-től hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos; Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) magyar botanikus. Sablon:Botnév Életműve úttörő jelentőségű a magyarországi moszatok (algológia), gombák (mikológia), zuzmók (lichenológia) és mohák (briológia) feltárásában, leírásában és növénytani feldolgozásában. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-től rendes tagja volt. Hazslinszky Bertalan (1902–1966) mikrobiológus, botanikus nagyapja.
• Szerző:Hegedüs Lajos, Candid (Nagyvárad, 1831. október 3. – Rákospalota, 1883. június 13.) jogtudós, jogi író; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1874 ).
• Szerző:Hegedűs István (Kolozsvár, 1848. szeptember 7. – Orosháza, 1925. december 31.) magyar klasszika-filológus, esztéta, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896; rendes: 1910), a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Hegedűs László (Sárospatak, 1814. november 13. – Budapest, 1884. február 28.) a Tiszáninneni Református Egyházkerület alsózempléni esperességének esperese, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Heinrich Gusztáv (Pest, 1845. március 17. – Budapest, 1922. november 7.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. A hazai pozitivista irodalomtörténet kiemelkedő képviselője.
• Szerző:Heinrich Julius Klaproth (Berlin, Poroszország, 1783. október 11. – Párizs, Franciaország, 1835. augusztus 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, utazó, a Magyar Tudós Társaság külső tagja. Noha nyelvészeti-filológiai életműve nem minden vonatkozásában bizonyult maradandónak, munkásságával ösztönzőleg hatott az indoeurópai nyelvek tudományos kutatására, illetve a Kaukázus népeinek nyelvészeti, néprajzi megismerésére. Martin Heinrich Klaproth (1743–1817) kémikus fia.
• Szerző:Heinrich Leberecht Fleischer (Schandau, 1801. február 21. – Lipcse, 1888. február 10.) német orientalista, a németországi modern arabisztika megalapozója.
• Szerző:Hekler Antal (Budapest, 1882. február 1. – Budapest, 1940. március 3.) művészettörténész, régész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Hell Márton<br /> szabómester
• Szerző:Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye, fiuk Fehér György (1964-).
• Szerző:Heller Ágost (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja.
• Szerző:Heller Erik, teljes nevén Heller Erik Oszkár (Győr, 1880. május 15. — Budapest, 1958. október 15.) magyar büntetőjogász, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1943–1949 között. Akadémiai tagságát posztumusz 1989-ben állították vissza.
• Szerző:Heller Farkas, teljes nevén Heller Farkas Henrik (Budapest, 1877. május 9. – Budapest, 1955. szeptember 29.) közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Heller László (Nagyvárad, 1907. augusztus 6. – Budapest, 1980. november 8.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a világhírű Heller-Forgó-hűtőrendszer társfeltalálója.
• Szerző:Henri Étienne Sainte-Claire Deville (Saint Thomas, Amerikai Virgin-szigetek, 1818. március 11. – Párizs, 1881. július 1.) francia kémikus.
• Szerző:Henri Victor Regnault [ejtsd: rönyó] (Aachen, 1810. július 21. – Auteuil, Párizs mellett, 1878. január 19.) francia fizikus és kémikus, az MTA kültagja, Henri Regnault festő édesapja. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
• Szerző:Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke.
• Szerző:Herczegh Géza Gábor (Nagykapos, Csehszlovákia, 1928. október 17. – Budapest, 2010. január 11.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a nemzetközi jog. Jelentősek kutatásai a nemzetközi bíráskodás és nemzeti kisebbségek kérdése területén. 1981 és 1987 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. 1990 és 1993 között az Alkotmánybíróság tagja, illetve elnökhelyettese, 1993 és 2003 között az Egyesült Nemzetek Szervezete hágai Nemzetközi Bíróságának tagja.
• Szerző:Herepei Károly (Vízakna, 1802. február 24. – Vízakna, 1871. október 26.) református lelkész, főiskolai tanár, az MTA levelező tagja (1838).
• Szerző:Herman József (Budapest, 1924. augusztus 18. – Telki, 2005. október 9.) Széchenyi-díjas nyelvész, romanista, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Hermann Adolf (Paks, 1837. február 5. – Budapest, 1874. január 5.) magyar orvos, sebész, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Hermann István (Budapest, 1925. október 10. – Budapest, 1986. szeptember 12.) magyar filozófus, esztéta, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1976, rendes: 1985). Első felesége Heller Ágnes volt.
• Szerző:Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
• Szerző:Hermann Osthoff (Billmerich, 1847. április 18. – Heidelberg, 1909. május 7.) német nyelvész, az MTA tiszteleti tagja (1901).
• Szerző:Hermecz István (Szeged, 1944. május 7. – Budapest, 2011. október 9.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, gyógyszervegyész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkásságát a Chinoin (ma: Sanofi) gyógyszergyár keretei között végezte, a gyár preklinikai fejlesztési részlegének vezetőjeként. Kutatási területe a gyógyszerkutatás és a biológiailag aktív anyagok szintézise volt.
• Szerző:Herz Miksa (idegen nyelvi környezetben: Max Herz) (Ottlaka, Arad vármegye [ma: Grăniceri, Románia], 1856. május 19. – Zürich, 1919. május 5.) Egyiptomban működött magyar építész, műemlékvédő, múzeumigazgató, építészettörténész.
• Szerző:Herzog Ferenc (Budapest, 1879. február 13. – Budapest, 1952. január 7.) Corvin-koszorús magyar orvos, belgyógyász, fiziológus, patológus, ideggyógyász, kardiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős eredményeket ért el az idegrendszeri, valamint a szív- és érrendszeri betegségek élettani hátterének feltérképezése, kórtani kutatása és gyógyászata terén.
• Szerző:Herzog József (Budapest, 1880. október 26. – Budapest, 1941. december 29.) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Heszky László Emil (Győr, 1945. január 16.) magyar növénygenetikus, -biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magasabb rendű növények szexuális és aszexuális reprodukciója biotechnológiájának, valamint a molekuláris- és transzgénikus növénynemesítésnek nemzetközileg ismert tudósa. 1985 és 2010 között a Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékének vezetője, illetve a Genetika és Biotechnológiai Intézetének igazgatója. 1993-tól az egyetem Növénytudományi Doktori Iskolája alapító vezetője.
• Szerző:Hetényi Géza (születési neve: Hecht Géza) (Budapest, 1894. szeptember 29.) kétszeres Kossuth-díjas magyar belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1950). Idősebb fia ifj. Hetényi Géza belgyógyász, aki Kanadába távozott 1956-ban. Fiatalabb fia dr. Hetényi István későbbi pénzügyminiszter.
• Szerző:Hetényi János (Ekel, 1786. július 26. – Ekel, 1853. július 26.) református lelkész, az MTA rendes tagja (levelező: 1836, vidéki rendes: 1840).
• Szerző:Hetényi Magdolna (Szentlőrinckáta, 1944. április 23.) Széchenyi-díjas magyar geokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fosszilis energiahordozók geokémiája, a talajban található szerves anyagok és a környezeti geokémia.
• Szerző:Hevesi Gyula (Ungvár, 1890. november 21. – Budapest, 1970. február 25.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Hevesy György (született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész. Kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat, például állatok metabolizmusát lehet tanulmányozni.
• Szerző:Hippolyte Adolphe Taine (Vouziers, 1828. április 21. – Párizs, 1893. március 5.) francia kritikus, irodalomtörténész.
• Szerző:Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3. – Budapest, 1891. november 11.) orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869). Stein Aurél anyai nagybátyja és Hirschler Ágoston apai nagybátyja.
• Szerző:Hőgyes Endre (Hajdúszoboszló, 1847. november 30. – Budapest, 1906. szeptember 8.) orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója.
• Szerző:Hoór-Tempis Móric, teljes nevén Hoór-Tempis Móric Ferenc János (Nagyszeben, 1867. május 6. – Budapest, 1944. január 29.) villamosmérnök, fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi energiaipar villamosítása területén, közreműködött több hazai villamos erőmű tervezésében és létesítésében.
• Szerző:Hoblik Márton (Igal, 1791. december 1. – Eszék, 1845. május 26.) bölcseleti doktor, megyei főügyész, az MTA levelező tagja, a Katona József előtti drámaírás alakja.
• Szerző:Hoch Róbert (Budapest, 1926. július 19. – Budapest, 1993. november 3.) magyar közgazdász; egyetemi tanár. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972). Felesége, Hoszpodár Viola biológus, a Budapesti Konzervgyár mikrobiológusa volt.
• Szerző:Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Hoffmann Pál (Nagymarton, 1830. február 25. – Sopron, 1907. június 28.) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Hoffner József (Veszprém, 1794. március 25. – Pest, 1841. február 16.) orvosdoktor, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Hohmann Judit (Bóly, 1957. augusztus 18. –) gyógyszerész, gyógynövénykutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A növényi másodlagos anyagcseretermékek izolálásának s szerkezetvizsgálatának neves kutatója. 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének tanszékvezetője, 2012-2018 között az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
• Szerző:Hollán Zsuzsa (Révész Györgyné, R. Hollán Zsuzsa) (Budapest, 1920. október 26. – Budapest, 2008. október 31.) magyar orvos, hematológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1970).
• Szerző:Holló János (Szentes, 1919. augusztus 20. – Budapest, 2012. január 5.) magyar vegyészmérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a mezőgazdasági vegyészet, az élelmiszeripari technológia, illetve a biomérnöki tudományok. 1956–1957-ben, illetve 1963 és 1972 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának dékánja. 1972 és 1991 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója. Holló Dorottya (1960) nyelvész, pedagógus édesapja.
• Szerző:Hollós László ((1887-ig: Schwarzkopf László) (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.) magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Hollósi Miklós (Budapest, 1941. október 24. – Szeged, 2016. szeptember 22.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A peptidkémia (peptidek, glikopeptidek és foszfopeptidek szintézise és vizsgálata), a kiroptikai spektroszkópia (CD és VCD) és az Alzheimer-kór szerkezeti biológiájának neves kutatója.
• Szerző:Hollósy Jusztinián (Nagyszombat, 1819. december 26. – Celldömölk, 1900. január 24.) csillagász, bencés apát, az MTA levelező tagja (1863).
• Szerző:Holub József (Alsókubin, 1885. április 4. – Pécs, 1962. március 28.) történész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1923, rendes 1945–49).
• Szerző:Homoródi Lajos, eredeti neve Habereger (Arad, 1911. május 2. – Budapest, 1982. január 22.) magyar földmérő mérnök, geofizikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Honti László (Lengyeltóti, 1943. augusztus 27. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső, majd 2004-től levelező, 2010-től rendes tagja. Kutatási területe az uráli összehasonlító nyelvészet.
• Szerző:Honti Rezső, dr., született Hermann Rezső Manó (Budapest, 1879. június 30. magyar nyelvész, irodalomtörténész, műfordító, Honti János folklorista apja, Honti Nándor festő testvére. Sógorai Gerő Ödön, Szilágyi Géza és Pariss Pál.
• Szerző:Horger Antal, teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás
• Szerző:Horn Artúr (Kairó, 1911. március 24. – Budapest, 2003. november 24.) Állami Díjas magyar mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Horn Péter (Budapest, 1942. január 13. –) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Eredményei az állatgenetika, valamint a baromfi-, sertés- és gímszarvastenyésztésben jelentősek.
• Szerző:Hornok László (Újpest, 1947. augusztus 13. –) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, mikrobiológus, növénypatológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe növénykórokozó mikroszkopikus gombák ellenállóságának genetikai és biokémiai háttere. 1986–1987-ben az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. 2004 és 2013 között a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Hornyánszky Gyula, ifj. (Pest, 1869. szeptember 22. – Budapest, 1933. január 31.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, dékán; történetfilozófus, szociológus, a Magyar Társadalomtudományi Társulat főtitkára, majd elnöke; Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909). Id. Hornyánszky Viktor nyomdatulajdonos fia és Ifj. Hornyánszky Viktor könyvkiadó-nyomdatulajdonos és Hornyánszky Ernő nyomdatulajdonos fivére.
• Szerző:Hornyik János (Kecskemét, 1812. október 13. – Kecskemét, 1885. október 8.) levéltáros, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23. – Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplom